Balatonvidék, 1902 (6. évfolyam, 27-52. szám)

1902-08-03 / 31. szám

6. BALATON VIDÉK 1902. augusztus 3. A mi rosszat sem gyanító közönség azt hitte, hogy óvatosságból teszi azt — nehogy a vadkacsákat elriassza. De csakhamar eldördült a második lövés is s a csónakbban levő huszár vértől bóritott fejjel hosszában elterült a hajóban. A rémes cselekedetre többen a hajóhoz siettek. S ott látták vértócsában az öngyilkos huszárt. Kivontatták az öngyilkos huszár csónakát Nyers Ferenc csónakázó helyisége elé. Csónakokon többen siettek be segítségül. A többek közt elsőnek Káskay dr. orvos bpesti fürdőveudég, a ki a sebet megvizsgálta, továbbá Csathó főhadnagy s többen. Végié mint egy háromnegyed órai kínlódás után megszűnt élni a szerencsétlen huszár. Bal haláutókán lőtte meg magát kétszer egymásután s a golyó a jobb halántékán át jött ki. Átlyukasztva a hajó oldalait is. Az esetről rögtön jelentést tettek a. századparancsnokságnak. Mire csakhamar megjelentek Nagy százados és Sümegi hadnagy s az esetről jegyzökönyvet vettek fel. A holttetemet, miután Illés Ignác dr. ezredorvos a beállott halált konstatálta kocsira tették s a Szt. Miklós temető hulla házába szállították. Lapunk zártakor órtesültüuk, hogy az öngyilkos szakaszvezető igen könnyelmű volt, különösen a rangjához nemillő hölgytársaságokat kedvelte, kikkel pénzét elköltötte s igy szenvedélye őt arra késztette, hogy adósságokat csinált, mit természetesen kifizetni nem tudott. Valószínűleg hitel forrásai ki lettek merítve ; pénzhez jutni nem tudott s pénz nélkül nem tudott volna ur lenni ott — hol eddig ur volt — keserű lett az élete — s attól szenzációt keltő módon vált meg. — Elfogott katonaszökevény. Hegyi Károly, a nagykanizsai cs. ós kir. gyalogezred 6. századának a közlegénye megunta a prófuutot és szive szerint cselekedett. Végiggondolta a cibilélet kellemetességeit, a pengő kaszát, a daloló leányokat és engedély nélkül megugrott, a kaszárnyából. Vándorlása közben Zalavárra is betekintett, de vesztére. A lelkiismerete árulta el. A falu utcájáu ment és feltűnően keresgetett, tekintgetett mindenfelé, a mi felköltötte egy csendőr figyelmét. A szegényt letartóztatták és be is vallotta, hogy katonaszökevény'. Bizonyos, hogy drága lesz neki ez az önkéntes 'sétálás. Ez is valami. Viczai Gábor uram, budavári gazdálkodó, mint sok más halandó, adoságba keveredett. Ez még, mint általánosan tudva vau, nem nagy hiba. A tapolcai takarékpénztár azonban nem ugy fogta fői a dolgát, hogy csak azért van; hogy pénzt vegyem k ki belőle az emberek, hanem ugy, hogy a kivett pénzeket vissza is kell fizetni. De mivelhogy Viczai Gábor uram ezt nem igy gondolta, a takarékpénztár bepörölte és ime, Viczai uram hibába esett. Gondolt nagyot, merészet és felgyújtotta pincéjét, melyet biztosított, gondolván, hogy a kártérítési összegből majd kikerül a takarék. De nem azért sánta a kutya, hogy hamar utolérjék, hanem azért hamis az ember, hogy a gonoszságát, előbb kikaparják, mint a sánta kutya csontját. Igy járt a szegény Viczai is ; a körülmények tanúskodnak a mellett, hogy szándékosan cselekedett s most elmólkedhetik a fölött, hogy nem jobb-e az egyenes ut. A Virtus. Töreki Mihály uemesvitai lakós régóta haragosa volt Töreki Joachinra. A balalonedericsi begyen találkoztak a minap. A régi boszuság felforrt Töreki Mihályban és a kezeügyóben levő kaszával életveszélyes sebet ejtett Töreki Joachinon. A bíróság majd kitanítja, hogy nem az az igazság, a mit ő osztott. — Öngyilkosság. Kis József B.-Kövesdi napszámos folyó hó 29-én d. u. ismeretlen okból, valószínű életuutsigból felakasztotta magát szobájában. Mire hozzátartozói észrevették, meghalt. Fürdői élet! A mult héten még általános volt a panasz a sok eső miatt. Ugy látszik azonban, hogy ezt a sok jajgatást megunta Szél ur és elkergette Felhő asszonyékat a Balatonról, inert az már bizonyos, hogy ezúttal az időt szidni nem lehet ; forróság nincs ; vihar nincs ; eső nincs és igy nincs jajgatás sem a fölött, hogy mit tegyünk, mit csináljunk. S hogy ez nemcsak nálunk van így, hanem mindenfelé a Balaton körül, az kiviláglik tudósításainkból. Almádiból nem írnak sem többet, sem kevesebbet. minthogy irigyelheti még őket a magas Tátra is, mert fürdővendég annyi van, hogy no ! még Vörösherénybe is került elég a nádas viskókba. Ezzel ugyan nem mondanak nagyot! De ki az, a ki Almádit nagyolónak gondolná ? Az egyszer bizonyos, hogy a magunkfajta emberek, a kik életünk legnagyobb részét kőhányások között töltjük a pompásaknak nevezett bérkaszárnyákban, nagy örömest huzódunk meg Vörösberény tiszta és csinos, fehérre meszelt és barátságos nép lakta házaiban. Szórakozásról pedig bőven gondoskodnak, mert majd a ,,Baross"-on rándulnak ki egy egész napon át, amikor körüljárjuk a Balatont, mint jul. 22-ikén és Fonyódon reggeliznek, Badacsonyban ebédelnek, Keszthelyen ozsouuálnak és egész nap gyönyör ködnek, vagy, mint 24-én, tombola-estélyt rendeztek, a melyen 46 drb csinos nyeremény volt. Az Anna-bált 26-án tartották meg, a hol a közönség szine-java együtt mulatott, 29-én gyermek-bált rendeztek és 31-én tartották azt a hazafias ünnepséget, mely a balatonparti sétányon emelt Petőfi-szobor leleplezésével végződött. Az ünnepély esti 6 órakor votte kezdetét a »Hyumusz« eléneklésével. Az ünnepi beszédet Vutkovich Sándor dr. pozsonyi jogakadémiai tanár tartotta. Utána a sz.-kir.-szabadjai dalárda énekelte a »Szózat«-ot. Este társasvacsora volt a >IIattyu«-bau, melyen Veszptémvárm«gye és a város küldöttei, ti »Petőfi-társaság« Budapestről, a »Vörösmarty-kör« Székesfehérvárról és a veszprémi körök résztvettek. Balaton-Füreden. Azt bja a >B.-Füred« c. lap : Reggel csoportokban látjuk az elegáns közönséget, egyszerű angol flanelle, többnyire világos színekben tartott reggeli öltözékeikben, kis szalmakalapban vagy niatrózforina, most igei; kedvelt sapkákban megjelenni, a gyógysétánryon a platánok ós illatozó hársfák árnyékában, hol 6—8-ig a javalt ásványvíz-, tej- vagy savókura sétaközben zene mellett tartatik. Itt van az első rendezvous ; itt állapítják meg az egész napi programmot és itt foly a csevegés, az előtte való nap eseményeiről először. Nyolctól egész kilenc óráig, a reggeli alatt, elegendő szórakozást nyújt, a társalgás a kávécsainok lombos fái alatt. A reggeli után az; árnyékos erdőben, a gyógyterem és olvasótermekben szélednek el a vendégek, a hol olvasással vagy kézimunkával foglalkozva, igen kellemesen telik az idő. A vállalkozóbbak »lawn tennis, regatta, avagy krokettpartiek« után néznek. Valóban alig vagyok képes a mulatságok és szórakozás minden nemét elősorolni, mert ilyenkor a mulatni vágyó társaság elszéled s a balatonparti sétányon csak azok maradnak, kik ugy szeretik a Balatont mint én, ezt a fenséges vízfelületet, melynek látásával sohasem tud eltelni a néző. Szinte megfeledkezik ilyenkor a világról, csak a Balatont látja s átengeJi magát ama kedves álmodozásnak, mely minden anyagi érdektől távol szövi ábrándjait. Napokig el lehet bámulni ezt az ábrándos, méla vizet, a melyen az ég mintegy megpihenni látszik s a nap arany sugarai játszanak hullámival s hallgatni a habok játszi moraját, azt az álomba ringató csobbanását a parthoz tóduló hullámoknak, melyek anynyi titkot rejtve ölükben, oly félelmetesek és mégis oly vonzók . . . Igy múlik az idő 11 óráig. A délelőtt még fennmaradt idejét a fürdő veszi igénybe. A fürdésre határozott órakor a Balaton népesül be és a felséges, maga nemében páratlan fürdő által újonnan erősített vendégek nagy étvágyukkal máris a különböző éttermekbe rontanak, ha a délelőttnek még egy főpontja, a hajó érkezése nem volna hátra. Itt nem hiányzik senki sem, ki Füreden számottevő személy gyanánt szerepel. A liajók érkezte után következik a diner a különböző éttermekben, mely után a férfiak a kávéház előtt az olvasó- és játszóasztalok körül csoportosulnak, a hölgyek pedig egy kis siestára szobáikba vonulnak, levelezést végeznek és bevárják a 2 órakor érkező postát. A zeneked velők, kiváltképan az ifjúság, azon délutáni órákat, melyekben a hőség miatt a szobát őrizni tanácsos, társaságban töltik el a zongoráknál. Egyes társaságok kirándulást tesznek gyalog, kocsin vagy vitorlás hajón Füred regényes környékébe. De térjünk vissza a társaság zöméhez, keressük fel őket a balatonparti terjedelmes és árnyas »Deáksétányon«, hol az öt órai zene már felhangzott és hol séta közben közvetlen élvezik a vendégek az üde tói levegőt. Ilyenkor találkozunk nagyobb részével azoknak, kik utcai öltözékeiket is érvényesíteni akarják, mire nézve ez a legalkalmasabb időpont. Ha szemlét tartunk az öltözékek felett, nehéz lenne megállapítani, hogy mi a tulajdonképeni stricte divat, itt annyi variációját látni a férfi ós női öltözékeknek. A mi a divatot .illeti, hölgyeink erre nézve annyi önállósággal birnak, hogy kiki csak azt viseli, a mi jól áll neki — és igaza van. Az évad legmagasabb pontja az Anna-bál s mondhatom, szemlátomást észre lehat venni, mennyivel több idegen van ilyenkor a szokottnál ; valóságos vakitó fényt árasztanak az ékszerek s valóságos versenygés fejlődik a pompa és fény kifejtésében. Az, ki szobákról nem gondoskodott jó előre, az ne is fáradjon ebben az időben Füredben, mert három napot cs három éjjelt, mig az Anna-bál előkészületei és utóhangjai tartanak, az utcán tölteni mégis kissé fárasztó volna. Ot órától kezdve versenyek, hangverseny', mutatványok, zene, színház, tombola, bál, görögtüzben uszó velencei éjjek váltják fel egymást, nem is számítva a számtalan privát kirándulást. Este a vacsora utan, ha bál, haugverseny, vagy tombola nincsen, ugy megint csak a drága Balatont vesszük elő. Ott elmerengve igazán érezni lehet : hegy a valódi boldogság az egyszerűségnél, a természetnél kezdődik s mindinkább távolodunk ettől, annyival inkább érezzük annak hiányát. Emellett a pompásan leföstött fürdőélet mellett azokban, ugy tetszik az Balaton-Füred legérdekesebb újsága, hogy valamennyi füredi villa-, vendéglő , üzlet-, szőlőtulajdonos, vagy bérlőhöz, a kit existentiája odaköt a fürdőhöz, a »Bala ton-Füred« szerkesztosege becsületes szándékkal felhivást intézett, hogy augusztus hó 24-én előértekezletet tartsanak, hogy miként lehetne Füredet emelni ! Azt mondja : „Balaton-Füred", mely gyógyhatányok és természeti szépségek tekintetében jóval túlhaladja a külföldi fürdőket, — évről-évre hanyatlik s ha nem veszik kezükbe végre saját üdvüket azok, a kiket megillet, a b.-füredi fürdőigazgatóság jó lesz fuuerátornak. Más oldalról jövő idegen segítségre pedig hiába várakozunk. Munkára tehát ! Dologra tehát, — teremteni, alkotni! Első sorban lépjünk szövetségre egymással azért, hogy egymássül-egymáson segíthessünk. Igaz a ! De mit gondoljunk mi, mit tegyünk mi, hiszen mi nem számolhatunk be sem ilyen nemes szándékról, sem galamblövószetről, sem az uszóegyesület versenyéről. A Fürediek pedig azt mondjá>[, bogy a »Balaton« Úszók Egyesülete által 1902. julius 27-én d. u. 3 órakor megtartott nemzetközi úszóversenyek jól sikerültek. Az eredmény a következő : I. »Balaton« Úszók Egyesületének bajnoksága. 190 m. egyesületi tagok részére. I. Berkes Hugó Balaton, II. Karkas László Balaton. III. Höoliel Jáuos Balaton. II. Magyarország bajnoksága. 1 km. I. Halmay Zoltán M. U. E., II. Kiss Géza M. U. E. III. Kezdők versenye. 100 m. Oly egyesületi tagok részére, kik első dijat még nem uyertek. I. Beran Jáuos Balaton. VI. Mentő-uszás. 50 m. I. Balatony Károly M. A. C. és »Bal atom. VII. Balatoni nagy-handicap. 300 m. I, Balatony Károly. M. A. C. és »Balaton«, II. Berán János »Balaton«, III. Farszky Gyula • Balaton®. VIII. Háton-uszás. 100 m. 1. Höchel János M. A. C. ós »Balaton«, II. Horváth Elemér • Balaton*. IX. Balatonvidékiek ós fürdővendégek versenye. 100 m. I. Weisz Pál. X Egyesületek versenye. 200 m. I. Halmay Zoltán M. U. E., II. Kiss Géza M. U. E. III. Kiss László M. U. E. XI. Vigaszverseny. 100 m. I. Berán János »Balaton«. XII. Vízipóló mérkőzés. Első csapatnak 7 nagy bronz érem. Mérkőzés a »Balaton« két combinált csapata között. A hol ilyen széleskörű és nagy versenyeket lehet rendezni, ha ilyen nemes ügyet lehet szolgálni, ott a fürdőélet kellemes, szép, vonzó s mert az a fenti felhívás bizonyára egy nyu-