Balatonvidék, 1903 (7. évfolyam, 27-52. szám)

1903-09-20 / 38. szám

1901. »xeptember 20. BALATONVIDÉK mor, bélhurut és váltóláz nagyon kedvező le­folyást, mutattak. A gyermekek közegószsógi állapota általában hasonló volt a folnőttekéhez itf.oB külömbséggel, hogy a melegebb uapok mellett a heveny gyomor és bélhurut több esetben képezte gyógykezelés tárgyát : A. fertőző bántalmak közül előfordult: Itonosoló toroklob, melyből m»r«dt 2, Szaporo­dott 18—15, gyógyult 12, meghalt 1, ápolva maradt 2. Hasi hagymáz 17, gyógyult 5, meg­halt 3 és ápolva maradt, 9. Kanyaró 11, gyó­gyult 5, meghalt 1, ápolva maradt 5. Vörheny 10, gyógyult 2, meghalt 4, ápolva maradt 4. Hökhurut 89, gyógyult 28, meghalt 2, ápolva uiaradt 9. Rendőri hullaboncolás előfordult két eset­ben, melyeknél a halál legközelebbi okát sziv­aaélhfidós ás tüdővizenyő okozta. Hullaszemle előfordult 7-«zer, súlyos sértés bejelentetett 6. Öngyilkosságot kér egyén követett, el és pedig Sipos Gyula 48-ss ezredheli tisztiszolga Balatoníüifden agyonlőtte mógát, Varga János 43 éves földműves Szt. Erzsébet hegyen felakasz­totta magát. f Véletlen szerencsétlenség általi halálnak két egyén esett, áldozatul. 1. Német, József ja­kabfai lakóé 17 éves leánya gombamérgezós következtében balt. el, a másik a novai járás­ban történt, de bővebb jelentést, a t,. frorvos nem kapott. Szerencsétlen szülét előfordult 3 esetben. Elmekórnak két esete képezte a hivatalos be­avatkozás tárgyát, amennyiben egyik házi ápo­láa alatt hagyatott, a másik pedig megfigyelés vágeit, a helybeli kórházba szállíttatott. Veszettség gyanújában levő eb által Sziftkó László 11, Mihaiecz István 11, Goleczi Margit 6 és Berger Jüli 4 évos nagykanizsai lakósok marattak meg, akik mindannyian B.­pestre a Pasteur intézetbe szállíttattak. Hét éveu aluli korú elhalt gyermekek gyógykezelése el lett mulasztva 29 esetben. A megtorló eijárás a mulasztó szülők ellen folya­matba tétettek. A tiszti főorvos aug. folyamán Balaton­füreden a fürdőt megvizsgálta, az ásványvíz forrás kútja a fennálló szabályoknak megfele­lőien elkészült, végül a főorvos egyéb ellen­őrzési útjairól számolt be. Majd a pénügyigazgató terjesztette elő a / földadó nyilvántartás terén a változásokról ké­szített. jelentését. Aiigu.-ztus folyamán a birto­kos felek bejelentettek 147 változási esetet. A kiadott tulajdonjogi végzések alapián felvéte­tett. 133, összesen tehát 280 birtokváltozási eset. ezekhoz hozzáadva ez évi változásokat, 3065, összesen ez évben szept. 1 ig 4245 bir­tokváltozási eset fordult, e ö, melyek egyidejű­leg az egyéni birlokiveken is kei észtül vezet­tetlek. Augusztus folyamán az e hó 13 diki jég­verés következtebtn okozott károk figyelembe­vétele iránt 13 községből érkezett, bejelentés Alsólendva, Csáktornya és Nagykanizsa vidé­kéről. A tanfelügyelő jelentése ezúttal — te­kintve, hogy egy havi szabadságot élvezett, elmaradt, illetve jelentését augusztus hóról ok­tóber havi r ndes ülésen fogja előterjeszteni. A jelentések előterjesztése után következett, az ©gyes ügyek tárgyalása^ melynek vegeztével alispán az ülést, berekesztette. Képviselőtestületi közgyűlés. Keszthely város képviselőt-stü'ete f. hó 15-én délután tartotta rendes őszi közgyűlését Na^y István városbitó elnöklete alatt. A képvi­selőtestületi tagok élénk részvétele, az ott felve­tett és hangoztatott e-zniók és tervek mielőbbi megvalósításának megsürgetése, a legérdekesebb közgyűlések közé sorozza a legutóbbit. A vagy ki nem ismeri — hogy többet ne mondjunk — városunkban a világítás, csatornázás, reudes járda ügyének mizériáit? _ zután meg fürdőváros is volnánk, — legalább annak lartjuk magunkat — és örülünk, ha egy-egy lürdöévad alatt minél több idegen fordul meg városunkban, kik az itt .nyert élve­zetek ós szórakozások fejében pénzüket hagy­ják itt cserében; de vájjon a fürdő fejlesztése árdekéban, az évről-évre fokozódó igények kie­légítésében történik-e vagy történt-e valami az utóbbi időben, — azzal ki törődött? Pedig oly dolgok, cly éget.0 kérdés k ezek, a melyekkel törődni kell, a melyek fölött az arra hivatottaknak hallgatással napirendre t,i rni topább már nem lőhet. Bizonysága enuek a legutóbbi közgyűlés, a melyen a képviselőtes­lületi tagok, mint eme sürgősen orvoslásra szo­ruló hiányok közvetlen azenilői és ismerői egy­másután emelkedtek szólásra és alaposan meg­indokolt felszólalásaikban követelték az évek óta napirenden lévő reformok mielőbbi keresztül­vitelét és szemrehányással illették azokat a té­nyezőket, a kiket e tói ou mulasztás terhelhet, íme tehát, magáim n a képviselöteatületben ér­zik már az állapot tarthatatlanságát, a melynek megjavítását elodázhatatlan kötelességnek is­merik. Jó jel ez, a melytől, csak a közállapotok jobbrafordulását remélhetjük városunkban. A mint hogy reméljük is, ha az a jó akarat, az a buzgóság, a mely a bajok megjavítása érdeké­beu oly szépen nyilatkozott meg a mostani közgyűlésen, nem leaz saaliiialáug, hanem az edd'g észlelt hiányok mielőbbi megszüntetésé­ben, a fokozatos fejlődésben és ez által a város fellendülésében nyer kifejezést. Ezért, üdvözöljük mi melegen a közgyű­lést, és kívánjuk, hogy a közjó — érdekében megnyilatkozó eme nemes lelkesedés a jövő gyűléseken, ne csak folytatódják, hanem egy­szer mar tettekben is nyilvánuljon, a melyet végül teljes siker koronázzon. A közgyűlés lefolyásáról egyébkánt a kö­vetkezőkben számolunk be: A tárgysorozat első pontja az 1904. évi költségvetés- tárgyalása volt, a mely költség­vetést lapunk más helyén ismertetjük. A köliségv el ést a bemutatott, tervezetben elfogadták. A 1.1 ltségvetés kapcsán először Schwarz Zsigmond, szólt! tel és ismételten sürgeti a vi­lágítás, csatornázás ós fürdő-fejlesztés ügyének reudezését és megoldá«ái. Szemrehányással il­leti az elöljáróságot, liogy a város haladasa ér­dekében nyolc év óta semmit sem t.ett ós miu­tán azt látja, hogy eme fontos reformok meg­valósítására a városi elöljáróságnak sem érzéke sem képessége niucseli, a legközelubb; ülésen rendezett tanács szervezése (felállítása ?) iránt indítványt, fog benyújtani. Iti tér ezután a villanyvilágítás megfeneklett ügyére. Felpana­szolja az elöljáróságnak, hogy e kérdés tanul­mányozására ós megoldására kiküldött bizott­ságot idáig még Össze sem hivra, pedig a kér­dés helyes és gyors megoldasa a varosnak első rendű érdeke. Vadolja az elöljáróságot, hogy a )árda készítésre hozott szabályrendeletet végre nem hajtja ; a fürdő fejlesztése tárgyában ala­kított bizottság pedig ugy látszik kimúlt., mie­lőtt működését megkezdett.® volna, mert meg­alakulása óta egyetlen egy összejövetelt vagy ér tekezletet sem tartott. Sohádl János szintén sajnálatának ad ki­fejezést az előtte szóló által elmondott, tények valósága miatt. Hibáztatja az elöljáróságot, hogy a képviselőtestület határozatai 1 — a város szégyenére—végre nem hajtja és a város fejlő­dése iránt egészen közömbös. Stieder Lajos városi ügyész különösen a kötelező járda készítésére alkotott, szabályren­dölet foganatosítása érdekében szólal fel ós an­nak mielőbbi keresztülvitelét sürgeti. Hoffutann Soma a villanyvilágítás mielőbbi bevezetését sürgeti ós nagyon óhajtaná, hogy ha ez ügyben kiküldött bizottság működéséről mielőbb számot adna. Az elhangzott vádakr.i Nagy István vá­rosbíró felelt, mentségére azt hozta fel, hogy Csirke Iván jegyző távozásával dolgai annyira felhalmozódtak, hogy a hozott határozatoknak ez ideig még eleget, nem tehetett. A közgyűlés nem találván elégségesnek a városbíró által felhozottakat, az elöljárósá­got a már meghozott képviselőtestületi hatá­rozatok gyors keresztülvitelére utasította. A tárgysorozat mánodik pontját, az 1904. évi községi közmunka megváltását és felliEsz­nálásának meghatározását elnöklő városbíró elő­terjesztésében vita nélkül elfogadták. A harmadik pont a kórháztelek megvéte­lére vonatkozó ajanlatról a községi törvény­szék értelmében 30 nap lejárta után fognak vég­legesen határozni. A hídmérleg felállítására vonatkozó 4-ik pontról^ ugy határoztak, hogy Berényi Béla ajánlatát, az illetőnek visszaadják és kimondot­ták, hogy azt a város házi kezelésbe veszi egyben utasították az elöljáróságot,, hogy ide vonatkozó terveket, mielőbb szerezzen be. Ezután több illetőségi ügyet intéztek el. Az iskolaszéknek Ivsics Gyula s. tanító előléptetésére vonatkozó átiratát, ' az illető se­gédtanítóra nézve kedvezően intézték el, a mennyiben nevezettet rendes tanítóvá léptet­ték elő. Végül Csanády Gusztáv dr. iskolaszéki el­nök indítványozza, hogy tekintettel a tanügy körében évről-évre szaporodó kiadásokra, "a képviselőtestület ismételten foglalkozzék a köas. iskolák államosítása ügyével és szavazza meg a miniszter által annak idejében kért összeget. Ezzel a gyűlés véget ért. Gasparics ünneplése Perlakon. Lélekemelő ünnepet ült Perlak folyó hó 13-án, Gáspárics Márk, az egyszerű barát vér­tanúságának félszázados évfordulóján. — De nemcsak Perlak közönsége ünnepelte a aia­badságharc e vértanujának emlékezetét, bimem vele együtt a környék és a messze vidék is. Egy évtizede, hogy Gáspárics emlékét Perlakon egyszerű oszlop hirdette csak, de érezték sokan, hogy a régi szerény emlókosz op, moly szerényen meghúzódott a repkény indái között a főtéren, nem felel meg annak, a kinek emeltetett, sem Perlak hazafiasán érző közönsé­gének. Az igaz magyar érzés arra késztette Perlak közönségét, hogy a környék hazafias né­pével vállvetve buzgólkodjanak olyan emlék fel­állításán, amely méltóbb a vértanú emlékéhez ós a hazafiak lelkesedéséhez. — Igy vált az óhajtás valóvá folyó hó 13-án, amikor nagy ün­nepség keretében emlékeztek azok egyikéről, a kik nemcsak a tudomány szövétnekevel, a hit melegével, bauern a vértauuság nagy áldozatá­val is bőségesen szolgálták a keresztény Ma­gyarország ,t. Az ünnepély lefolyásáról tudósításunk a követke/.ő : F. hó 13-án délután 3 órakor érkezett meg a Csáktornyái állami tanítóképző ifjú­sága tanáraival továbbá Csáktornya város kép­viseletében az elöljáróság és a polgárság több tagja. Ezek egyesülve a rendező bizottsággal és Perlak község közönségével a szent Flórián­térre gyűllek össze a Nagykanizsa felöl érkező vendégek fogadására. A vendégek a murakirályi vasúti állomá­son szálltak b- , hol fogadtatásukra megjelent, a rendező bizottság küldöttsége a perlaki ci­gányzenekarra: s iiiurakirály község inteiligen­etája. A vendégeket Neusiedler Jenő mura­királyi körjegyző s bizottsági tag szép beszéd­del fogadta, melynek elhangzása után a ven­dégek koosikri ültek s hosszt) sorban indultak Porlak felé. Valamivel 4 óra után taracklövések hirdet­ték, hogy a vendégek közelednek, s pár perc múlva sorra érkeztek. A nagykanizsai Irodalmi és Művészeti kör küldöttsége az egyleti dalkör­rel, továbbá a nagykanizsai rk. főgymnasium ifjúsága igazgatójuk es tanáraik vezetésével, végül a nagykanizsai kereskedelmi iskola nö­vendékei szintén tanáraikkal, összesen mintegy 200-an. A Szenttlorián tónől aztán megindult a menet,, élén a helybeli tüzoltézenekarral, a Gas­parics emlékoszlop elé, hol már időközben el­he'yezkedtek a helybeli iskolák növendékei ta­nítóikkal ós a közönség nagy számmal. Alig hogy ez megtörtént, az emlék mel­lől felcsendült a nagykanizsai irodalmi ós mű­vészi kör dalárdájának éneke, a magyar em­bernek legszebb imádsága a «Hymnus.» egész közönség levett, kalappal áhítattal hall­gatta végig a rendkívül előadott magasztos fohászt. Ezt követte a rendező bizottság elnöké­nek Tamás János dr. perlaki ügyvédnek rr«ga« lendületű, szónoki hévvel előadott üdvö>. be­széde, amely után Zakál Lajos dr. KÖSCÍI ÖZÍ szónoklata hangzott el :

Next

/
Thumbnails
Contents