Balatonvidék, 1903 (7. évfolyam, 1-26. szám)

1903-06-14 / 24. szám

I BALATONVIDÉK 1903. junius 14. műkben nem volt pult, hanem Olympus. És ma, mikor a szinósznek annyi raffiniált eszköz áll rendelkezésére, ma nem restelli azt mondani, hogy nincs módjában a közönség Ízlése ellen harcolni. Ha igaza van, ugy ön maga állítja ki magáról a szegénységi bizonyítványt, ha nincs igaza, önmaga ellen a vádlevelet. Mert a művész ne csússzon a porban, ne bukdácsoljon a pocsétában, ne ugrabugráljon a »profanum vulgus« durva szeszélye szerint, ne vezettesse magát pórázon, hanem vezessen, tanítson, nemesítsen. Ha ezt nem tudja, vagy nem akarja tenni, akkor mondjon le arról a jogáról, hogy külömbnek vagy másnak tartsák a csepűrágó és tűznyelő Augustoknál.Akkora » színmű vész « egy szemernyivel sem más, mint a vásári bódék »tiidőnélkűli bur harcosa«. Mindenki ismeri azokat az okokat, melyek ma szinmüvészetünket a teljes züllés felé sodorják. Erkölcsi, társadalmi és gazdasági okok ezek, melyeket eltávolítani nem könyű feladat. De nem szabad figyelmen kívül hagyni s kötelességünk rámutatni arra, hogy a tisztító munkálatokat csakis a vidéken lehet megkezdeni. Száz és egy okból. A fővárosok erre a szerepre képtelenek. Mert mint minden dolog, az ember is annál könnyebben romlik, minél nagyobb tömegben van együtt s megjavítása is annál nehezebb. Meg aztán a nagy, a fővárosok levegőjét — a világtörténet tanúsága szerint — mindig a vidéknek kell felfrissítenie. A nagy város csak megpendíti az eszmét, a reform gondolatát a vidék valósíthatja meg. S az előadó művészetnek ezt a regenerálását, illetőleg annak a megjavításai ott tent már ugyancsak kívánják. Nemcsak az az irodalmi renaisance (»Hymli dalait »Ocskav« >Dada» Félemberek* »A borc »Annuska« stb.) kezd mutatkozni, de az egyes színházak jellegének a köztudatban élö világos megkülömbőztetése is arra vallanak, hogy a fogalmak kezdenek tisztulni. Csakhogy maga a főváros nem képes Augias istállóját kitisztítani. Mert ott a silán}^ darabokhoz szokott, helyesebben szoktatott publicum elmegy az orfeumokba, vagy kávéházi brettliket hallgatja, ha a színház nem tesz eleget a lábmüvészetet és trikómutatványokat kereső vágyainak. Ám a vidéken ez másként van. Egyrészt azért, mert mi nem válogathatunk, nekünk esztendőben egyszar eső szórakozás a szinház ; megnézzük. ha komoly darab van is a műsoron. Sőt! Azaz hogy sőtebb ! A mi lelkünk, a mi Ízlésünk egy kissé talán mégis csak más, mint a bábeli emberé. Mi még vagyunk annyira naivok, hogy tudunk eszmékért lelkesedni s a művészetben tisztán csak művészetet keresünk. Persze hiába. Mert költészet helyett traktálnak bennünket olyanliülebégekkel, amelyekben a művészietlensógnél csak a cinizmus nag}

Tobb s a melyeknek elő adása alkalmával igen kívánatos volna a színpadra kiírni ezt: >Nőknek és a jó izlésü embereknek ma tilos a bemenet. « De a közönséget is terheli itt a felelősségnek egy része. Az ő bűne és az ö szégyene az, ha jogos kívánságának nem tud érvényt szerezni. Hiszen annyi mindenféle clubb még asztaltársaság van már a viláeon hogy állítólag nemsokára megalakul a »Semmiféle clubba nem tartozók clubja' is. Miért nem szervezkedik hát egy olyan asztaltársaság is, melynek ez volna a jelszava: Nem megyünk sznházba. ha dí*znó-ág van a műsoron. Bojkottálni kell a ledérséget. A bojkott nagy, a bojkott hatalmas, az előtt meghajlik a »modern színművészet.* is. Az uj vasút. Egy hete, hogy a keszthely-tapolcai vasat működésben van. Ezzel városunk és vidékének régi vágya teljesült. Jele ennek az az általános érdeklődés és rokonszenv, mely ezen uj vasút megnyitásával városunk s az érdekelt, vidék közönségének miudeu rétegénél megnyilatkozott. — Es ez érthető is. — Me't meggyőződésünk, hogy ezen uj vasútnak áldásos hatását csakhamar elönyössn fogja érezni gazdisági, ipari és kereskedelmi életünk. Fürdőink ügyéaek felleniülését a legjobb auspiciiimok mailett várh itjuk tőle. — E< azt hisszük, hogy e vasútnak a közre való előnyös hatása mellett a vállalkozók [erszénye sem látja kárá t. Kedvező auspiciumnak tekinthető az a nagy és i'talásjos érdeklőlés ós népmezgilom, mely az uj vasút működésének első hetében nyilvánul'. Annyi utast ritka vicinális szállít, mint az ujouan megnyílt vasút. — az első héten. — Mindenki elsőnek szeretett volna rajta kiiándalást, tenni. Persze mindjárt kész a feleié',: Uj szita szegen lóg. — Lehet is ebben az adott o o esetben valami. De hogy keszthelyi és vidéki ember ezentúl szivesebben rándul át Tapolcára s megy fellebb Sümeg felé 1 koronáért, mint 10 koronát fizessen fuvardíj f-ijében, az egészen bizonyos. Ez azu'áu áll megfordítva is. Az uj rasut iránya, fülszerelése, szép alkalmas kupéi az utazó közönség igényeit kielégi' tietik. — Bír a vouatközlekedés menetreudje még nem egészeu megfelelő. — Vau ezen kívül egyéb figyelemre méltó körülmény is. Maga a keszthelyi állömás épülete annyira kicsiny, auynyira kuméretű és falusias, hogy sehogysetn vág városunk keretébe. A vá~ót,érmek, kü'önösan az I. és II. oszt. várótermei egyá'talé.u nem megfelelők. Főkép fürdőévad alatt nem. Neui nagyítunk, mikor azt állítjuk, hogy 8—10 utas in ár zsúfoltságot idéz elő s kénytelen lesz egymás tyúkszemén próbatáncot lejteni. Nem kutatjuk, hogy vájjon a túlságos takarékossági szempont, sen és körülményesen tud irni. A riporter előtt semmi szent, semmi respektálni való nincsen. Befurakodik a családba, kilesi a legintimebb dolgokat s föiereszti phantasiájáuak tág levével, hogy az olvasót gyönyörködtesse. A hírnév szeplőtlensége nem paizs Amerikában a meghurcoltatás ellen. Nincs más módja a gyanúsítások és álhirasztelósek megszüntetésének, mint előfizetni a lapra és ujévi ajándékkal kedveskedni a szerkesztőnek. És az ujévi ajándékok, sápok többet hoznak a szerkesztőknek, mint a szerkesztésért járó évi honorárium. E tekintetben, fájdalom nálunk is az amerikai divat kezd veszedelmesen lábra kapni. Az újságírás nálunk sínes semmi kvalifikációhoz kötve. Kicsapott, diákok, elzüllött zsenik vállalkoznak a surnalis'ikára, egyéniségükben igen gyakran semmi garancia sincs arra nézve, hogy nagy igazságszeretetet, széleskörű tudományt, emberismeretet ós szilárd férfias jellemet igénylő hivatasukat, becsülettel fogják betölteni. ítélnek élők és holtak fölött, noha ők maguk igen sok esetben minden kritikán alul állnak. Amerika társadalmi életének középpontja épen ugy mint nálunk a nő, sőt még fontosabb szerepet játszik mint Európábn, a mennyiben először is Amerikában teljes a nőemaucipatió, másodszor Amerikában kevesebb a nő mint, a férfi. Minden 950 nőre esik 1000 férfi. E két faktor a nyitja ama sok társadalmi fonákságnak, melyek Európában szinte megfoghat.atlanok. A né szerepe nem szorul pusztán a esaládi tűzhelyre, hanem kiterjed a társadalmi élet minden terére, majdnem ugy szerepel Amerikában a nőnem mint a fétfi. A két nem munkássága közötti külöinbség Bouresét, szerint sokkal kisebb, mint. náluuk : «Ha egy nyilvános iskolába lépünk vegyest nő és férfi tanítványokkal találkozunk. Az egyetem műtermeiben nő és férfi egyetemi hallgatók egymás mellett vizsgálják a praeparatumokat. A nagy és kis lapoknál egyaránt. szerepelnek mint riporterek interjuholók. Ha orvost keresünk, nő doktorhoz utasítanak. Ha bírósághoz megyünk nő titkárokkal és ügyvédekkel találkozunk Egyes felekezetnek nő-lelkészeik, szónokaik vaunak, sőt mint felekezet, alapítók és reformátorok is szerepelnek. Igy Heck Borbála reformálta a methodista felekezetet,. Most Lukreczia a hikszitek felekezetét alapította. Gyak ran találkozunk ilyen hirdetésekkel. «M& délután a Zsermann Hallban N. Anna tartja a szent beszédet. Tizenhat éven aluli legényeknek tilos a. bemenet.» Családban a szülők jobban szeretik a leány mint a férfi gyermekeket, a kis leányok a szülők becézgetett és elkényeztetett kegyencei, a kiknek meg van engedve minden. Az elkéuyeztetést folytatja későbben a társadalom s innét az amerikai nők nagyobb elbizakodottsága és merészebb fellépése. Különösen és feltűnően hat az idegenre, hogy Amerikában a fiatal asszonyikat teljesen lehetetlen megkülöinböztetni a fölnőtt leányoktól. Ugy olyan toiletben járnak a leányok miut a fiatal asszonyok, ugyanazok az ékszereik, olvasmányaik, taglejtésük és a beszédben, társai gásban, érintkezésben olyan szabadon viselkednek, mint, a férjhez ment, hölgyek. Csak ugy mint, amazok, megjelennek a theaestélyeken s inházakbau, sőt még a nyálvános ebédlő termekben is. Sok városban a hölgyeknek, külön elubbjaik vannak, a férfi világból még csak a levélhordónak sem szabad belépni. Itt azután dikcióznak, pletykáznak, jour fixákét, és bálakat rendeznek, melyekre nagy kegyesen olykor a elubb tagok függelékeit, a férjeket is meghívják. Az amerikai hajadonok nem igen vágyakoznak a házas élet után. Legnagyobb részök későn megy férjhez. A házasságot, tehernek tekintik : «Ki kell magunkat mulatnunk a házasság előtt* mondotta egy ifjú hölgy Bourgétuek, az amerikai élet egyik híres irójáuak, Isten tudja mi következik azután. Ha férjhez megy, akkor sem elégszik meg a családi tüzhelyiyel. Nyughatatlan szelleme, ainbitiója a társadalom zajába ragadják, szerepelni akar s jaj a szegény férjnek, a ki ezen szereplése viszketegségnek ütjába mer állni. Mindjárt nyakába akasztja a válópört. Egyáltalában nagy benne a változatosságra való hajlam. Az amerikai nő netn fogja 50 levélpapír 50 boríték 80 fillér. 50 finom valódi csontlevélpapir és 50 boríték csinos dobozban 1 kor. Újdonságok, családi dobozok, ssines levélpapírok, levelező kártyák és zárt levelező-lap alakú levélpapírok, valamint kézzel íestett zárható csinos fadobozok nagy választékba és legsfesébban kaphaték Sujánszky Józsefnél Keszthelyen.