Balatonvidék, 1904 (8. évfolyam, 27-52. szám)

1904-10-09 / 41. szám

Vili. évfolyam. Keszthely, 1904. o

któber 9. — —•mm^mmmmmmmmmmmmmmmi^mm^mmm^mmma^mmt^m^mtmm 41. szám. v POLITIKAI HETILAP. MEGJELENIK HETENKINT EGYSZER, VASARNAP. SZERKESZTŐS EG ES KIADÓHIVATAL h. volt gazd. tanintézet épületébenKéziratokat, pénzesutalványokat, hirdetési megbízásokat és reklamációkat a szerkesztőség ciméie kérünk. Kéziratokat nem adunk vissza. Előfizetési árak: Egész évre . . ... 10 kor. — f. Fél évre. . . ... 5 ,, — „ Negyed évre 2 ,, 50 , Egyes szám áru 2o, Nyllttér petltsora alku szerint. Előjáték. (*) Megnyílik holnap a nagy ház, az ország háza. Nagy előadások előtt, mielőtt a darab vagy hangverseny kezdetét venné, a nagy orchester praeludiumot játszik — a közönség szórakoztatására. Tisza István tagadhatatlanul ambiciózus kaimester. hatalmas karral, melyben képviselve van mindenféle hangnem: merkantil, agrárius, nemzeti és nemzetiségi, német és horvát, szerb és tót ; a szépen szóló hegedűstől a cintányéros németig, a tamburás szerbiántól a, dudás horvátig mindenki játszik ott a maga hangján. Azonban, ami a fő: összhangot, ennyi hangnem között, Tisza az erős kezéről hires főkarmester egy évi dirigálás után se volt képes produ- ; kálni. Pedig erre lenne szükség az őszi nagy előadások kezdetén. Azért rendez már eleve próbaelőadást. De maga nem teheti előre is kockára a babért. Ezért nem áll ki maga a pódiumra. Erős hangú művészre van szükség, menjen az öreg, fogja rekedt brácsáját s játszsza ő le a prae- j ludiumot. Harminc évig fújta a j »dissonans« hangokat a nagy szabadelvű zenekar ellen, üsse helyre az eddigieket, vezekeljen a sok kellemetlen hangért. Hodossy el is ment; megzendítette Kisszebenben öreg brácsáját s oh egek ! micsoda fülsértő hangok ? ! Nemcsak a versenyző karok, de saját nagy karának — s közönségének füle is bele fájdult s már eleve elment minden kedve az őszre hirdetett nag}r előadástól. Pedig annak meg kell lenni. Nagy föladatok lesznek lejátszandók, hogy többet ne is említsünk : a véderőreform javaslatot ujabb kiadásokkal létszámemeléssel, persze ujabb nemzeti engedmények nélkül. Értjük, ha Tisza miniszterelnök előre is fél a súlyos föladattól. Maga is gazda lévén, ismernie kell a nemzet teherviselőképességét; magyar ember lévén, éreznie kell a nemzet hangulatát a hadsereg kérdésében s ha ennek dacára is más szempontok szerint kell igazodnia s vezetni n-agy karát : rá nézve sem lehet kellemes, se kényelmes a feladat. Azután azon sem csodálkozunk, ha hideg borzongás futja át s nehéz sejtelmek gyötrik meggondolására annak, hogy a papája több mint 15 éves uralmának is ez a kérdés ásta meg a sir ját s hogy Széli Kálmán miniszterelnökségét is éppen a hadsereg kérdésében döntötte föl Tisza István gróf. Ám a politikai életben is áll : ma nekem, holnap neked. Ez a holnap, vagyis az őszi nagy csaták ideje veszedelmesen közel van. Pár nap és nagy csa

1 ák lesznek. Apponyi teszi meg a szívességet Tiszának és Hodossynak, hogy kint maradjon Amerikában, hol annyi dicsőséget szerzett a magyar névnek, mig itthon fölkapaszkodott nagyságok s ellenzékileg életunt, elöregedett, őt elhagyott barátok tépdesik zászlaját. Bánffy se fog pihenni seregével. Ott lesznek csatavonalban az összes ellenzéki ár» nyalatok s velük a nemzet tetemes része. Vétót fognak kiáltani s minden erőfeszítéssel ellene dolgozni a hadügyi Moloch telhetetlenségének, még mielőtt a nemzet összeroskadna a rá rótt terhek súlya alatt. Lesz tehát harc és fölfordulás, obstrukcióval is talán. Ennek malmára hajtotta Hodossy kisszebeni famózus A BALATONVIDÉK TÁRCÁJA. '(Defiozzád is eljön majd az égi béfye, JClapsugár enyelg itt majdan nemsokára, —• ££)e nyugalmam nincsen, a fiulfámo^ nz

n<'\ Sngem még tuvábbra, . . ae. A szalmaözvegy. — Mégis csak pompás egy város, második Páris ez a Budapest ! Az ember szinte elszédül e tolongó sokaságot szemlélve, hol minden lépés után másféle parfüm illata érzik, más toillette ötlik szembe, melyek némelyike nem csekély irigységet kelt a sétáló hölgyek sokadalrnában, de, melyek boldog tulajdonosa nem egy ájuldozási jelenetet, volt kénytelen rögtönözni érte az orrát fintorgató fény előtt ! Ilyen és hasonló gondolatokkal telve sétálgatott Bedő Gábor az Andrássy-uton, midőn valaki által nevén szólit.va, megállt. Körülnézett, majd karjait ölelésre tárva, rohant egy feléje siető alak elé, kinek, midőn sikerült, őt elkapni, ugyancsak megropogtatta vókonj' dongáit., mig az kékre, zöldre válva igyekezett a barat.i szeretet ily bőséges nyilvánulása alól szabadulni. — De mi lelt Gabi ? — szólt még mindig fuldokolva, — hisz . . . — Ah, édes barátom, — szakította ez félbe — megbocsátasz, de oly boldog vagyok, végre másfél évi s a házasság egyébként rózsás rabsága után ismét, szabad vagyok egy időre, enyém a világ és minden korcsma, élhetek tetszésem szerint ! — Debát, hogy lehet az ? Hát nőd ? — Ab, barátom ! Te, ki járatlan vagy még a házasélet, titkaiban, persze soh

; se jönnél rá, miként juthat az ember egy kia igazi szabadsághoz, de nem efféle hivatalos szabadságot érlek, hanem a minő most van nekem, midőn jegygyűrűmet a mellényzsebembe vágva, lebegek egyelőre a korzón ! — No, de ezt igazán jól csináltam ! Hahaha ! Hiszen tudod édes barátom én Balolon. %>úgó habjaidat elmerengve nézem, Sgész valód ofyan szürke, ofyan sárga, DKintíia az ég minden bánatos felülje Vizeiden járna. Ddííí^or teszei újra szép s egészen csöndes ? ÜUif^or jön le fiozzád újra tiszta ég? Jlyugvásodat lettem csendes nyugalmával J2ézbetem-e én még ? Ddlig messze, messze tííníf födvifágod nézem, Jlfiol mostan annyi piszkos fuúfám támad: !J~elzajlií[ a leljem és elborít méfyen £ol{-sof{ régi bánat. '(Defiozzád is eljön majd az égi béfye, JClapsugár enyelg itt majdan nemsokára, —• ££)e nyugalmam nincsen, a fiulfámo^ nz

n<'\ Sngem még tuvábbra, . . ae. A szalmaözvegy. — Mégis csak pompás egy város, második Páris ez a Budapest ! Az ember szinte elszédül e tolongó sokaságot szemlélve, hol minden lépés után másféle parfüm illata érzik, más toillette ötlik szembe, melyek némelyike nem csekély irigységet kelt a sétáló hölgyek sokadalrnában, de, melyek boldog tulajdonosa nem egy ájuldozási jelenetet, volt kénytelen rögtönözni érte az orrát fintorgató fény előtt ! Ilyen és hasonló gondolatokkal telve sétálgatott Bedő Gábor az Andrássy-uton, midőn valaki által nevén szólit.va, megállt. Körülnézett, majd karjait ölelésre tárva, rohant egy feléje siető alak elé, kinek, midőn sikerült, őt elkapni, ugyancsak megropogtatta vókonj' dongáit., mig az kékre, zöldre válva igyekezett a barat.i szeretet ily bőséges nyilvánulása alól szabadulni. — De mi lelt Gabi ? — szólt még mindig fuldokolva, — hisz . . . — Ah, édes barátom, — szakította ez félbe — megbocsátasz, de oly boldog vagyok, végre másfél évi s a házasság egyébként rózsás rabsága után ismét, szabad vagyok egy időre, enyém a világ és minden korcsma, élhetek tetszésem szerint ! — Debát, hogy lehet az ? Hát nőd ? — Ab, barátom ! Te, ki járatlan vagy még a házasélet, titkaiban, persze soh

; se jönnél rá, miként juthat az ember egy kia igazi szabadsághoz, de nem efféle hivatalos szabadságot érlek, hanem a minő most van nekem, midőn jegygyűrűmet a mellényzsebembe vágva, lebegek egyelőre a korzón ! — No, de ezt igazán jól csináltam ! Hahaha ! Hiszen tudod édes barátom én ^ voMrSSStóVr;; tüdőbetegségeknél, légzőszervek hurutos ba^IftfíBUft jainál, úgymint idült bronchitis, szamárhurut és különösen lábbadozóknál Étt & Él VtfsáMÉMCS ÍnflllPn79 lltnn aiánHatik Emeli az étvágyat és a testsúlyt, eltávolítja a köhögést és a ^ m WJ llllllltilléa ULdll ajannatlK. köpetet és meg8zllntet

i az éjjeli izzadást. - Kellemes szaga és jó Figyeljünk hogy minden üveg alanti céggel legyen ellátva: F. Hufliiiauu-La Ruche L Co vegyészeti gyár BASEL Svájcz==