Balatonvidék, 1905 (9. évfolyam, 1-26. szám)

1905-04-09 / 15. szám

1905. április 9. BALATONVIDÉK a HIR EK

. — Személyi hirek. /Festetics Tassilo gróf kir. főudvarmester 0 excellentiaja fiával György gróffal hétföu BéoaLöl keszthelyi palotájába érkezett, csütörtökön azonban ismét visszautazott. — Molnár lst.váu bír. tanácsos, országos gyüniölcsészeti miniszteri biztos f. hó 15-én városunkban tartózkodott ós a gyümölcsószeti tanfolyamon rósztvett tauitók vizsgájáu elnökölt. — Halálozás. Mély megilletődéssel és ignz fájdalommal adjuk hirül egy igazi ember, egy igazi férfi halálát, kit csütörtökön d. u. 1 órakor váltott meg hosszú, hosszú szenvedéseitől a halál. Götz Ferenc kir. Ítélőtáblai biró, volt keszthelyi járásbiró hunyt el életének 53., boldog házasságának 28. évében. A megboldcgult .Perlakról jött, mint járásbiró Keszthelyre; rendkivűli tudásáért és szorgalmáért fölöttes hatósága, emberbaráti kedves, lekötelező modoráért Keszthely közönsége igen szerette; családja a gondos apát, barátai a legkedvesebb barátot találták föl benne. S ő, aki mindenkihez jó volt, élete delén sorvasztó kórba esett s oly mostohán bánt el vele a végzet, Isten csodálatos végzése. De irva vagyon a nagy, a szent írásban : > Mivel kedves valál Isten előtt, szükséges volt hogy megpróbáltatást állj ki!« . . . Es kiállta, hűségesen. Betegen is dolgozott és soha, soha nem zúgolódott. Amilyen élete, olyan volt halála is : hosszú szenvedés, de az Isten akaratán megnyugodva . . . Temetése tegnap délután volt óriási közönség, a város, testületek, hivatalok részvételével. Halálhírére a városházán — városi képviselő volt — a, Társaskörön és a járásbíróság helyiségén gyászlobogókat tűztek ki. A ravatalra koszorút helyeztek : Felejthetetlen jó férjnek — Cornelia. A legjobb apának és nagyapának — Gizi, Margit, Zsuzsa. A legjobb apósnak — Andor és Aurél. Utolsó üdvözlettel — Götz Károly és családja. Ferinek — Vera. Jó Feri bácsinak — Vilmától. Keszthelyi kir. járásbíróság — Egykoron buzgó vezetőjének, Keszthelyi ügyvédi kaikegyelete jeléül. A felejthetetlen jóbaiátnak — Lénárd Ernő. Nyugodjék, pihenjen békében az Úrban! — Nov. 18. a képviselőházban. A képviselőház pénteki ülésében a mult évi nov. 18 iki gyászos eseményeket törvényteleneknek és semmiseknek nyilvánította ós a ház Naplójából s a jegyzőkönyvből törölni rendelte. — Zalavármegye törvényhatósági bizottsága e hó 17-én délelőtt. 10 órakor rend kivüli közgyűlést, tart, melynek tárgyát képezik: 1. A vármegye alispánjának előterjesztése, a községi és körjegyzők, valamint. a segédjegyzők illetményeinek szabályozásáról szóló 1004. évi XI. t. cz. végrehajtása tárgyában. 2. A kczsé^i (kör) jegyzöségi és anyakönyvi szervezeti egység biztosítása ós ez/.el kapcsolatosan uj jegyzősógek rendszeresítése. 3. A napidijakról ós átköltözködési illetményekről alkotott szabályrendelet módositása. Mely rendkívüli közgyűlés ügyeinek előkészítése czéljából állandó választmányi ülés lesz ugyancsak folyó évi április hó 17 én délelőtt 9 órakor. — Tavaszi közgyűlés. Keszthely vá ros tavaszi közgyűlését e hó 15-ón tartja meg. — Iparos kör közgyűlése. Április 2-án délután 3 órakor tartotta évi közgyűlését a keszthelyi Iparos kör. Miután Szerdahelyi Jenő, a kör lelkes elnöke az ülést megnyitotta, megemlékezett a kör halottairól, a kiknek emlékét jegyzőkönyvileg megörökíteni óhajtja. Az évi jelentós után a vagyonkimutatás és egyéb jelentések következtek, meiyeket a közgyűlés megjegyzés nélkül tudomásul vett. A vá lasztások nyomán elnök újból Szerdahelyi Jenő lett; alelnökké Viliim Péter eddigi alelnök helyett, a ki e tisztet uiból elfogadni nem akarta, Zitterbarth Kálmánt választották. Gazda újból: Meizler Károly. Pénztáros újból : Harasztovíts István. I. jegyző újból : Révész Lajos. II. jegyzőnek Baksa István. A választmány a régi maradt, az egy Manheim A. helyett Boda Jakab lett megválasztva, AZ ülés 5 órakor véget, ért. — Áthelyezés. A péosi posta- és távírda igazgatóság Pelz Szilárd keszthelyi posta- és távirdatisztet a posta- ós távirdaigazgatósághoz Pécsre helyezte át. A kedvelt, szorgalmas hivatalnok távozását őszintén sajnáljuk bár, mégis örvendünk előlépi etósének. — Simplicius hangversenye Mult héten kedden és szerdán Kovács Mór •Amazont kávéházában Barcza József és Babári Dezső 12 tagból álló hírneves kaposvári zenekara hangversenyzett. Mindkét este nagy közönség töltötte meg a kávéházat, — hisz még a jó cigányzene vonzza az embereket — élvezettel ós gyönyörrel hallgatva a cigányok remek játékát, kik a legjobb, leguiabb magyar nótákkal és operette részletekkel gyönyörködtették a vendégeket. A hölgyeknek nagyon tetszettek • János vitéz« darabjai, »Náni, Náni« cz. részlet az «Arany patkó«-ból. Igen nagy érdeklődést keltett Tokió tárogató?, ki Kuruc- és Kossuth nótákat játszott. A. közönséget meglepte még a zenekar nagy fegyelmezettsége és tisztessógtudása. Kaptak is tapsot bőven, no meg egy kis apró pénzt is, Reggel felé pedig néhány mulató fiatal ember húzatta a nótáit. Kovácstól igen jó gondolat volt, hogy e híres bandát Keszthelyre hozta. — A balatonparti vasút ügye. Lapunk egyik számában hirül adtuk, hogy a Veszprémből kiinduló balatonparti vasút építését a miniszter engedélyezte. Örömmel jelezzük, hogy a vasút ügye hatalmas lépésekkel közeledik a végleges megoldás stádiumához. A napokban kötött szerződéssel is erősen előbbre jutott. A vasút építésének engedményesei s a vasút financirozására vállalkozott pénzcsoport között ugyanis létrejött a megegyezés, a szerződés pontozatai mindkét részről meg vannak állapitva és elfogadva s a szerzőflés aláírva. A szerződésbeli kautelák teljesedése esetére tehát, a vasút finanszírozása perfekt ténynek tekinthető. É kautelák nem valami különös kikötmények, minden vasút épité8ie vállalkozó társaság kiköti magának a szólitjtta, — kiment. Én kikaptam a hőmérőt ós lehtlietenu.el jó magasra szöktettem a higanyt. Mikor a Mater megnézte — kicsit megijedt ; hideg, nyirkos kezével megsimogatott s mellém rendelte Annát,, hogy borogasson. Ez a derék leányzó azon kezdte a betegápolást, hogy kőmónymagleve9t hozott — s hogy jobb étvágyam legyen hozzá, elmondta, hogy ti a refektoriumban igen vigan vagytok, mert a püspök ur őméltóiágánál csütörtökön nagy ebéd volt s a megmaradt tortákat, paríait kat kegyesen áiktil eni méltóztatott a növendékeknek! Hát, gyerekek, egyszerűen elkeseredtem! — Mártha kisasszony ! Mater Angéle bot g. Tudja? — szól Anna. — Nem én — mi baja ? Anna leányzó titokzatos arccal hajolt fölém. — Magának elmondom. — Megjegyzem, hogy a mamám valahányszor meglátogat, mindig kellően honorálja Anna fáradozásait a hajam kezelése körül kifejtett érdemeiért. — A szive fáj annak, higyje el kisasszony; hisz mindig olyan szomorú az a keskeny halvány arca, szép szelid kék szeme. Mintha mindig sírna, vörös a szemehéjja. — Az bizonyom, mondám én rá meggyőződéssel. Mindennapos história bizonyára. — Oh nagyon is regényes! Különben Mater Angéle is oda való, hova Mártha kisasszony. Ha haza megy a húsvéti szünetre, kérdezzen utána. — Hát, lány-ok, én ezt meg is cselekedtem ! Nagyon könnyű volt. A mamám barátnője, ki Mater Angélet is jól ismerte, elmondta — nem ugyan direkte nekem az esetet — és ezt írtam én meg három mérhetetlenül unalmas geometriai óra alatt, — természeteseu egy kevés fantáziával. Feleletet se várva — Csajághy Mírtha kiugrott az ágyból, magára vett valamit. — Seyer, 113 i-d ki félig a spalettát ! A Mária szobor lábánál ég a szombati mécs, odahuzom az asztalt s a mécs világánál elolvasom nektek a történetet. Gyors könnyedséggel az asztalon termeit ós olvasott: Mese egy beteg szívről. — Kedves Mata, ugy-e elviszel a délutáni lóversenyre ? Az igazat megvallva szeretnék egy ici picit — csak egy tourt is táncolni a futtatás után a bálban. A kis lány szemében annyi vágyakozás, haugjában annyi lágy könyörgés volt, hogy nővére egy pillanatig tűnődve nézett a huga bájos szelid arcába — s mosolyogva bólintott igent. Angéle szeme ragyogott — összevissza csókolta a nénje arcát.: Te édes, te jó ! — s boldogan szaladt előkészíteni szép fehér mousseline ruháját. Délután csakugyan ott ült szépséges nővére mellett, a tribün első sorában, kezóbeu reszketett a gyöngyház távcső, a boldog izgatottságtól. A mesésen szép Matild asszony vigan nevetgélt az ismerőseivel — ő számba se jöhetett mellette. Szótlanul nézegette az egyenletes versenypályát, a lovászfiukat, amint a karcsú bokáju livakat jártattak. Az urlovasok egy csoportba verődve cigarettáztak, nézegették a tribün közötségót. Az egyik közülök, egy nagyon elegáns fiatal ember, merően feléjök nézett. Angéle fülig pirulva kérdezte meg a nővérét. — Ki az ot t ? A szép asszony legyezőjének egy könnyű rebbenósével magához rendelte a fiatal embert, s a következő percben előttük állt Ghymessy István. Matild asszony korholta : — Nos, szép magitól! Ide se jöDne l Nézze a kis húgom Angéle. Látogatóba jött hozzám. I # ^ I I I Keszthely, Balatonpart és környékéről rendkívüli nagy válaszK QnűC IÜSUŰlQ7fl QnOv tékban kaphatók i\tjjJC0 lGlClG£U"ld|JUI\ Sujánszky József TíJJLT: