Balatonvidék, 1903 (7. évfolyam, 1-26. szám)
1903-03-08 / 10. szám
Vil. évfolyam. Keszthely, 1903. március 8. 10. szám. Társadalmi, szépirodalmi s közgazdasági hetilap. Megjelenik hetenUint egyszeri vtiMiiriin |>. SZERKESZTŐSÉG L.A PTOI.AJDONOS ÉS BONTZ JÓZSEF. Előfizetési érak: KIADÓHIVATAL a volt s«zd. tanintézet épületében. KHI.K1.ŐS SZKKKICSZTŐ Egész évre 70 kor. hél évre 5 „ - fill. tt Kéziratukat a szerkesztőség címére, Pénzes- | NÉMETH JÁNOS. Egyes szám ára so „ iO „ utalvány 0 1" 1!'- hirdetési menbizAsukatés r«kiHmAcitMíRt a kiailAliivatalliop, Uérfluk KIADÓ 8UJÁNSZKY JÓZSEF. Nyllttér petitsira alku szerint. so „ iO „ Kéziratokat nem eJunlt vinnie Gyermek-szanatórium a Balaton mellett. (N. J.) Országos érdeklődést keltett az a nagyszabású akció, melynek célja az elhagyatott gyermekek védelme. Ez az akció befejezéséhez közeleg. A munkálatok készen vannak s végrehajtásra várnak. Célja e nemes irányú akciónak a 16 éven alóli, elhagyatott gyermekek megmentése — az elzülléstől. Eszközei, állami gyermekmenhelyek szervezése. Még ez év folyamán 15 gyermekmenhely létesítése van tervbe véve — az ország különböző helyein. E humánus, s eredményeiben messze kiható intézmény létesítése mellett egy másik szintén nagy méretű terv az, ami érdeklődésünket és figj'elmünket a legteljesebb mértékben megérdemli. És pedig nem csak általános nemzeti és emberbaráti szempontból, hanem városunk é 6* vidéke érdekéből is. Arról van ugyanis szó, hogy a gyermek-menhelyek mellett a belügyminisztérium két gyermek-szanatórium felállítását is tervbe vette. Az egyikét J Taton mellett szándékoznak felállítani. Mindkettő nagyméretű intézet lesz. A Balaton-melletti g3 rermekszanatóriumban évenkint 1200 gyermek nyer ápolást. A nagyszabású akciónak ezzel még nincs vége. Egy harmadik szintén nagy horderejű akcióról a hét éven felüli gyermekek szakoktatását szolgáló állami internatusok létesítéséről is gondoskodik a belügyminisztérium. A gyermekek szakoktatása és szigorúbb elvek szerinti nevelésére négy ily internátust tervez a miniszter. De hagyjuk most már a krónikás szerepét. Gondoskodjunk magunkról, még pedig idejekorán, nehogy ezekkel is úgy járjunk mint az erdőőri szakiskolával. Mig mi annak előnye felöl tanakodtunk, addig mások elkaparintották elölünk. Mig nekünk savanyu volt a szőlő, mások azt igen is édesnek találták — s szépen le is szakították. Mert szemesnek áll a világ. . . Miről is van szó? — Egy 1200 gyermeket befogadó szanatóriumról a Balaton mellett. Álljunk itt meg. — Melyik része alkalmas a Balaton mellékének egy ily gyermek-szanatórium létesitésére ? Keszthely, földrajzi fekvésénél, klimatikus viszonyainál, balatoni és hévizi A BALATONVIDÉK TÁRCÁJA Szent Jeromos. (Pannóniai szent.) Szadeczky Lajos kolozsvári egyetemi tanár, jeles törtéuet írónk Szent Jeromost r «Századok" jelenévi januári füzetében miut földrajzés történetírót mutatta be. E tanulmány az általáuos kultúrtörténeti szempontokon kivül bennünket azért is érdekel közelebbről, mert a hagyomány és írott emlékek egj-aránt bizonyi'ják, liogy Szent Jeromos a mai Zalában, ennek muraközi részében, a Zrínyiek egykori földén Stridon született. Igaz, hogv mikor e rengeteg tudásu férfiú született, körülbelül háromszáí ós negyvenhat évvel Krisztus után, a Dunántúlnak, valamíut általán a lakott föld nagy részének más népei és nemzetei szerepeltek. E népekről saólani, •lterelne bennünket föladatunktól. Csak annyit emiitülik, bogy a IV-ik században a Dunántnlt nagyjában Felső- és A1 so-Pannoniára osztottak : előbbit másként első, u'óbbit második Paunówának i.i nevezték. Stiidó szentünk születési helye második Panuóniába feküdt. Azon időben, melybe Szent Jeromos munkássága esik, az egykor hatalmas római világbirodalom már közel állott bukásához, melyet semmi erőfeszítés nem volt képes föltartóztatni, mint ezt Ammianus Marcallinus a ragyogó tollú római történetire az utókor okulására megkapó közvetlenséggel megírta. Szent Jeromos tehát, a római polgár a legválságosabb korszakban élt. Atyja Eusebius Sophroniu8 gazdag és előkelő polgár minden valószínűség szerint, keresztény volt. Ismeretes, bogy Nagy Konstanlin császár óta a kereszténység a római birodalomban nagy bódítást tett. Történeti emlékek bizonyítják, bogy az akkori Pannóniában a mindinkább terjedő kereszténység több püspökség alapítását tette szükségessé. | Mégis kétségtelen, hogy mig Jeromos Stridón az atyai Láznál nevelkedett, még nem volt magkeresztelve. Eletirói feljegj'ezték, hogy midőn atyja őt mintegy tizennyolez éves borában magasabb kiképeztetés végett Rómába küldötte, a keresztények nyilvános istenszolgálati gyülekezeteiben azért nem vehetett részt, mert a kereszténység szentséget még nem adták föl neki; de bogy keresztéuy volt, kétségtelenné teszi, hogy gyakran fölkereste a sz*nt vértanuk katakombáit s azokban buegón imádkozott. Tudományszomja Rómából elvezette Aquilejába, melyet egy századdal utóbb a hunnok földúltak. Ellátogatott Galliába, melyhez akkor a nyugat-rajnai tartományok is tartoztak s mindenütt a nagy tanultságokról hires férfiakat kereste föl. És csak azután ismét Rómába visszatérve Liberius pápa alatt, valószínűleg 366 ban, keresztelkedett meg. Kevéssel utóbb otthon Stridóban irodalommal elfoglalva találjuk Őt. Tanulásvágya nem hagyta nyugodni. Fölkereste a Keletet. Beutazta Thraciát, a Balkánban. Pontust a Feketetenger mellékén ; Bithiniát ugyanazon tenger déli részén : Galaciát Bithyuia szomszédságában ; Kappadóciát Galacia mellett ; beu'azta a nagykiterjedésű Ciliciát, melynek Tarsus nevű városában Szent Pál apostol született és nevelkedett, megfordult Syríában, a tartom án y Antioehia városában szenteltetett áldozópappá, Chalcis városbau főleg szentírási tanulmányai érdekében a görög es zsidó nyelvek behatóbb tanulásával foglalkozott. 381-ben Damarus pápa meghívására ismét megjelent Rómában, hol az újszövetségi szeutirás átdolgozásával bízatott meg. Éppen a nagyfoutosaágn megbízatás folytán aztán beutazta Palesztinát, bog}' közvetlen i*mereteket gyűjtsön mind azon szent helyekről, hol az Üdvözítő szülét tt., tanított és meghalt. Egyúttal bejárta Egytoinot is. Aztán Betlehemben t^lapedett Lapnak mai náma 12 oldalra t«rj«d.
