Balatonvidék, 1903 (7. évfolyam, 1-26. szám)

1903-03-08 / 10. szám

2. BALATON VIDÉK. 1903. március 22. gyógyfürdőinél, társadalmi helyzeténél, kulturális intézményei és történelmi múltjánál fogva vezet s föltétlen főlénynyel bir a Balaton minden más helye fölött. Keszthely a Balaton metropolisa. Minden cimen méltó egy ily nagyméretű intézmény befogadására. Vasutjának kiépítésével most már a közlekedési viszonyok sem eshetnek kifogás alá. Alig is tudjuk elképzelni, hogy mikor a magas Minisztérium tervével a Balaton mellékére gondolt, — figyelme ne Keszthelyre irányalt volna. Szanatóriumról lévén szó ott bizonyára számos oly beteg gyermek fog elhelyezést találni, kiknek nem csupán üdülésre, edző-kurára, de valójában gyökeres gyógyításra lesz szükségük. Legalább a társadalmi, családi, egészségi és gyermekbetegségi viszonyok, e jogos föltevés mellett szólnak. A Balaton mellett pedig ott a Héviz. mint számos oly betegségnek gyógyforrása, melyet sem egyik, sem másik balatoni fürdő nyújtani nem képes. De hiszen sem időnk, sem terünk nincs arra, hogy ezúttal részletezésekbe bocsátkozzunk. Nincs most helye az okoskodásnak. Itt tenni kell, mielőtt még mások megelőzhetnének bennünket. Minden mulasztott nap és óra veszteséget jelenthet. Felhívjuk tehát a városi elöljáróság s az intézőkörök figyelmét e nagyhorderejű késdésre. Kérünk mindenkit, ki e város érdekét szivén viseli, fejlődését és virágzását óhajtja, lépjenek sorompóba, kezdjék meg a legerélyesebb . akciót, hogy az a Balaton mellékére tervezett gyermekszanatórium sehol másutt, hanem Keszthelyen, mint legmegfelelőbb helyen találjon otthonra. Senki ne nézze azt, hogy kitől, vagy honnét jött ez az ajánlat, hanem hogy mire céloz ! Minthogy a terv komolysága és életre valósága felől kétség nem lehet, a város részéről megindítandó akciónak is oda kell irányulnia, hol az a terv megfogamzott és honnét kiindult — a belügyminisztérium felé. Hassanak az intéző körök kérelmükkel oda, hogy a minisztérium a kérelem teljes és jogos voltáról meggyőződve a város érdekeinek megfelelően a tervezett szanatóriumot Keszthelynek adja. Minő kihatással lenne ez Keszthely jövőjére, azt mégcsak most sejteni lehet. Midőn tehát a figyelmet e kérdésre felhívjuk s sürgős intézkedést kérünk, egyszersmind kérjük a figyelmet kiterjeszteni arra is, nem lenne e célszerű egyúttal az emiitett négy internátus egyikét is a város részére kérelmezni? Mikor a gyermekek szakoktatására itt minden tényező ad\a van. Tanintézeteink mellett városunk szépen fejlett ipara és kereskedelme ís számottevő érv ebbeli kérelmünk támogatásában. Tehát igen tisztelt városatyák! itt a cselekvés ideje. Városunk sorsa az önök kezébe van letéve.— Odahelyezte a polgárság bizalma. Mutassák meg, hogy annak fejlődéséért, jövendő boldogságáért tudnak is akarnak is tenni. Az a város, mely a nagynevű Festetics grófi családnak székheh-e, az ország bíboros főpapjának szülővárosa nem fog sorompón kívül maradni e kérdés eldöntésénél, — mikor úgy is minuen körülmény kedvezően szól melmelleite. Vesztegetni való időnk nincs. Kérjetek és megadatik nektek. Modern körházunk. — Irta: ILLÉS dr. — A Kossuth Lajos-utcai községi kórházról az Ítéletet már régesrégen kimondották a központban, napjai meg voltak számlálva, s ime mennyire csalódtunk. Négy éve is elmullott s bár meggörnyedve, baktériumos levegővel telítve, még ma is ott díszeleg Keszthely nagyközség legszebb utcáján. Igaz, hogy a megfenyegetésnek megvolt az a haszna, hogy kórházi terv készült, Zalaegerszegen át föl is jutott Budapestre megbirálás és jóváhagyás végett, de most hol rejtőzködik, hol késik az éji homályban ? Erre választ nem kaphatunk. Vádolni eszemágába sincs, csak a jó sscámdék vezérel s a betegek iráuti könyörületesség, meg az orvosi ambicio; mert ha műtét alá kerülő beteg jön orvosi tanacsert, di lemaba, esem : vagy a műtétről kell lemondnnom, vagy ha elodázhatatlan ez, akkor magánháznál kell végezni a műtétet, mert nyugodt lelkiismerettel a beteget nem lehet a kóiháznak navezett épületben a baktériumok rombolásának kitenni. Nem hiszem, hogy volna ember, aki ezt az épületet nem ismerné, de ha mégis akadnak olyanok a városi hatóság tagjai között, menjenek, n'izzék meg, tanulmányozzák kissé, ha ezt megteszik, biztosan tudom, hogy rövid idő alatt becsukják s az uj kórház építése nem késhetik tov bb. Hiába küzd il}'en állapot ellen a városi és kórházi orvos, az ö jajkiáltása is már évek óta a pusztában hangzik el. 1899. évi január hó 6-án délután helysziai szemlét tartottunk. A gyenes-diási ut jobb oldalán ki is lett jelölva az uj kórház leendő telke, egyes dolgok megbeszélésére szűkebb körű bizottság küldetett ki, hogy ott mit határozlak, — bár én is tagja voltam a helyszíni szemlére meghívott, bizottságnak — arról négy óv óta nem hallottam semmit. Nagyon csalódnak azok, akik azt hiszik, hogy ily modern épület i.él elegendő, na egy jó építészt megbíznak, csiuáljo L tervet X. számú beteg befogadására szükséges kórházról, avagy hogy elégnek tartják, ha tanulmáuy útra indalnak néhányan kórházat nézni. Kérdeztem akkor, hogy melyik orvos volt velük ? Egy mosoly kíséretében az volt n. felelet: orvos. Most pedig kérdem: minek oda orvos? hiszen nem ö tervezi az építést, ha a kórház meg, hol bámulatos irói tevékenységet, fejtelt ki. Egyebek közt átdolgozta és kibővítette Eusebiusnak ma is nagy becben álló egyháztörténetét; munkát irt a zsidó helynevekről, mely földrajzi tekintetben nagy becscsel bir, megírta a tudományotságukról nevezett férfiak (de viris illustribus) élettörténetét; tevékeny réíst vett az akkor az eretnek ariánfelekezet, ellen folyt vallási tudományos vitatkozásokban. E tömérdek munka közt mégis főleg és elsősorban szentírási tanulmányaival foglalkozott Mintegy 86 éves korában 420-ban Betlehemben hunyt el ; tetemíit ut.óbb Rómában helyezték el. Jeromos a nagy egyházatyákhoz tartozik.*) Röviden végeztünk e nevezetes egyházatya életével, mert az érdeklődökmek hosszabb-rövidebb munkák bőven állanak rendelkezésükre. Hogy akkor, midőn őt hazánk nevezett jeles történetirója történeti szaklapban mint számottevő földrajz- ós történetírót bemutatta, mi is az ö becses tanulmányához hozzászólunk, erre inkább ez alkalommal a helyi patriotismus vezérel bennünket, s tőlünk telhetőleg bizonyítékokat kívánunk fölhozni amellett, hogy Szent Jeromos valóban a mai Zalamegye területén levő Strido városban született. Első és legfőbb bizonyítékunk Szent Jero*) Egyházatyáknak (dortores Eulesiae) urokat nevezik, kik életszentség mellett királóan mint nagy egyházi irók tűntek ki. mos maga. Munkái nemcsak a szorosan vett földrajziak és történetiek, de még nagy számmal fönnmaradt levelei, sőt szentírás magyarázé munkálatai is megb' csülhotetleu goOgraphiai és történeti anyagot szolgáltatn-ik. Theodosius római császár uralkodása alatt, 392-ben D^xter katonai praefectus fölkérte Jeromost, hogy röviden ismertesse mind axokat, kik Krisztustól az ö korukig szent iratokkal foglalkoztak. E fölszólítása Sz«nt Jeromos 130 fejezel,ben megirta a nevei'.etes férfiakról föntebb jelzett művét, mely válaszul szolgált a pogányok azon szemrehányásának, hogy a keresztények nem foglalkoznak tudományokkal. E mű utolsó fejezetóben Jeromos önmagáról is megemlékezik. Szülőhelyét ekként jelzi : «Jeromos születési helye a yóthok által földúlt Strido Dalmácia és Pannónia határén.» — Más munkájában pedig Habakuk próféta jövendöléseit magyarázván, miután elmondotta, hogy a próféta sok tartomámy város elpusztulását megjövendölte, hozzáteszi : «Nemde, teljesült e jövendölés hazámban is Pannónia és Illyricum határain ?» E két hely elsején Jeromos Pannónia szomszédjául Dalmáciát, a másodikban lllyricumot említi. Ebben azonban ellenmondás nincsen. Tudjuk, hogy volt tágabb értelemben vett Illyricum, mely a keleti vonalon a Dunától Macedóniáig terjedett, Pannóniát érintette, s még a Dráva és Száva közti részt is magában foglalta, — es volt úgynevezett romai, másként barbár Illyricum, mely Dalmátia név alatt is volt ismeretes. Jeromos tehát helyesen használhatta mindakét elnevezést. De hát a három tartománj- közül melyikbe helyezzük Stridót? Voltak irók, kik szerint S-cent Jeromos Dalmátiában született. Ezeket félrevezethette a Murae (Mura folyó) szó, melyet hibásan maré, tengernek-, tengermeilékinek olvashattak. Még kevesebb hitelt érdemelnek, kik sz^riut Isztria lett volna Jeromos hazája, h szen e tartomány soha sara érintkezett Pannóniával. Római földrajzírók Stridót pannóniai városnak irják. Ilyenül fordul elő a régi földrajzt tartalmazó munkákban is. Az az egy Strido, melylyel a római időtől fogva találkozunk, az alsó-pannoniai Stridó volt s már 8zent Jeromos születése előt t püspöki székhely volt.*) A 325-ben tartott első nicarai zsinat aktáibó

1 is tudjuk, hogy tárgyalásaiban a stridói püspök is részt vett. E püspökség valószínűleg akkor szűnt meg, midőn a góthok a IV. század második felében Stridót, is elpusztították. Azóta emlékeink századokon át hallgattak Stridó sorsáról, ha a hagyományt, hogy Szent Jeromos ezen egykori pannóniai városokban született, az idők viharai nem tudták a népek tudatából kitörülni. Szent Jeromosra vonatkozólag V. Miklós pápának egy 1447-ben kelt nagybecsű levele *) V. o. Migne : Dictionnaire de Statistique 609. Levélpapírok 50 levélpapír 50 boríték 80 fillér. 50 finom valódi csontlevélpapir és 50 boríték csinos dobozban 1 kor. Újdonságok, családi dobozok, szines levélpapírok, levelező kártyák és zárt levelező-lap alakú levélpapírok, valamint kézzel festett zárható csinos fadobozok nagy választékba és legolcsóbban kaphatók Sujánszky Józsefnél Keszthelyen.