Balatonvidék, 1904 (8. évfolyam, 27-52. szám)

1904-07-17 / 29. szám

2. a többi már nem okoz valami nagy nehézséget. Pedig éppen a társadalmi rend szegletköveit bolygatják azok, kik a tekintély elvét törekszenek sárba rántani. A társadalmi rend alapja a val­lás. Ez ellen támadnak, kik annak szolgáit támadják ! Nem lehet eléggé megbélyegezni azt a léha és üres fölfogást, melytyel a maguk csinálta »vezérek« különösen a katholikus papságot támadják, kiknek pedig lelke a történelmi igazságig fölemel­kedni nem bir. Kik számitó, sivár lélekkel erkölcshalottakat vonszol­nak elö, a feledés szemfödelét leb­begetik föl, ürügyöket erőszakolnak ki, egyes, különben az emberiséggel közös botlásokat és hibákat szúrnak ki s katholikus mivoltukkal hival­kodva a hivatatlan erkölcsbiró tó­gájába burkolódzva egyet-egyet üt­nek az egész papi testületen a ve­lük rokonszenvező közönség mulat­tatására. Azonban nemcsak az ol­tárokat döngetik ezek az újfajta ja­kobinusok. A királyi trón ós korona fényét is elhomályosítani töreksze­nek. A magyar nemzet ragaszko­dása, kegyelete ós tisztelete voltak a Korona legragyogóbb gyöngyei. Ezek fenyegetésétől sem riadnak vissza. A király fölkent személye közjogilag is : szent és sérthetetlen. A napi élet ós politikai küzdelmek sokszor zavaros hullámai forgata­gába lerántani a Korona fényét ke­g}'eletlen és Ízléstelen eljárás. Nem a iovagias magyar szellem szülötte ez, hanem a kapkodó és hóbortos forradalmi szellem sajnálatos meg­nyilatkozása. És éppen ez okból érint fájdal­masan minden igaz magyart, mikor látja, hogy a nemzetnek szuverén törvényhozó testületében is emelked­hetnek hangok, melyek ép ug}' ro­vására esnek a hamisítatlan hazafi­ságnak ós királyhűségnek, mint a jóizlésnek. Mikor akadnak túlzó so­vének, kik a felelős kormány meg­alkuvást nem ismerő, következetes bírálata helyett a király sérthetet­len személyét vonják le vitáik kö­rébe. Az ilyen izlésü törvényhozó urak a politikai bizalom nagyon is megrepedt fazekait ezen az uton aligha lesznek képesek összefoltozni. Ne csak a civillistánál mutagas­sák méreg fogaikat jó uraimók, ha­nem szólottak és cselekedtek volna erőteljesen a sok százmilliós hadügyi ós más kiadások megszavazásánál s mutassák meg majd erejüket, kitar­j fásukat és következetességüket a véderő reformjánál, a kiegyezésnél, I de ne a parlamenti küzdelmektől távol álló K o r o n a, hanem a felelős kormánynyal szemben. Tá­madjanak ott, honnét kötelességsze­rűen majd feleletet is nyerhetnek. Távollevőket támadni, kik nem védekezhetnek, nem ildomos eljárás. Ezt lenne jó megjegyezni a Kossuth­párt túlzó, de nem mindenben ós nem mindenkor következetes némely tagjainak. Ugy is féktelen szellem ejtette m^g a sziveket. Mi lesz, ha azt fülűiről is táplálják? Annyi bizonyos,hogy társadalmi életünk hajója rossz irányba tévedt. Csak zátonyra 110 jusson. Epigonok kerekedtek fölül f^ vették kezükbe a csavarrudat. H>>1 ós merre rejtőz­ködnek az igazi vezérek? Mikor ra­gadják meg ismét a kezükből ki­esett kormány rudat, hogy társadal­munk léket kapott s sokat hán3 ra­tott hajóját a rend és békesség ki­kötőjébe visszavezessék ....!? Szövetkezetek reformja. Hiába n világfolyását megál­lítani nem lehet. Ezt a folyást pedig egy igen üdvös áramlat, a napról-napra erós­bödö szövetkezeti mozgalom hajtja. Sándor Pálék és Társai hiába akarnak ellene gátat emelni. Megerősödött immár az annyira, hogy gáton át is szabad folyást törjön magának. Az 187(3 évi XXX VII. kereske­delmi törvénycikk meglehetős szíik liatá­lokat szabott neki. A nagyranőt,t áramlat, azonban sürgősen követeli a meder bőví­tést és iutézményes biztosítást,. Mert az emiitett keresk. törvény szövetkezeti ré­sze hiányos és tökéletlen is. Tiz évvel ez­előtt foglalkoztatta H HZ érdekelt hazai közvéleményt a kérdések reformeszméje. Nagy Ferenc államtitkár és egyetemi tanár készített is egy szövetkezeti törvény­javaslatot, melyből azonban akkoriban tör­vény nem lett. Mindazonáltal a szövetkezeti mozga­lom mindjobban erősbödött. Az 1898. évi XXII. t. 0. s az ennek alapjan létesített Országos Köiponti Hitelszövetkezet a gaz­dasági és ipari hitelszövetkezeteknek pél­dátlan felleíidü'ést biztosított, auuyira, hogy az ország ma már erős szövetkezeti hálózattal van körülvéve. Azonban a nap­fény hatása alatt nemosak haszuos, de ká­ros növények is, dudvák is megteremnek. A szövetkezeti es/.minek kedvező áramlat köpeny alatt káros önző ós kizsákmányoló irányzatot szolgáló szövetkezetek is ala­kultak az ngyuevezett iKoroua szövetke­zetek" különösen a fővárosban. Ezen visszaélések megszüntetése s a jó iránybsn haladó szövetkezetek jövőjé­nek biztosítása, míuöiésüknek intenzivebbé tétele szükségessé tette a kereskedelmi törvénynek a szövetkezetekre vonatkozó részének gyökeres reformját. Az a reform tervezet : a szövetkeze­tekre né/.ve önálló törvény alakjával bir. Sok üdvös intézkedést foglal magában. Sok a szövetkezetek alakulását korlátozó intézkedés 111-g-zünik. A lábrakapott visz­szaélések ellen korlátok állítattak. A javaslat részleteivel bővebben ez úttal nem akarunk foglalkozni, miéi'!, is an­nak csak kél kiválóan fontos ós közérdekű intézkedésére mutatunk rá ezúttal. Tudvalevő, hogy az u. 11. ellenőrzés mily n.igy szerepet visz s döntő sulylyal még vígabb let' s meg -zebbon csic*e gott inint azelőtt. Az elegáns, niluskék bársonyos szalon földig érő tükörjóben nézegette most is * kis menyasszony magát. Minthogy egyedül volt a szalónban önmagával kezdett diskurzust. Igazán most, olyan vagyok mint egy kanári! Tralallala, de szép is az élet! csi­csergett, boldogan trillázva. Béla, tudom, megdicséri blúzomat, de valóban szép is ! — beszélt a tükörhöz és megelégedéssel simogatta darázs karosu de­rekához hozzá simuló égszínkék selyem szövetet, melynek szivalaku kivágásánál a legfehérebb, hamvas pih jgő kebel, s az élettől, az egésszségtől duzzadó vállak egy része villogott ki, s melyet már sokszor végig csókolgatott az a bolondos vőlegénye. Egyszerre csak egy öblös, mély, ba­rátságos hang szólalt meg. Edes kis kanárim, tudod mi van ma ? A kis tetszelgő hamarosan elfordult a tükörtől s kíváncsian kérdezte édes apját, míg gondolatait összeszedte. — Ah ugye Béla nevenapja ? — sie­tett kérdd ezni. Dehogy is madaram ! — te, ugy lát­szik, már minden érdekes és fontos dolgot egyedül Bélának tulajdonitasz, ós reá vo­natkoztatsz - r. édes apja olyan han­gon, amelyből megérthette akárki is, hogy még mindig Leni nyugodott bele, hogy a ki­szemelt vőlegény, veje legyen. — Máskor duzzogott volna Irénke egy kicsit ezért, de most inkább k:váuosiskodott, hogy mi is lehet ma ? — Nos hát megmondom. Ma telt le a fogadástok ideje Alicával, s ma fog ígérete szerint Alica vendégünkül megérkezni a harmad éves találkozóra, magyarázott az édes apa bámuló madarának ós sietett ki hogy feleségének is bejelentse ebédre vendégül, az érkezendő Alioát. Az aranyos kanári jókedve hamaro­san elment,- Hogy is ne ! mikor eszébe hoz­ták igéretét, hog sohasem megy férjhez. . . Mit fog mondani Alica? Istenem, Istenem, milyen egy szószegő leány va­gyok ! szomorkodott, Irénke fenhangon mouológizálva. — 0 még bizonyára ncin szogte meg a fogadását! DÍ hogy is tudtuk mi egymásnak megígérni, hogy örökké leányok leszünk ? ! Én nem tehe­tek róla — mentegette önmaga előtt cse­lekedetét. — Béla az oka! De mégsem; Bélus nem tehet róla, hogy meg szeret tein . . . hát ki teliét róla ? A szivem ! eleget mondtam neki, hogy ne szeress ! neked nem szabad ; és mégis csak szeret. Mit mondjak Alicáuak ? tűnődött a szo­morkodó kis kanári és egy jó gondolata támadt. Onelégedetteu ütött, fürtös hom­lokára, diadalmasan ragyogott a fekete két szeme, s a pár pero ót.a háta mögött álló szép Béla bizonyára kíváncsi lehetett, hogy min gondolkozik kedves szép ka­nárija. Egészen odahajolt a láuyka fejecskéjé­hez, mintha el akarta volna lesni gondo­latát. De az hangosan is megismételte: Eltagadom hogy menyasszony vagyok! Azt mondom, iiogy Bélát nem is ismer­tem. Eltagadom, el én ! Alig hogy kimondta, kar fonódott fehér nyaka' köré — s egy remegő, de szépen csengő férfihang kérdezte a meg­ijedt kis leánytól : — Aranyos kanárim, mit mondott ? ugye csak ón hallottam rosszul?, — Bélus meghallotta?! sietett kér­dezni a kis leáuy, a meglepetéstől magá­hoz térve — ne gondoljon édes öregem semmi rosszat, mindjárt megmagyarázom szavaimat — igyekezett megnyugtatni Béla urat és hízelegve oda ült, a lus kanári vő­legénye mellé s egy édes csókkal kezdve meg magyarázatát, : Kedves iskolatársnőmmel Alicával mi ketten megfogadtuk mikor elváltuuk egy­Balatoni partok alól című, 62 gyönyörű balatonparti verset tartalmazó csinos kiállítású verskötet, Soos Lajos, a Balaton nevezetes poétájától fűzve 1 K. '20 fillér, diszkötésben 2 koronáért kapható: Sujánszky József könyvkereskedésében Keszthelyen.

Next

/
Thumbnails
Contents