Balatonvidék, 1905 (9. évfolyam, 1-26. szám)

1905-04-16 / 16. szám

IX. évfolyam Keszthely, 1905. április 16. 16. szám. BAL TONVIDÉK 1 Nililik;ii hetilap. MEGJELENIK HETENKINT EGYSZER: VASÁRNAP. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL, t volt (Síd. tanintézet épületében. Kéziratokat, pénzesutalványokat, hirdetési megbizásoka' és reklamációkat, a szerkesztőség ciméie kérünk. Kéziratokat nem adunk vissza. Előfizetési árak. Egész évre . . ... 10 kor. — [. Fél évre... . . 5 ,, — ,, Negyed évre 2 ,, 50 , Egyes szám ára 20, Nyllttér petltiora alku szerint. Perczeldezsök. Négy hónapja már, hogy megrekedt az ország dolga. A győzelmes ellenzék nem hitte, alaposan nem is hihette, hogy mily nehéz dolog a régi rendszeit, a rosszat, az útból eltakarítani. Győzni nem volt könnyű ; de a győzelem eredményét felhasználhatni : még nehezebb. És minő dolgokon múlik és minő dolgok sülnek ki ! Perczel, az elitélt. a bujkáló, az eltemetett Perczel pénzt kért és — kapott nov. 18.-i szerepléseért. Az ország, a szegény emberek pénzét — — Tisza gróf, személyes felelősségére. Hát igy bántak és bánnak a liberális, a hirhedt szabadelvűs ég idejében ! Évi tizenötezer koronáért érdemes dolog zsebkendőt lobogtatni, egy pezsgős vacsora után ! Es Feilitzsch bárónak is érdemes volt Tiszáék szekerét tolni, hogyne? 1600 korona nyugdij helyett jobb dolog benne ülni egy hatezer koronás jó állásba n ! Hát a többi mit kapott ? Jó volna tudni, kellene is tudni ! Ez az a mindenható, derék, liberális, szabadelvű rendszer ! Oh mi jó is lehetett annak szekerét tolni ! Addig tolni, mig felvette és — kifizette a munkát ! Hogy a szekeret húzó szegény nép csak ostorcsapásokat kapott a koplalás ráadásául, ki törődött avval ? Ha éhezett, elvették a párnáját, házát, földjét ; ha szomjuzott, kipréselték zsirját; ha elégedetlenkedett, hajójegyet nj-omtak a markába: eredj Amerikába! De ugy kellett neki! Mért nem lett liberális ur, vagy Perczel Dezső ? Mórt nem tanult zsebkendővel bánni az öt ujja helyett, hogy zsebkendőlovaggá üssék ? És mennyi pénzt kapott volna érte ! Értjük, ah értjük a liberál'zmus ragaszkodását »elveihez.« Ah, de szépen csengenek is a tizenötezer koronás elvek az ember zsebében ! Ah, mily nagyszerű dolog is egy fél iv papir alá odairni : »Perczel Dezső* és kifizetnek érte rengeteg pénzt a világ legszegényebb, de legliberálisabb országában ! Te szegény orvos, ügyvéd' tanár, biró, iparos, díjnok, kaszás, ki negyven-ötven napi krajcárért szaladgálsz, tűrsz, fáradsz, körmölsz, veszekszel, a tüdődet, egészségedet kibeszéled egész nap, miért nem sztrájkoL-z ? Miért nem tanulsz Perczeltől, Tiszától, Fcilitzschtől ? Te is liberális voltál ! Te is segítetted fújni a liberális jerikói kürtöt, hogy a sötét hátramaradás, a reakció, az ultramontánizmus, a jezsuitizmus, a klerikalizmus, a haladás ellenségei, a középkori sötétség, a span}^! és egyéb inkvizició falai ledőljenek : miért nem kérsz te is részt a liberalizmustól. ugj

T, mint Perczel Der'ső ? Lám, ő csak három évig volt elnök és miniszter ; egész életében csak csengőt és zsebkendőt rázott, nem rontotta tüdejét és nem járt gyalog mint egy para,szt és mégis tizenötezer korona nyugdijat kap ! Te pedig, ha meg mersz halni tiz év előtt, vagy a szolgálatból kidőlsz tiz év előtt, mert hamarább elvitte tüdődet az iskola pora, a hivatalszoba levegője, a borzasztó időjárás, a vasút, a por, a sár, az eső, a hó, a jég : akkor magukat ajánlják a liberális urak és elmehetsz csavax-gónak, ha életben maradtál, egy fitying nyugdij nélkül ; ha meghaltál, özvegyed mosóné lesz, vagy a A BALATONVIDÉK TÁRCÁJA. JÍroa rózsa. 7£dvarom6an fehér rózsa Jiultatja a szirmát ; Szánatommal, fájdalommal 'Qe'zem néma ^inját : &gi]ií{ levél másili uhín Jiutt a nyirkos földre, Efefxér szirom öepiszfotva, Sftiporva, törve. JÍrván ált a rózsa töve, Elvesztette éí^ét • Ddléfj egy hete milyen sofan (^ijönijörf^ödve ne'zté/j ! DdZost elmenne^ csaí^ mellette S nem is vészig észre, Ddlinlha az, hogij disze eltűnt, IQehyi volna vétfe I jírva fácstja, oh de gyakran J£ereslel{ föl téged ! Vigasztalást suttog ajíjam, 2£g'j-e érted, érted ? J2e f\eseregj, nem vagy hi6ás, Difiit tehetsz te róla : — Soisod tört rád/ Tgy jár, te hu 11 Valamennyi rózsa . . . Frászt Lujza. Angéle. Irta : dr. Vutsbitsné Síilárdffy Elvira. (Vége.) — Hát szereti a húgomat ? Látom, érzem, mert engem kerül ! Ugy e ; mondja, hogy szereti ? Ne, ne ! Hát, ilyen a szive, elfeledte, hogy nekem ígérte mindörökre ? Éni ? Nekem ! Én nem engedem, hogy valaki elvegye tőlem ! Vi szakövetelem a menyország minden angyalától, a pokol összeg démonjaitól ! Es maga azt hiszi, hogy az a zöld éretlen gyeiek szereli magát? Nem igaz, — ez ilyen gyereklányoknak mindenki tetszik, ki egy tourt táncol velük. Gbvmessy István hangja halkan csitította. — Nem tehetek róla . . . bocsásson meg. Matild asszony zokogni kezdett. Mindenki rólam, rólunk beszél — érti Pista? Szegény kis Angélnek szédült a feje, kiszáradt a torka s alig birt eltámolyogni arról a helyről, hol az a két ember megölte a szivét. Egyszerre megkapta a végy : menni, futni valahova, ahol nem látják hulló könnyeit, hol nem hallja azt a pár szót : mindenki rólam — rólunk beszél ! Ment a kis Angéle gyors léptekkj, céltalanul. Észre se vette, hogy Ghymessy nyomon követi. A kálváriauthoz ért, egy Sirolin A legkiválóbb tanárok és or vosoktól mint hathatós szer 5> tüdőbetegségeknél, légzőszervek hurutos bajainál, úgymint idült bronchitis, szamárhurut éskutaeii lábbadozóknál infliion^Q ufón Emeli az étvágyat és a testsúlyt, eltávolitja a köhögést ós ó lm luenza Uian ajanltatlk. k6petet é8 m

e^

zanteti a

z étfeliizzadást. - Kellemes szaga ize miatt a gyermekek is szeretik. A gyógyszertárakban üvegenkint 4.— kor.-órt kapható. Figyeljünk hogy minden üveg a'antl oéggel legyen ellátva: =F. Hoffmann La Roche L Ce vtgyészeti gyár BASEL Svájcz.