Balatonvidék, 1905 (9. évfolyam, 1-26. szám)

1905-04-09 / 15. szám

2. BALATONVIDÉK 1905. ápHl

i* 9. nos társadalmi elégületlenség ott lappangott ezelőtt is a hamu alatt. A politikai viszálynak és meghasonlásnak 'csak egy szikra kell, hogy lángra lobbanjon. A nép lelkében forrong az elégületlenség. A törvényenkivüliség s egyéb példák miazmái megmételyezték széles rétegeit. A bizalom megrendült nemcsak alkotmányosságunk, de törvényeink iránt is. A törvények tisztelete, a hatóságok tekintélye csökkenőben. A tisztelet irántunk gyöngül, az ő energiájuk pedig megzsibbad, mert kezei meg vannak kötve s működésüket korlátozza az általános bizonytalanság. Nem tanácsos tehát már tovább fésziteni a húrt. A népnek ugy isfogyatékos türelme már nem sokáig birja. A fölforgató elemek hatványozott vakmerőséggel >dolgoznak< —mig a törvényesség szünetel — persze bántódás nélkül ! Ki ügyeljen rájuk ? A régi, ma már csak ideiglenes ügyvivőkormánj', melynek olyan csöndes támasztékai voltak a küzdő polgári pártokkal szemben annak idején ? De végtére is, kinek állana érdekében egy országos fölfordulás? Adják tehát vissza a nemzet nyugalmát. És ne felejtsék, hogy a monarchia nagyhatalmi állásának nem a nagy németség fanatikus osztrákjai. sem Ausztria pánszlávjai^ se az olasz irredentisták. se Tomasics horvátjai, hanem a magyarok a legerősebb támaszai! Ezt a támaszt erősíteni — monarchikus érdek. De nem ezt szolgálják, kik a visszavonás csóvájával kezükben, meghasonlást szítanak trón és nemzet között! A visszavonás e g3'ászmagyarjait a nemzet ítélete már elsöpörte az útból. Miért nem vonulnak egyszer már végképpen vissza? Adják át helyüket azoknak, kiket a nemzet sorsának intézésével megbizott s helyre áll az egyetértés király és nemzet között. Ezért imádkozzék és dolgozzék minden magyar, ki hazájához hűségesen ragaszkodik. Államsegély. (*) Nemcsak egyesek, de a községek is roskaHásig elviselhetetlen terhek súlya alatt nyögnek. Az úgynevezett községi terhek mellett még ott vauuak a hitközségi; nevezetesen az iskolai terhek is Maga az iskola személyi kiadass, mely a községeket mint iskolafenntartókat terheli — elég súlyos. Am ezeknél jóval terhesebbek az iskolafenntartó községek dologi kiadásai. Annyira már jutottunk, hogy az állam a szemólj'i kiadások fedezésére segítségére si»»t a községeknek ott, hol azt igénybe veszik. Bár az iskolafenntartók függetlenségének rovására is. Ez a segély azonban csak részben könnyít HZ iskolafenntartó községek terhén, amennyiben csak a személyi kiadásokon : az oszt. tanitók fizetésének és a rendes tanitók ötödéves korpótlékának fedezésére nyújt segélyt. Mindez azonban sem a felekezetek adóterhérek viselésével nem áll arányban sem a szükségeseknek csak részben való fedezését sem viseli. Pedig ha figyelembe vesszük, hogy a felekezetek neivezetesen a katholikusok 76 százalékát adják az adófizetőknek, minden esetr« méltánylandónak tartja bárki is, hogy az állani az eddiginél nagyobb arányban segélyezze a felekezetekét iskolájuk fenntartásában. Ha milliókat áldoz az ál'am saját tanintézeteire, méltányos, hogj' az ugyanazon egy czélt szolgáló felekezeti iskoláktól se sajnálja a segítséget. Mert a morzsák-, melyeket eddig nyújtott, nem elegendők arra, hogy nagy feladatukhoz mérten prosperáljanak. Hacsak az országházra magára 15 millió forintja volt, az államnak, ha minden szükséges vagy nem szüksége* építkezésekre százezreket fordit évenkint, méltányos, hogy a felekezeti iskola fenntartó községek dologi kiadásainak fedezésére is nyújtson segélyt, ott ahol annak szükségessége feunforog. Nem titok az, hogy az állam a legkisebb községekben, vagy pusztákon fölállított iskolái számára valóságos palotákat épít — üát kivánatos, hogy a felekezeteket i», hasonló gavallériával támogassa uj iskoláik emelésében. A beruházási törvény millióiból talán e czélra is csak jut valami? Vármegyénk alispánja, már jelzett, íelierjesziésében éppen a községek nagy megterheltetéséte hivatkozva vetette föl a kérdést, hogy az állam a községeket, iskolájuk építésében is segélyben részesítse. Mint, közigazgatásunk feje bizonyára meszszemenő tapasztalatokat, szerzett az iskolai építkezések akadályaitól s ezek pedig a nép fokozódó elszegénj'edóse s a községi kiadások évenkint, való növekedése. Nem államosítani kell, hanem a meglevő iskolákat hathatósabb támogatásban részesíteni ezt pedig csak megérdemlik a felekezeti iskolák is tisztes malijuk s nagy feladatuk révén is. Most persze, mikor minden téren az ex-lex zűrzavara kóvályog, erről szó sem lehet, . . ? De hisszük, nem messze az idő, mikor a várva várt. uj rend állami élet.ün-í egész vonalán beáll s a kormáuj'zat kátyúba jutott, szekere ismét, a rendes kerékvágásba zökken, az uj kormány gondoskodását, ez irányban is kiterjeszti s segítségére siet a községeknek iskoláik fönntartásában s a kor kívánalmainak megfelelő kiépítésében is. A szabadulvüség jelszava volt tán eddig az akadály, mely a kormányokat a felekezeti iskolák iránt eddig oly szűkmarkúakká t°tte, de szabadelvüség elkoptál ott frázisát: a szabadság jelszava váltván fel — a kormány hoimi megkötő melléktekintetekre többé nem hederitveszabadabb bőkezűséggel fogja támogatni a felekezeti iskolákat, nemes nűssiójuk teljesítésében, nemcsak a személyi, de az anyagiak terén is. Erre hi^ta fel alispánuuk a belügyminiszter ur figyelmét és ezt mi reméljük is a koalíció — uj belügyminiszterétől. lídvöm mjifó tavaszának S'eíiér gyöngyvirága — Almát rólad szövő leljem Szerelmes f^is párja, i&afos pacsirtája ! ITajwícsköi Vécsey Bánk. Angéle. Irta : Vutskitsné Siilárdffy Elvira. Mater Brigitte rendes szokása szerint végig jáita a hálótermeket, gondosau bepillantott minden spanyolfalas ágy mögé, honnan az alvó leányok nyugodt, egyenletes lélekzete hallatszott. Utoljára hagyta a kis fülkét, hol hat uagyobb lány sehogyan sem tudott, belenyugodni, hogy nekik már kilenc órakor álomra kell hajtani nyughatatlan fejüket. Most is éppen az a haszontalan Ágh Kata suttog valamit a többinek — s azok nevetnek ! Mater Brigitte a «legszigorúbb* arcával — mert az ő zord ábrázatának fokozatai valának -- a L-gkeményebb őrmertest is túlhaladó hangon dörögte. — Qui parle ? — Persouiie! ayez la grace — volt a megszeppent felelet egy takaió alól. — Maga hallgasson és aludjék ! Egy szót se lialljak — es a Mater suljos léptekkel elvonult. Öt percnyi csend . . . — Lányok, alusztok ? — Nem, — volt az egyhangú válasz — Ne is igyekezzetek, mert valami nagyon érdekeset akarok nektek moudaui, illetve felolvasni. Mater Brigitte hangja ezúttal erélyesebben kérdezte. — Qui parle ? Silence ! Ágh Kata, a kis nyelves Kata gondolt egyet,. — Kérem, kedves Mater Brigitte, hiszen tetszik tudni, Seyer szokott horkolni néha! — Rettenetes csúf szokás ! Maga meg aludjék ! Talán nincs rendben a lelkiismeret^ ? Öt perc se telt belé, s a kegyes Mater elég «hallhatólag» aludt.; közel volt ugyanis a szobája. — Halljátok a gránátost? Leszólja a horkolást és jó maga is egy melodráma interpretálásába kezd, melyhez én fogok szavalni. Felült az ágyában, suttogva kezdte : — «Sürü sötét, az éj, dühöng a déli szél> — és valóban a Mater horko'ása kisebbszerü orkánná erősbödött. C<ajághy Márta, aziintézet, Sapphoja» leintette : — Majd én olvasok nektek valamit. A geometriai órák igen alkalmasak arra, iiogy megiovagoltassam kissé a fantáziámat,. Nos, hát ón megirtam a ti, s a magam gyönyörűségére az édes szép Mater Angelenek a történetét — eredeti kutforrasok nyomán. Az egyik kevósbbó hiteles forrás közös szobaleányunk, Anna volt. Tudjátok, a múltkor a folyosón menve megéreztem, hogj' a kas-kas, illetőleg a «tejbe rizs» kegyetlenül megkozmásodott. Szeretuém jól elverni annak a vén sváb máminak a kezét, ki az ember életét, ilyen, kis gyermeknek és macskának való eledellel keserűi! Hátha még kozmás is ! Hát, én, nem hazudok, rosszul leszek tőle, még ha Suchard összes chocoladeját, reszeli is a tetejére. Keserves ábrázattal járultam Mater Brigitte elé — maródit jelentettem. Gyanúsan az arcomba nézett. — Feküdjék le ! mondta kurtán. Ez kell a magyarnak — gondoltam — s boldogan andalogtam a hálóterem felé! Jó volt, egy kicsit lustálkodni. Mater Brigitta jött, hozta a hőmérőt ós illetékes helyre juttatta. Valaki azonban Levélpapírok csinos dobozokban 1 koronától feljebb a legnagyobb választékban kaphatók : KÖNYVKERESKEDÉSÉBEN — KESZTHELYEN. ' SUJAHSZKY JÓZSEF