Balatonvidék, 1904 (8. évfolyam, 27-52. szám)

1904-07-17 / 29. szám

Vili. évfolyam. Keszthely, 1904. julius 17. 29. szám. POLITIKAI HETILAP. MEGJELENIK HETENKINT EGYSZER; VASARNAP. f-, ^ Kéziratokat, pénzesutalványokat, hir­SURKESZTOSEG FF detési meg b'^ ásoka t. reklamációkat KIADÓHIVATAL * volt gazd. laniutézat épüle télim­Előflzetésl árak: " eéyed évre . ... \ 2 ,, 50 , a szerkesztőség ciméie kéríink. Égési évre . . ... 10 kor. — f. szám éra iu, Kéziratokai nem adunk vissza. Félévre 5 „ — „ Nyllttér petltsora alku szerint. ízlés és hazafiság. Közéletünk a legutóbbi tiz év alatt mtgdöbtentő változáson ment át, mintha megmérgezett kutakból táplálkoznék a közszellem. Áz el­torzított szabadelvüi-ég s magyar­kodó sovinizmus örve alatt bámu­latosan vakmerő szellem nyilatkozik meg s támad minden ellen, ami en­nek a forradalmi szellemnek útjába kerül. És mintha kiesett volna köz­életünk vezetésre és iránjntásra hi­vatott tényezőinek kezéből a vezér­fonál, vezérkedésre teljesen alkalmat­lan egyének lépnek föl a társaidami élet porondján s ugy véiik, szolgá­latot tesznek a szabadelvüségnek, fölvilágosodásnak s a hazának, ha botorul neki támadunk mindennek, ami a nemzet szemében tisztelt és becsült volt. Vak elfogultságukban nem lát­ják, mi egyezik a tiszta bazafiság­gal, a társadalmi tisztességgel, a mindig lovagias és nagylelkű ma­gyar szellemmel, mely nem tartja ildomosnak és férfiadnak ott ütni, honnét vissza nem ütnek, »támadni« azok ellen, kik a »támadást« nem viszonozhatják s kikről tudja, hogy nem fognak fejük fölött kardot su­hogtatni s a nekik szánt revolvei­papiros golobicsait, 'ha keserűek is, inkább lenyelik, mert nekik csak egy a fegyverük, melyet a meg­győződés és jó iz'és nyújt : — a tü­relem. Az a valódi, hamisítatlan sovén magyar, lovagiasan, tisztelettel áll szembe azokkal, kiket nemük, állá­suk és hivatásuk a védtelenek men­telmi pajzsának védelme alá he­lyeznek. De hát éppen az a baj, hogy a lovagias magyar vonás ideális zo­mánca kopni kezd. Nagy előnye e megfélemlitésre spekuláló és dolgozó szellemnek, hogy társadalmi életünk vezetésére és irányításra hivatott té­nyezői félénken visszahúzódnak s a féltékenyen őrzött, tekintély nimbu­szának. mint egy olimpusi magasla­ton félhomályába rejtőznek, hová a támadók mérgezett nyilai föl nem érnek. Ez egyéni szempontból lehet kényelmes, de a közérdek tekinte­téből egyenesen káros. Mert meg­felelő vezetés hiányában a társada­lom alsóbb rétegeinek epigonjai tör­tetnek felszínre s a magyar lélektől teljesen idegen szellem jármában, mint afféle ujabbkori Dantonok és Marátok valóságos kisebb fajta rém­uralmat gyakorolnak. Vezérek lesz­nek, kik pedig maguk is vezetésre szorulnak. Ha pedig vak vezet vi­lágtalant, hová jutunk? Látjuk! Kincs állás, nincs hivatás, nincs méltóság, mi előttük tiszteletet pa­rancsolna. Neki rontanak minden­nek. fölpiszkálnak mindent, a mi csak valami pikáns komedencia-félét nyújthat a megrontott közszellem szenzációéhoz Ízlésének kielégítésére. És a nagy sokaságnak ez kell. Kap­nak tapsokat és aratnak olc-ó ba­bérokat. A jobb ízlésű közönség, a művelt társadalom pedig csóválja a fejét é» hallgat. Pedig régen meg­ittak: i-Qui tacet. consentire videt.urc hallgatás beleegyezést jelent. Eíek a hivatatlan vezérek igy is magya­rázzák és még jobban neki bátorod­nak. Csak azután a tisztes társada­i lom maga is meg ne adja az árát ennek a »jóakaró« vagy tán kárör­vendő (?) hallgatásnak. Jól meg kel­lene jegyezni, hogy ha az épületet j egyik szegletkével megmozgattuk, A BALATON VIDÉK TilHCÁJA. Svájci fenyvesben. Smaragdzöld fenyvesben idegen da[ csendül (gyönyörű lány aj^án boldog szerelemről; 3jtallgntom Hullámzó szép melódiáját, S szivemen Jájdalom tüzes ryila jár át, égő ^in czif[áz át. Jzallotlam én szebb dalt a Ű5afalon partján. Ujjongva dalolta gyönyörű magyar lány; Jüem tudott Betelni vele szivem, leljem, (Ss miatta mégis boldogtalan leltem, í"Boldogtalan lettem. Miatta Fagytam el szeretett Hazámat. Dfliatta üldözött világgá a Bánat; ZBolygol\ idegenben havason s zöld fialmon. . . Jíiába ! Jjzt a dalt mindig újra Hallom,' Dfllindöi öf{re Hallom ! 0H, mert nincs a földön sze66 ország Hazámnál; Xlincs szebb lám/ annál a büszke magyar (lánynál • J2incs oly sze'p dal, metynel{ csengése oly (tiszta : Csab ( vissza Hazámba! fandd Hallom azt a dalt Qttlent is a sirba' ! Patyi István. Az aranyos kis kanári. Irta: Gitka. Az aranyos kis kanári, nem volt más mint egy kanaiihaju, csillogó szemű, dallos, ajkú leány, Irénke. Örökké ugrált., fecsegett, kacngot mind egy v.g madár, s azért is­hivták igy már ki* babakorától fogva : Po­dig már hosszú szoknyás leány volt, s még hozzá menyasszony. . . . még pedig egy dereshaju, ötvenéves törvényszéki bíró Graraki Orarákosy Béla bolondult a vig kis Irénke kanári szinü bajába. De azért nem csalódott, mert. a kis kanári is igen szerette az »Oiegjét«. Nem is csoda, hisz annyi sok cukrot, süteményt szokott mindig vele­vinni, hogy a k:s madárka alig 'udta hova­tenni. De a kis kanári nem csak ezért szeret te, hanem mert *zép fekete bajusz *ja ós kedves becézgető hangja volt a vőlegé­nyének. Nagy volt a kis kanári diadala, mikor az édesapja, az az akaratosságáról ismert Bálványos Gréza bácsi beleegyzett abba, hogy az ő egyetlen kedvencze egy majd­nem vele egyidős ember menyasszonya legyen. A kis kanári addig-addig csicser­gőit, könyörgött, még egy kevéskét pitj'er­gett is, míg a Béla ur menyasszonyának mondhatta magát. Ezután a diadal után trSSt:- tüdőbetegségeknél, légzőszervek hurutos ba­jainál, úgymint idült bronchitis, szamárhurui éskötaen lábbadozóknál infliinn^n >i(-nr> 'Ó^H-Q+ÍV Emeli az étvágyat és a testsúlyt, eltávolítja a köhögést és f t inTlUenZd Uldll ajanitatlK. köpetet és megszünteti azé jjeli izzadást. — Kellemes szaga ésj<j ize miatt a gyermekek is szeretik. A gyóg\ szertárakban üvegenkint 4.— kor.-ért kapható. Figyeljünk hogy minden üveg aianti céggel iegyen ellátva: Hoffmann-La Roche Co vegyeszoti gyár BASEL Svájcz =

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents