Balatonvidék, 1903 (7. évfolyam, 1-26. szám)

1903-01-25 / 4. szám

VII. évfolyam. Keszthely, 1903. január 25. 4. szám. Társadalmi, szépirodalmi s közgazdasági hetilap, M«g,|ul«uik hetenUiiit euyszuri uir<i)riiii|>. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL .11 K az d> tanintézet épületében. KéBÍratuknt a szerkesztősig címére, Pénzes­utalványokat. hirdetési mHirlnrAn.-lettén r«k­IftluáciAUHt H l< (HiIAIiÍ V Ht Hl lioy, U hl ll || k Kíziratoitai nem ailunu vinnie j.Aei'tii.A.iKONOs BONTZ JÓZSEF KKI.KI.ÖH M'/.ICHK KSZTÖ NÉMETH JÁNOS. K 1 A l> ó SUJÁN SZK Y JÓZSEF Előfizetési árak: Egész évre 10 kor. — flll Fél évre 5 „ — „ Negyed évre 2 „ ÍO „ Egyes szám ári 10 „ Nyllttér petitsara alku szarint. A Héviz jövője. Ugy halljuk, hogy a Balaton egyik legszebb gyöngyét Balaton-Föld várt egy angoltársaság szándékozik bérbe venni bizonyára messzemenő ter­vekkel, E szállongó hir kapcsán, önkéntele­nül is a mí liévizi fürdőnkre gondolunk. Ezt a teimészeti kincsekkel gazdagon megáldott fürdőt mi is nagynak és vi­rágzónak szeretnők látni. Annak pedig nincs messze az ideje, mikor a Héviz sorsa, fejlődése és fölviiágoztatása fölött határozni lehet, mikor e gondviselés­szerű fürdő áldásainak minél intenzi­vebb kiaknázhatása, a szenvedő emberi­ség minél hozzáférhetőbbé tételére az alkalom önként kínálkozik. Volt idő mikor angol társaság, fővárosi pénzes­emberek csoportjai léptek sorompóba a fürdő bérletének elnyerhetése érdeké­ben. Nem jó lenne-e most is, idejekorán már sorompóba lépni mindazoknak, kik elegendő anyagi erővel, megfelelő nagy ; gondolato kai és tervekkel s ezek kivitelé- j ben bátorsággal birnak. Annál inkább ; is, mert az ily messze kiható kérdésnél j az elhatározást nem az utolsó pillanatra kell hagyni. A lépten-nj'omon fölhangzó köz­óhaj, a fürdő és magas tula jdonosának, de meg á városnak érdekei is kívánják, hogy a hévizi fürdőn a kor igényeinek megfelelő áfalaki 1ások és berendezések létesíttessenek. — Mindezekhez azonban elsőben is idő kell. És csak ez a körülmény késztet bennünket arra. hogy a hévizi fürdő kérdését most már elmélkedés tárgyává tegyük. Teszszük ezt anélkül, hogy ez által ákár a vsle kapcsolatos magánjogi és ügy kérdéseket vita tárgyává tenni szándékoznánk, vagy a magas tulajdo­nos elhatározásának eléje vágni akar­nánk Felszólalásunkban csupán két szempont vezérel benünket. A szen­vedő emberiség és városunk érdeke. A nagy tervek kiviteléhez sok kell: gondolkodás, megfontolás és elha­tározás — mindezekhez pedig elegendő idő, hogv alapot, támaszt nyerjenek, ki­forrhassanak és megérhessenek. Szükséges, hogy az érdeklődők tá­jékozást, meggyőződést szerezzenek e csodás hatású fürdő gyógyító ereje mel­lett annak forgalmáról is. A jövő szezon lesz erre a legalkal­masabb idő. Az itt nyert tapasztalato­kat használhatják föl az aspiránsok ter­veik tovább szövésében. Megvalljuk, mi már csak a magyarság szempontjából is jobban szeretnők, ha hazai vállalkozók vennék kezükbe a hévizi fürdő fejlesz­tésének ügyét. Azt hisszük, ehez nem kell kom­mentár. — A mi nemzetünk fiaiban is rejlik annyi ős-erö, szellemi képesség, bátorság és anyagi tehetség, hogy az A BALATONVIDÉK TÁRCÁJA Ketten. Milor úgy későn, mikor úgy este Agyamra honitok, térdre esve S az ifjúságom siratom halkan, Te jajdulsz fel ottan a siralomban. S mikor úgy későn, mikor úgy este Gyász kicsinyég meghal szomorú szívembe', Kinyitja Alom tündér palotáját, Lelkem is királyfi., megsejti, alván, Csipke ííózsikáját. Beszél az álom: hogy igazság minden, Beszél: a földön nincs gyűlölet, nincsen; Az ember angyal lesz, a sötétség napfény, Igazság trónol a föld kerevetjén. . . Fürdik a leikan áid<is folyamában, Megifjiíl, érzem, fülmelegiU látom ; Örül az álomnak, öriit a mesénele, Csak —tudja Isten — t/ulamb-lelked ál mái, Reményed zöldágát iát/a — feketének ! . . S mikor álom után robnlrn kelve Ifjúságom tészem mély sirverendie, E siratbba együtt megyünk újra, S ketten jajt/uhuik fel szívünk elszorulva, Nyomoníságnnkba ?! . . . Egy kosár tojás. (Tréfás cse^e^ s ) január 17-iki gazdászhingversenyen felolvasta az ir-ó: Molnár Pál III. evea gazdász. I. Nem lenne bolondság, La valóban hozhat­nék ide egy kosár tojást, még pedig óriás ko­sárral, hogy juthatna belőle mindnyájunknak, különösen, a «Mensa academicánk t-iiak. Kót kézzel fogadná mindenki, mivel most télviz id-jében méreg drága a tojás, különösen Keszt­helyen. De sajnos nem vagyok Bosoo Bartol lommeo vilxghi.üola sz szemfénj'vesztő, ki e féle dolgokat egy pillanat, alatt csodás módon meg­teheíett. A tudós professzor Hatvani István d*brecf>ni büvészmestert sem követhetem, akit tnescs/e ü tetteiért (°) »magyar Faust«-nak ue­v-zte-l el. Tehát nincs más hátra legalább a tiiie'mes papíron mutatom be, az egy kosár tojást elmondja arról mindent, amire a piaci delnők szemei előtt a titok leple borul. £ -:* Chinai hit szerint, a mindenség a tojásból eredt, melyet egy tehén a lábával megrúgott, így az széttört s abból kelt ki minden égi test. Ezer a nap, ho!<l, valamennyi csillag s föld­gömbünk egészen tojásdad alakú. Tojásból kelt ki a görög hitrege szerint Pollux és Citsior a testvéri szeretetnek eszmény­kepei Talán épen azért nincs korunkban olyan rtffaés testvéri szeretet, mert a mostani embe­rek- nem tojásból születnek. Castor és Pollux földi életük befejezte utján felvétettek a po­gány istenek közé; nekik születésük évfordulója

Next

/
Thumbnails
Contents