Balatonvidék, 1903 (7. évfolyam, 1-26. szám)
1903-03-22 / 12. szám
Vil. évfolyam. Keszthely, 1903. március 22. 12. szám. A ALATONVIÜÉK TÁRCÁJA A szemüveges pincér. Az emberiséget nemcsak faj, nemzetiség, rang-rend és sok egyéb szerint leker, osztályozni, hanem ezeken kivül gy ógyszerészi ismeretség szerint is. Tudniillik : az emberiség két csoportba oszlik. Az elsó csoportba az" k az emberek tartoznak, a kiknek nincs gyógyszerész ismerősük : a második csoportba pedig azok, a kiknek van gyógyszerész ismerőse. Hogy mi van ebben örömmelteltszivvel való jelentésreméltó, azt az alábbi érdekfeszítő történet vau hivatva megmagyarázni. Egyelőre szükségesn k tartom megjegyezni a következőket: Az én gyógyszerész ismerősöm igen víg fiu ; ha jó kedvében jó tréfákat csinál és én nevetve mcndom neki: «te bolond!», ő hasonlóképen nevetve kérdezi: — Hát ugyan láttál e már valaha zöld szamarat, szemüveges pincért és okos patikárust ? Erre a kérdésre én legegyszerűbben azt szoktam felelni, a mit, ugy hiszem, mindenki felel gyógyszerész- és nem-gyógyszerész ismerősének erre a kérdésre: Nem. Hogy miért van az, hogy valóban soha senki sem látott zöld szamarat és szemüveges pincért (okos patikárust talán már látott valaki azért erről nem szólhatok,) arról sokszor gondolkoztam, de magyarázatot nem találtam rá. Azonban, hogy a dologra térjek, egy alkalommal az én patikárus barátom ismét azzal a banális kérdéssel állott elő, hogy láttam-e zöld . . . stb.? Ki írhatja le patikárus barátom meglepetését, (én ugyan leírhatnám, de fölösleges), midőn én erre a szokott egyszerüsséggel ugyan, de éppen nem a szokott feleletet adtam, hanem azt válaszoltam, hogy : — Jg 01 1 0 nagyott nézett. — Lóvá akarsz tenni? — Nem, mert akkor öszvérré lennél. Azonban bocsáss meg, de a legteljesebb határozottsággal és komolysággal ki kell jelentenem, hogy igenis láttam zöld szamarat, szemüveges pincért és okos patikárust. — Talán festve ? — Nem, mind a három eleven lény. — Hol ? Mikor ? Kik azok : — Eltaláltad: ikik» és nem «mik», sem «mik ós kik>, mert mind a három emberi lény, tehát «kik.» A zöld szamár Kopacsek Vencel a «Zum H ordár — A Trógerhoz» címzett venLapnnk mai száma 12 oldalra t«rjed. déglő tulajdonosa, a szemüveges piucér Gyula, ugyanott szolgáló kellner, az okos patikárus pedig te vagy. — Nem értem. — Nem is olyan könnyen érthető, kivált a legutóbbi. De hallgasd meg a következő történetet, talán akkor megérted. * Hogy elbeszélésemnek megadjam a törvényes formát, mely novellákban, regényekben és színdarabokban előforduló elbeszélésekhez megkívántatik, illatos havannára gyujtottunk — volna, ha lett volna, igy azonban c»ak egyszerű portolláreszeinket (portorico-milláreszből összevont elnevezés, saját külön találmányunk ötfilléres szivaraink mivoltának alkalmas eltitkolására) helyeztük égő állományba, magunkat pedig kényelembe, t. i. barátom a széken, éu meg a ládámon, — és megkezdém elbeszélésemet: * Tudod, hogv a te szokásod azt kérdezni tőlem, láttam-e" már zöld szamarat, szemüveges pincért és okos patikárust. Azt is tudod, hoo-y mit szoktam erre felelni. Továbbá azt is tudod hogy törzsvendégünk tulajdonosanak (cZum Hordár - A Trógerhoz.) már egy idő óta nagyon rosszul megy az üzlete. Végül azt Gyümölcstermelésünk. Hazánkban a gvtimölcsteimelés egyike a legfontosabb mezőgazdasági ágaknak. Vagy legalább annak kellene lennie, La gazdáink elég ügyesek és belátók volnának, ha figyelembe vennék, hogy a vidéken, a hol a filokszeiaette szőlők vagy semmit, vagy pedig alig számbavehető termést adnak s a népnek a gyümölcstermelés egy jól jövedelmező kereseti forrást nyújthat. Figyeljék csak meg a városunkhoz közel fekvő községeket, milyen szép jövedelemre tesznek szert a gazdák a piaci a szállított gyümölcs elárusitásából. Kora tava'-zszal a cseresznyétől, késő őszig az alma és körte éréséig hányféle fajtájú gyümölcsöt lehet a piacra vinni, a hol mindennek van kelete és pedig nem ritkán olyan nagy ára, a mely miatt vehetnek maguknak a termelők annyi fáradságot, hogy a gyümölcstermelést nagyobb gonddal fejleszszék. Gyümölcs kivitelünk is állandóan emelkedik. A külföld keresve-keresi a magyar földön termelt gyümölcsöt. Mert j lehet a más országok gyümölcse szebb, lehet dúsabb, a szemnek tetszetősebb, de izra, zamatra nemcsak hogy el nem éri a mienket, de még csak megközelíteni sem tudja. A mi áldott földünket a Mindenható megáldotta, mindazzal a tulajdonsággal, a mi a jó gyümölcs-termeléshez szükséges. És, hogy még mindig nem tudtuk elérni a kivitelnél azt a maximumot, a melyet — a gyümölcstermelés mostani fejlődését tekintve — el kellett volna érnünk, az a mellett a közönyösség mellett, mely gazdálkodó népünk fatal izmusába 11 rejlik, még a szállítás nehézségeinek — költséges volta- j nak — is tudható be. A mi szorosabb értelemben vett vidékünkön kevés, nagyon kevés súlyt fektetnek gazdáink a gyümölcs nemesítésére, a iák conserváláiára s a gyümölcs kezelésére. Pedig sok függ a kezeléstől is/ elsősorban pedig magától a tenyésztéstől. Igaz, hogy a föld népe konzervatív természetű, nehezen világositható föl, a megszokásnak olyan nagy hatalma, varázsa, ereje van rá, hogy nem egy könnyen szakit vele. » Atyám is igy tett, mégis hóltig élt« mondja a magyar gazdaember: megmarad a megszokott nyomokon, azon halad és vajmi nehéz őt más ösvényre birni. Ritka azoknak a száma, a kik külömbek akarnának lenni apjoknál. A kik gazdálkodásukban törekvőbbek, tanulékonyabbak akarnának lenni. Pedig elmultak azok a patriarchalis idők, a mikor ugy volt jó, | a hogy volt. Ma körültekintőbbnek, szorgalmasabbnak kell a gazdának lenni. Gazdálkodását intenzivebben kell vezetni, a főidet jobban ki kell használnia, hogy a naponkint szaporuló és fokozódó külömbőző terheket elviselni képes legyen. Társadalmi, szépirodalmi s közgazdasági hetilap. Mt> KJeleiiik h«t,enkiiit BKysiei'i viiNnrunp. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL « volt gazd. tanintézet épületében. Kéziratukul a szerkesztőség ciciére, Pénzesutalványokat. hirdetési meKltizásokatét* r«klamAniAkat a kiailótiivatallioz ícérünk Kéziratokat nem adunk vlnme. I.A l'TUI.AJDONOS BONTZ JÓZSEF. KKl.KI.&B SZ.I5IIK líSZ'i'Ö NÉMETH JÁNOS. KIADÓ SU.IANSZKY JÓZSEF. Előfizetési árak: Egész évre . . ... 10 kor. — fllj Fél óyr e 5 „ - „ Negyed évre • 2 „ SQ „ Egyes szám ára fg n Nyilttér petitsora alku szerint.
