Balatonvidék, 1902 (6. évfolyam, 27-52. szám)

1902-08-03 / 31. szám

6. BALATON VIDÉK 1902. augusztus 3. A mi rosszat sem gyanító közönség azt hitte, hogy óvatosságból teszi azt — nehogy a vad­kacsákat elriassza. De csakhamar eldördült a második lövés is s a csónakbban levő huszár vértől bóritott fejjel hosszában elterült a hajó­ban. A rémes cselekedetre többen a hajóhoz siettek. S ott látták vértócsában az öngyilkos huszárt. Kivontatták az öngyilkos huszár csóna­kát Nyers Ferenc csónakázó helyisége elé. Csó­nakokon többen siettek be segítségül. A többek közt elsőnek Káskay dr. orvos bpesti fürdőveu­dég, a ki a sebet megvizsgálta, továbbá Csathó főhadnagy s többen. Végié mint egy háromne­gyed órai kínlódás után megszűnt élni a szeren­csétlen huszár. Bal haláutókán lőtte meg magát kétszer egymásután s a golyó a jobb halánté­kán át jött ki. Átlyukasztva a hajó oldalait is. Az esetről rögtön jelentést tettek a. század­parancsnokságnak. Mire csakhamar megjelentek Nagy százados és Sümegi hadnagy s az esetről jegyzökönyvet vettek fel. A holttetemet, miután Illés Ignác dr. ezredorvos a beállott halált kon­statálta kocsira tették s a Szt. Miklós temető hulla házába szállították. Lapunk zártakor órtesültüuk, hogy az öngyilkos szakaszvezető igen könnyelmű volt, különösen a rangjához nemillő hölgytársa­ságokat kedvelte, kikkel pénzét elköltötte s igy szenvedélye őt arra késztette, hogy adósságokat csinált, mit természetesen kifizetni nem tudott. Valószínűleg hitel forrásai ki lettek merítve ; pénzhez jutni nem tudott s pénz nélkül nem tudott volna ur lenni ott — hol ed­dig ur volt — keserű lett az élete — s attól szenzációt keltő módon vált meg. — Elfogott katonaszökevény. Hegyi Károly, a nagykanizsai cs. ós kir. gyalogezred 6. száza­dának a közlegénye megunta a prófuutot és szive szerint cselekedett. Végiggondolta a cibil­élet kellemetességeit, a pengő kaszát, a daloló leányokat és engedély nélkül megugrott, a ka­szárnyából. Vándorlása közben Zalavárra is be­tekintett, de vesztére. A lelkiismerete árulta el. A falu utcájáu ment és feltűnően keresgetett, tekintgetett mindenfelé, a mi felköltötte egy csendőr figyelmét. A szegényt letartóztatták és be is vallotta, hogy katonaszökevény'. Bizonyos, hogy drága lesz neki ez az önkéntes 'sétálás. Ez is valami. Viczai Gábor uram, buda­vári gazdálkodó, mint sok más halandó, ado­ságba keveredett. Ez még, mint általánosan tudva vau, nem nagy hiba. A tapolcai takarék­pénztár azonban nem ugy fogta fői a dolgát, hogy csak azért van; hogy pénzt vegyem k ki belőle az emberek, hanem ugy, hogy a kivett pénzeket vissza is kell fizetni. De mivelhogy Viczai Gábor uram ezt nem igy gondolta, a takarékpénztár bepörölte és ime, Viczai uram hibába esett. Gondolt nagyot, merészet és fel­gyújtotta pincéjét, melyet biztosított, gondol­ván, hogy a kártérítési összegből majd kikerül a takarék. De nem azért sánta a kutya, hogy hamar utolérjék, hanem azért hamis az ember, hogy a gonoszságát, előbb kikaparják, mint a sánta kutya csontját. Igy járt a szegény Viczai is ; a körülmények tanúskodnak a mellett, hogy szándékosan cselekedett s most elmólkedhetik a fölött, hogy nem jobb-e az egyenes ut. A Virtus. Töreki Mihály uemesvitai lakós régóta haragosa volt Töreki Joachinra. A balalonedericsi begyen találkoztak a minap. A régi boszuság felforrt Töreki Mihályban és a kezeügyóben levő kaszával életveszélyes sebet ejtett Töreki Joachinon. A bíróság majd ki­tanítja, hogy nem az az igazság, a mit ő osztott. — Öngyilkosság. Kis József B.-Kövesdi napszámos folyó hó 29-én d. u. ismeretlen ok­ból, valószínű életuutsigból felakasztotta ma­gát szobájában. Mire hozzátartozói észrevették, meghalt. Fürdői élet! A mult héten még általános volt a panasz a sok eső miatt. Ugy látszik azonban, hogy ezt a sok jajgatást megunta Szél ur és elkergette Felhő asszonyékat a Balatonról, inert az már bizonyos, hogy ezúttal az időt szidni nem le­het ; forróság nincs ; vihar nincs ; eső nincs és igy nincs jajgatás sem a fölött, hogy mit te­gyünk, mit csináljunk. S hogy ez nemcsak ná­lunk van így, hanem mindenfelé a Balaton kö­rül, az kiviláglik tudósításainkból. Almádiból nem írnak sem többet, sem ke­vesebbet. minthogy irigyelheti még őket a ma­gas Tátra is, mert fürdővendég annyi van, hogy no ! még Vörösherénybe is került elég a nádas viskókba. Ezzel ugyan nem mondanak nagyot! De ki az, a ki Almádit nagyolónak gondolná ? Az egyszer bizonyos, hogy a magunkfajta em­berek, a kik életünk legnagyobb részét kőhá­nyások között töltjük a pompásaknak nevezett bérkaszárnyákban, nagy örömest huzódunk meg Vörösberény tiszta és csinos, fehérre meszelt és barátságos nép lakta házaiban. Szórakozásról pedig bőven gondoskodnak, mert majd a ,,Ba­ross"-on rándulnak ki egy egész napon át, ami­kor körüljárjuk a Balatont, mint jul. 22-ikén és Fonyódon reggeliznek, Badacsonyban ebédelnek, Keszthelyen ozsouuálnak és egész nap gyönyör ködnek, vagy, mint 24-én, tombola-estélyt ren­deztek, a melyen 46 drb csinos nyeremény volt. Az Anna-bált 26-án tartották meg, a hol a közönség szine-java együtt mulatott, 29-én gyermek-bált rendeztek és 31-én tartották azt a hazafias ünnepséget, mely a balatonparti sétá­nyon emelt Petőfi-szobor leleplezésével vég­ződött. Az ünnepély esti 6 órakor votte kezdetét a »Hyumusz« eléneklésével. Az ünnepi beszédet Vutkovich Sándor dr. pozsonyi jogakadémiai tanár tartotta. Utána a sz.-kir.-szabadjai dalárda énekelte a »Szózat«-ot. Este társasvacsora volt a >IIattyu«-bau, melyen Veszptémvárm«gye és a város küldöttei, ti »Petőfi-társaság« Budapestről, a »Vörösmarty-kör« Székesfehérvárról és a vesz­prémi körök résztvettek. Balaton-Füreden. Azt bja a >B.-Füred« c. lap : Reggel csoportokban látjuk az elegáns kö­zönséget, egyszerű angol flanelle, többnyire vi­lágos színekben tartott reggeli öltözékeikben, kis szalmakalapban vagy niatrózforina, most igei; kedvelt sapkákban megjelenni, a gyógysé­tánryon a platánok ós illatozó hársfák árnyéká­ban, hol 6—8-ig a javalt ásványvíz-, tej- vagy savókura sétaközben zene mellett tartatik. Itt van az első rendezvous ; itt állapítják meg az egész napi programmot és itt foly a csevegés, az előtte való nap eseményeiről először. Nyolc­tól egész kilenc óráig, a reggeli alatt, elegendő szórakozást nyújt, a társalgás a kávécsainok lombos fái alatt. A reggeli után az; árnyékos erdőben, a gyógyterem és olvasótermekben szé­lednek el a vendégek, a hol olvasással vagy kézimunkával foglalkozva, igen kellemesen telik az idő. A vállalkozóbbak »lawn tennis, regatta, avagy krokettpartiek« után néznek. Valóban alig vagyok képes a mulatságok és szórakozás minden nemét elősorolni, mert ilyenkor a mu­latni vágyó társaság elszéled s a balatonparti sétányon csak azok maradnak, kik ugy szeretik a Balatont mint én, ezt a fenséges vízfelületet, melynek látásával sohasem tud eltelni a néző. Szinte megfeledkezik ilyenkor a világról, csak a Balatont látja s átengeJi magát ama kedves álmodozásnak, mely minden anyagi érdektől tá­vol szövi ábrándjait. Napokig el lehet bámulni ezt az ábrándos, méla vizet, a melyen az ég mintegy megpihenni látszik s a nap arany su­garai játszanak hullámival s hallgatni a habok játszi moraját, azt az álomba ringató csobbaná­sát a parthoz tóduló hullámoknak, melyek any­nyi titkot rejtve ölükben, oly félelmetesek és mégis oly vonzók . . . Igy múlik az idő 11 óráig. A délelőtt még fennmaradt idejét a fürdő veszi igénybe. A fürdésre határozott órakor a Balaton népesül be és a felséges, maga nemében páratlan fürdő által újonnan erősített vendégek nagy étvágyuk­kal máris a különböző éttermekbe rontanak, ha a délelőttnek még egy főpontja, a hajó ér­kezése nem volna hátra. Itt nem hiányzik senki sem, ki Füreden számottevő személy gyanánt szerepel. A liajók érkezte után következik a diner a különböző éttermekben, mely után a férfiak a kávéház előtt az olvasó- és játszóasztalok körül csoportosulnak, a hölgyek pedig egy kis sies­tára szobáikba vonulnak, levelezést végeznek és bevárják a 2 órakor érkező postát. A zeneked velők, kiváltképan az ifjúság, azon délutáni órákat, melyekben a hőség miatt a szobát őrizni tanácsos, társaságban töltik el a zongoráknál. Egyes társaságok kirándulást tesznek gyalog, kocsin vagy vitorlás hajón Füred regényes kör­nyékébe. De térjünk vissza a társaság zöméhez, ke­ressük fel őket a balatonparti terjedelmes és árnyas »Deáksétányon«, hol az öt órai zene már felhangzott és hol séta közben közvetlen élvezik a vendégek az üde tói levegőt. Ilyen­kor találkozunk nagyobb részével azoknak, kik utcai öltözékeiket is érvényesíteni akarják, mire nézve ez a legalkalmasabb időpont. Ha szemlét tartunk az öltözékek felett, nehéz lenne megál­lapítani, hogy mi a tulajdonképeni stricte di­vat, itt annyi variációját látni a férfi ós női öl­tözékeknek. A mi a divatot .illeti, hölgyeink erre nézve annyi önállósággal birnak, hogy kiki csak azt viseli, a mi jól áll neki — és igaza van. Az évad legmagasabb pontja az Anna-bál s mondhatom, szemlátomást észre lehat venni, mennyivel több idegen van ilyenkor a szokott­nál ; valóságos vakitó fényt árasztanak az ék­szerek s valóságos versenygés fejlődik a pompa és fény kifejtésében. Az, ki szobákról nem gondoskodott jó előre, az ne is fáradjon ebben az időben Fü­redben, mert három napot cs három éjjelt, mig az Anna-bál előkészületei és utóhangjai tarta­nak, az utcán tölteni mégis kissé fárasztó volna. Ot órától kezdve versenyek, hangverseny', mutatványok, zene, színház, tombola, bál, gö­rögtüzben uszó velencei éjjek váltják fel egy­mást, nem is számítva a számtalan privát ki­rándulást. Este a vacsora utan, ha bál, haugverseny, vagy tombola nincsen, ugy megint csak a drága Balatont vesszük elő. Ott elmerengve igazán érezni lehet : hegy a valódi boldogság az egy­szerűségnél, a természetnél kezdődik s mind­inkább távolodunk ettől, annyival inkább érez­zük annak hiányát. Emellett a pompásan leföstött fürdőélet mellett azokban, ugy tetszik az Balaton-Füred legérdekesebb újsága, hogy valamennyi füredi villa-, vendéglő , üzlet-, szőlőtulajdonos, vagy bérlőhöz, a kit existentiája odaköt a fürdőhöz, a »Bala ton-Füred« szerkesztosege becsületes szándékkal felhivást intézett, hogy augusztus hó 24-én előértekezletet tartsanak, hogy miként lehetne Füredet emelni ! Azt mondja : „Balaton-Füred", mely gyógyhatányok és természeti szépségek tekintetében jóval túlha­ladja a külföldi fürdőket, — évről-évre hanyatlik s ha nem veszik kezükbe végre saját üdvüket azok, a kiket megillet, a b.-füredi fürdőigazga­tóság jó lesz fuuerátornak. Más oldalról jövő idegen segítségre pedig hiába várakozunk. Mun­kára tehát ! Dologra tehát, — teremteni, alkotni! Első sorban lépjünk szövetségre egymással azért, hogy egymássül-egymáson segíthessünk. Igaz a ! De mit gondoljunk mi, mit te­gyünk mi, hiszen mi nem számolhatunk be sem ilyen nemes szándékról, sem galamblövószetről, sem az uszóegyesület versenyéről. A Fürediek pedig azt mondjá>[, bogy a »Balaton« Úszók Egyesülete által 1902. julius 27-én d. u. 3 óra­kor megtartott nemzetközi úszóversenyek jól sikerültek. Az eredmény a következő : I. »Balaton« Úszók Egyesületének bajnok­sága. 190 m. egyesületi tagok részére. I. Berkes Hugó Balaton, II. Karkas László Balaton. III. Höoliel Jáuos Balaton. II. Magyarország bajnoksága. 1 km. I. Halmay Zoltán M. U. E., II. Kiss Géza M. U. E. III. Kezdők versenye. 100 m. Oly egye­sületi tagok részére, kik első dijat még nem uyertek. I. Beran Jáuos Balaton. VI. Mentő-uszás. 50 m. I. Balatony Ká­roly M. A. C. és »Bal atom. VII. Balatoni nagy-handicap. 300 m. I, Balatony Károly. M. A. C. és »Balaton«, II. Berán János »Balaton«, III. Farszky Gyula • Balaton®. VIII. Háton-uszás. 100 m. 1. Höchel János M. A. C. ós »Balaton«, II. Horváth Elemér • Balaton*. IX. Balatonvidékiek ós fürdővendégek versenye. 100 m. I. Weisz Pál. X Egyesületek versenye. 200 m. I. Hal­may Zoltán M. U. E., II. Kiss Géza M. U. E. III. Kiss László M. U. E. XI. Vigaszverseny. 100 m. I. Berán János »Balaton«. XII. Vízipóló mérkőzés. Első csapatnak 7 nagy bronz érem. Mérkőzés a »Balaton« két combinált csapata között. A hol ilyen széleskörű és nagy versenye­ket lehet rendezni, ha ilyen nemes ügyet lehet szolgálni, ott a fürdőélet kellemes, szép, vonzó s mert az a fenti felhívás bizonyára egy nyu-

Next

/
Thumbnails
Contents