Balatonvidék, 1904 (8. évfolyam, 27-52. szám)
1904-10-09 / 41. szám
2. BALATONVTOEK 1904. október 9. beszámolójában a vizet. Hódossy kirohanása Apponyi, egykori vezére ellen visszafelé sült el. Hiába minden mesterséges támadás, intrika : Apponyi él s most annyi hűtlenség után is, nem riad vissza a küzdelemtől, vissza nem vonul a politikai élet porondjáról ; ezt a szívességet nem teszi meg elleneseinek, pedig ugy látszik az elkeserités is ott szelepeit Hodossy lövegei között s ilyes titkos célzatok nem igen álltak messze, nem Hodossj'tól, hanem a nagy hangverseny rendezőitől ! Ki tehet azonban róla, ha a nemzeti jogok élnek a nemzet szivében s azoknak bátor és fenkölt lelkű hirdetője napról-napra nő s mindig nagyobb lesz nemzete szemében és szivében ! Ezeket a jogokat se erőszakkal, se intrikával onnét kiirtani nem lehet, még ha az értük folytatott küzdelem a miniszterelnöki piros bársonyszékbe kerülne is, ami az előzmények után ítélve, utóvégre nem is lehetetleu. A véderőjavaslat lesz Tisza István miniszterelnökségének próbaköve ennek megerősítésére fújta az öreg Hodossy a harci kürtöt Kisszebenben. Sajnos, azonban annak dissonáns hangjai sokaknak hallóérzékét hosszú időre megzavarták ; s vájjon ki gyógyítja meg e politikai fülfájásokat ? Függetlenségi Kossuth Lajospárt. (*) Keserű az ellenzékieskedés kenyere Magj'arországou. Nemosak a liatalom »szelid nyomása« miatt, mely bordáit ropogtatja, hanem leginkább a mindeneket tápláló remén} 7 majdnem teljes hiánya miatt is, mely küzdelmét meddővé és kilátástalanná teszi, lévén nálunk a hatalom biítokolása ősidők óta egy párt mouopoliuma, akár csak a dohány és a só egyedárusága. Monopoliummá avatta ezt hatalmi vágy rideg önzése. Ez a hatalmi szűkkeblűség a politikában is szükséges, üdvös és hasznos váltógazdaság elvétegyszarsmindeukorra száműzte. Ez a reménytelen állapot és kilátástalanság teszi nshézzé még a hatvanhetes kiegyezési alapon álló kormányképes ellenzék helyzetét is, annyira, hogy ugyancsak nagy adag idealizmus, tiszta ós önzetlen hazafisággal legyen fölvértezve, hogy a meddő küzdelmekben el ne lankadjon s hogy a politikai önállóságban még eléggé meg nem edzett közvélemény s párt hivei rokonszenvét a maga számára továbbra is biztosítsa. Vasakarat, hajlit.hatatlan nyakasság, alkut ós ötvenzázalókos egyezkedést nem ismerő elvszilárdság az, mely a környező csábitások közepette is szilárdan megáll és kitart elvei mellett, Kétszeresen megkívántató kellékek ezek a közjogi ellenzéknél, mert természeténél fogva kormányképtelen s arra utalva, hogy a nemzeti eszméknek ós jogoknak hirdetője legyen, minden legcsekélyebb számítás nélkül arra, hogy valamikor a hatalom kezelésében osztozzék, ha küzdelmeibe melléktekiufetek és utógondolatok nem vegyülnek. Ellenkező esetben a hatalom játéklabdájává válik s hajlong minden fellülről jövő fuvallatra, mint a nádszál. Ez a szomorú sors érte — mit nemezisnek is lehetne nevezni — az ország legrégibb ós legnagyobb közjogi ellenzéki pártját, a Kossuth-pártot, a lezajlott nagy nemzeti küzdelmek idején. Ennek utóize még mindig, sőt most inkább, mint valaha keserűbb. Majd mindennap ujabb és ujabb keserűséget, hoz Kossuth és pártja szám ára. Kossuth, a pártvezér, igazán keserű kenyeret eszik. Köszönje ingadozásainak és jóbarátai tanácsainak. A11U3M bizonyos, hogy uem ideális állapot. Mig Kossuth ós pártja napról-napra érezni kénytelen a függetlenségi ós negyvennyolcas közvélemény kárhoztató ítéletét, ebbe a zűrzavarba a sorsnak egy iróniája vet égető üszköt,: az »ellensége védelme. Mig Kossíjlh Ferencnek ós pártjának sajtóban és kerületekben egyaránt adagolják a legkeserűbb labdaosokat az »ellenség« sajtója védelmi és dicshimnuszokkal sáncolják körül az »üldözötrekef .< Ezt a loyalitást a hatvauhetes ellenzéki pártok vezérei eddig még nem voltak szerencsések tapasztalni — dicsőségükre legyen mondva. Epébe mártott mérges to'lal irnak az • ellenség* lapjai a még néháuy évekkel ezelől t dicsőitett Báuffyról, Appouyiuak neve is elég, hogy láz fogja el a t. kormány sajtóját — no a néppártnak említésével is a delírium tetőpontra hág s szüntelen hangzik a politikai anatbema — ugyancsak ilyen s> véd"lmet« kénytelen tapasztalni a függetlenségi Szederkényi csoport is. Mi az, ami a hatvauhetes alapon élősködő uagy szabadelvű párt sajtóját az ugyanezen alap megbontására törő negyvennyolcas függetlenségi Kossuth-párt s nagynevű vezérének védelmezésóre ösztökéli saját pártsorsosai ellenében ? Hát csakugyan nem zörög a haraszt, ha szél nem fuj ? De hát ez a hathatós védelem alig lesz erős arra, hogy Kossuth Ferenc nimbuszát régi fényébe öltöztesse ós a párt veszélyeztetett egységét megmentse. Talán eléggé illusztrálja ezt a Kossuth pártban támadt legujabb a Fülöpszálláson megalakult Függetlenségi Kosáut.h Lajos párt keletkezése. Történt pedig ez ugyanazon napon, mikor Kossuth Ferenc az >üldözöttt pártvezér a hajdúnánási Kossuth szobor leleplezési fényes ünnepségen erősen aposztrofálta atyja . Kossuth Lajos szellemét, ki még életében azt a tanácsot adta Fereuc fiának : 1 Hirdesd fiam igémet, ne rettenj vissza ; oha.« Hogy mennyire váltotta valóra Ferenc a fiu Kossuth Lajos, az atya igazán szép és lélekemelő végrendeleti intelmét, azt látta az ország a lezajlott nemzeti küzdelmek idején ....,, . . . s megadta a feleletet Csávolszky Lajos s a fülop-szállási kerület az ott elhangzott beszámolóval s a legujabb Kossuthpárt megalakításával. Minden ufc között ugy látszik mégis csak legjobb az egyenes ut, még a politikában is, ha ezen az uton nem is véd bennünket az »e!lensóg.« Erre vezesse vissza Kossuth Ferenc nagy pártját, nem az elvek föutartása s káprázatos jelszavak hangoztatása, hanem céltudatos és »vissza nem rettenő« munkával. Ne a többi ellenzéki szeretem a feleségemet, nem is bántam meg' hogy megházasodtam, de már mégis csak jól esik, ha sz ember egy kicsit szabadabban érzi magát anélkül, hogy felesége éber szemeinek kijátszása végett holmi fejtörési müveleteket kellene az előadó füllentések tárgyában végezni. — Tehát nincs itthon a feleséged ? — Épen azt akarom elmondani, miként sikerült a lakásomat feleségem elutaztatásával lakhatatlanná tenni. Mert hisz csak beláthatod, hogy ez idő szerint nem tartózkodhatom a rideg falak közt ? ! Ugy történt, a dolog, hogy még a tél folyamán elhatároztuk, hogy az idény kezdetével fürdőbe megyünk. Most, midőn az idő elérkezett, ón rettenetes elfoglaltságomat emlegetve egy ideig színleg elleneztem a terv kivitelét, mire nőm megkezdte az obstrukciót. Ennek a következménye egy paktum lett, melyszerint nőm egyedül, illetőleg szülői kíséretében utazik Füredre. Ez természetesen nőmnek, ki eleinte mindenáron társaságomban akart utazni, végül pedig már lemondott a reményről is, hogy egyáltalán elmebet — óriási engedményszámba ment és nem olyan volt, mint minőt az országgyülósi ellenzék nyert a katonai téren; azért örömmel irta alá az egyezséget, csak azt kötvén ki, hogy egy-két nap múlva utána menjek. — Na, barátom, ha feleséged végig hallgatta volna ezt a szónoklatot, valószínűleg megóreznód ama bizonyos rózsalánc tüskéit is ! — Szegény kis feleségem ! Pedig szeretem ám ugy, mint házasságunk első napjaiban s ha haza jön, ismét csak oly odaadó férj leszek, mint eddig voltam. És te mikor szeded a nyakad közé a házasság rózsaláncát ? — A jövő hónapban tartjuk az esküvőt s most is ópep. az előkészületek foglalnak le- De megbocsáss édesem, ha most elhagylak, bár szeretnék veled egy szalmaözvegyi estét, tölteni, de menyasszonyom családjához vagyok theára hivatalos, a mit nem mulaszthatok el. — Igen, igen. Nos szervusz. Jó mutatást, I Gabi barátunk vígan fütyörészve haladt tovább a már kevésbé népes uton, műértő szemekkel vizsgálva a mellette elsuhanó járókelőket. Egy mellékutcába érve, betért egy harmadrangú kávéházba, hol egész sereg egyedül ülő nőalak vetette reá kíváncsi szemeit, biztató mosolyuk jjlegbájosabbikával igyekezvén mindegyik vonni figyelmét. Csakhamar járta a pezsgő, húzta a cigány, törtek a poharak, mig Gabi barátunk, hol imponáló pózba vágva magát, dirigálta a főidig hajlongó cigányt, majd nagyokat kurjongatva széles jó kedvében, olyan forma, általa táncnak hitt mozdulatokat produkált, melyhez képest a rézbőrű indiánok hadi tánca valóságos suviksz, illetőleg Fernolendt fény máz. Már ugyancsak erősen sütött a nap, midőn Gabi barátunknak eszébe jutott, hogy tán már haza is kellene menni, mire zsebben alaposan megkönnyebbülve, de nehéz fejjel elhagyta a kávéházat, mely most ugy nézett ki feldöntögetett asztalaival, székeivel ós a szerte heverő üvegdarabokkal, mint egy befejezett orosz-japán háború színhelye. Az utcákon bérkocsiba vetve magát, haza hajtatott. Lakása elé érve, ugyanakkor egy másik bérkocsi indult el onnau. Kíváncsiságtól ösztönözve megállította a kocsist, tudakozódva a szállított >pasas« után. — Egy úriasszonyt szállítottam, kérem á'ssan. — Hogy nézett ki ? Magas ? Alacsony ? Mily ruhája van ? — hadarta balsejtelemtől gyötörve. — Olyan. . . . — Milyen kalapja van ? — Magasnak néztem s ngy láttam világos kék ruhája van. — Jézus Mária, a feleségem ! KétBalatoni partok alól cimü, 62 gyönyörű balatonparti verset tartalmazó csinos kiállitásu verskötet, Soos Lajos, a Balaton nevezetes poétájától, fűzve 1 K. 20 fillér, diszkötésben 2 koronáért kapható: Sujánszky József könyvkereskedésében Keszthelyen.