Balatonvidék, 1902 (6. évfolyam, 27-52. szám)

1902-12-21 / 51. szám

8. BALATONVIDÉK. 1902. december 21. Az amerikai telepre vonatkozólag Talabér Károly jelentette, hogy — bár a korán beállott hideg idő miatt »ok elpusztuló, azért 570 korosáért. el tudta adni. Helyesléssel fogadtatott. Sümegi Tivadar alelnök áfásáról lemondott.. Helyette Pint.ér Lajos deáki iniÓEÖt választották meg. Ezután az egyes falukban levő tagok Óhajtását hallgatták meg, kije'entve, liogy a kör agyagi erejéhez kópeot, minden jogos kiv»u*ágot, teljesíteni fognak, vegtil pedig elhatározták, hogy a jövö évben át"*

1 kiállítás rendeztessék. Több tárgy nem lévén, elnök megköszönte a szép érdeklődést s a gyűlést, bezárta. — Szylveazter estély. 4 zalaegerszegi fiatalság mint minden évben, ug az idén is táncmulatságot rendez Szilveszter estéjen. Az estély fényesnek ígérkezik, annyival is inkább, mert az idén Zalaeg-T^zegeu nem lesz megye bál. — Pénzügyi kinevezés. A m. kir. pénzügyminiszter Ötvös Emil m. kir. adóhivatali ellenőrt, t» nagy-kanizsai adóhiva'alhoz adótárnokká kinevezte. — Közvilágítás Zalaegerszegen. A kiküldött bizottság Legát, Kalm'u elnöklése alatt ülést tartett a napokban, mely eu Várhidy Lajos polgármester jelent.i, hogy a Pesti Hazai Első Takai ék péuztár a világítás céljaira hajh ndó 191,600 K. kőlosöat adni ötveu érig terjedő évi 10000 K. annuitásra, jelenti továbbá a polgármester, liogy Ganz és Tár«a cég titkárát uióbb egy mérnökét küldött az épitkezés és befektetés kölcsöneinek megállapítása végett. A város' közvilágítás évi fentartására nézve is költségvetést állítottak össze. A költségvetés összege, beleértve 2000 lángot miigánfelek részére az összes beruházás, építkezésekkel és vezetés költségeivel 185 ezer koronát tennének ki. Az elfő 6 évre elvállalná a cég évi 32 ezer koronával az tizem kezelését ágy a köz — mint inegánvilágitáa költségeivel egyetemben. A bizottság a költségvetést tárgyaIáéi alapul ellogadván megkeresi a oéget, hogy a kővetkező bizottsági ülésre küldjön egy szakértőt a még függőben levő kérdések elbírálása végett. — Ugy látszik Zalaegerszeg elég komo lyan lát a közvilágítás rendezéséhez és uem űz játékot ily fontos ügy elbírálásával mint Keszthely. — A zalaegerszegi keresk delmi kör évi rendes közgyűlését f. hó 26-mi délután 2 órakor tartja. Tárgysorozata: Elnöki megnyitó ; a titkár évi jelentése, a soproni kereskedelmi kongre*susra, a kör által kiküldött, bizottság jelentése, a számvizsgáló biaot'ság jelentéie, a jövó évi költségvetés megállapítása, a tisztviselői kar s válasBtmány megválasztása, inditványok tárgyalása. — A fíitöházi kézművesek táncestélye A nagy-kanizsai Fütőházi Kézművesek Önsegélyző agylete saját alapja javára január hó 4-én zártkörű táncvigalmat fog rendezni, a Polgári Egylet nagytermében. — Eltűnt. Pájer Károly 12 éves fiu, Döring Emil csáktornyai lakos nevelt fia, a szülői liíztól eltiro/.o't ismeretlen irányba és helyre t azóta vissza sem tért. •— Jótekonycélu előadás. A zalaszen'gróti állami elemi is!>ola tanító testülete f. hő 7-én a szegény iskolás gyermekek felruházása coljából a Korona szállóban jótekonycélu előadast rendezett és pedig elég szép erkölosi és anyagi •ikerrel. Elösdás végén a kis múzsa sereg élőképet mutatott be, melynek közepén Bárt a Albert tanitó volt, ki a kis műkedvelőket tanit.otia s az előadást rendezte. Az előadást táuc követte. — Tanári kinevezések. A vallás és közoktatásügyi m. kir miniszter Erdős Tivadar és Schuszter Oszkár zalaegerszegi állami főgymn. helyettes tanárokat jelenlegi állomás helyükön ideiglenes rendes tanárokká kinevezte. — Tömeges biztosítás a munkáspénztárben. Azok a nemesszivü földbirtokosok, akik oly szép példát adtak cselédeiknek az Országos Gazdasági Munkád és Cselédsegélypénztárba való beiratása által, egyre nagyobb számú követőkre találnak. A napokban Hiáder György pestmeg\ei földbirtokos Íratta be a pénztárba o-elédeit, most pedig Almássy Dénes gr. egyszerre 167 cselédjét biztosította a muskáspénztárnál. — Szerecse a szerencsétlenségben. Motísán Gábor madarászi lakos cséplőgép fűtő szeptember havában szerencsétlenül járt,, amennyiben a cséplőgép bal karját elszakitotta, s ennek következtében 3 nap múlva meghalt, feleségét és kiskorú gyermekeit nagy nyomorban hagyva. A nyomor azonbau hamar meg lett szűntetve, miután Motisán Gábort, mint cselédet a gazdája biztosította a niunkáspéuztáruál, s azonkívül mint gépfütő is biztosítva volt ; eme kétszeres bistonitás alapján özvegye • munkáspénzt,ártól 800 koroua haláleseti segélyt kapoU, a melyet az igazgatósági titkár folyó hó 7-én személyesen kézbesített a szegény özvegy asszszonynak. Begyes Nihály nyirbélteki lakos gazdasági cselédet pedig egy legurult fagerenda nyomta agyon, s ennek a szerencsétlen cselédnek az özvegye ís megkapta a pénztártól a 400 korona hzláleseti segélj't. A inunkispénztáitiak teliát bő alkalma vau nemes hivatásának gyakorlására. — A hűséges cselédek juta'ma Veriényi Zsigmond fehértemplomi, II és Ödön tolmácsí, Mártonfy Káluiáu szentesi, Pencz Lajos moori, Kerupelen Imre mohai földbirtokosok és Derékegyház község elöljárósága arra legméltóbb cselédeiket a gazdasági pénztárnál biztosították. Azt. uisszük ez a legszebb karáosonyi ajándék ós legillőbb jutalom a becsületes ós hü cselédek irányában. Monolog.. Egy a három közül. Irta : Dr. Vutskitsné Szilárdfy Elvira. Sain : Egy hotel elegáus szobája. Alioe, egy roppant csinos baba les felsétál s közbeközbe megelégedett, pillantást vet. a tükörbe. Körülbelül négy hete, hogy itt vagyunk a mamával ebben a meglehetősen unalmas egyébként elegáns fürdőben — és még semmi — aa az hogy senki. Hiába öltözöm a legszebb ruháimba, hiába erőltetem ajkaimra a legbájosabb mosolyomat — az az ostoba — különben elég csinos doctor, még most sem nyilatkozott a mamának. Csak holmi apró-cseprő gentlemanok epekednek értem — kik mint valami foxterrier falka kísérnek sétáinkon. Holdvilág — és limonádé! Köszönöm — egyikből Bem kérek ! Enfin, mit tegyek? Ez az utolsó kártya, melyet nem saabad elvesztenem — mert a papa nagyon megelégelte az örökös fürdőzést, bálozást — őszintén szólva ón is unom egy kissé már. Mislőtt ide jöttünk volna, a papa igy szólt hozzám igen komoly arccal: Alisz — ez a nevem — csak aztán oko1 Mindenféle neki bolondult gyerek neg ne hallgasd. Vagy! Érted kicsikém! Különben meg barátkoznod azzal a gondolattal — hogy Ozoray Adi felesége leszel! S ez lenne a legokosabb mit valaha tennél életedben ! stb. Micsoda-? . . Ozoray Ádámhoz sikoltottam fel én! Nem és nem! Egy ki álhatatlan — flegmatikus ember! Engem örökösen dorgál szelességem és csínyeim miatt. Alisz kisasszony — ez nem illik egy nagy leányhoz. . . Eh! Mi köze hozzá! Roppant prózai ember! Beszélhet neki az ember órahosszat színházról lóversenyről, bálról — csak gúnyosan mosolyog! Nem érdekel ez a sok léhaság — mondja. Léhaság ! Hallottak ilyet! — Ezeket ő léhaságnak minősiti. Hanem ha vadászatról — és a birtokkezelésről beszél — egészen tűzbe jő. Megjegyzem, hogy Ozoray meglehetősen gazdag. Van egy csinos birtoka — és egy kiálhatatlan vén nagynénje. No már köszönöm san szamárságait vagy kuli — de egy csepp kedvet sem érzek ahhoz, hogy egy öreganyám korabeli elvekkel biró hölgygyei legyek egy házban — ki nem a legjobb szemmel néz rám több rendbeli — s különösen a múltkori sti kii mért. £\o hát szó a mi szó — egy kicsit vásott perszona vagyok — egy szoknyába bujtatott fiú — mondja Apus. Hát ugy volt az, kérem, hogy a kis kutyám — egy roppant hercig állatka valahogy átszökött az Ozorayék üvegházába és mindent összetört ami az útjába akadt. Szegény Zizi! Valóságos inquisitio, amit elkövettek vele. Ar orra csak ugy piroslott a paprikától — fén}

res puha szőrén, ugyancsak meglátszottak a korbács nyomai. No, megállj te vén mámi ! Te kőkorszakbeli boszorkány megemlegetsz te még engemet! Egész nap törtem a fejemet — mikép boszuljam meg a kutyámon esett sérelmet! Hopp ! Megvan! Ozorayéknál éppen Victa kisaszszony névnapjára készültek. Hivatalos •olt uzsonnára Szegvár valamennyi vénkisasszonya — és nénikéje! Remek egy kompánia! Az éléstárban össze volt jó előre halmozva a sok sütemény, torta, kompót, sonka — pecsenyének való, melyeknek láttára Victa kisasszon}

7 ernyedt — elviselt glage .keztyüre hasonlító arcára jól eső mosoly tévedt. Ezeket szemeltem én ki boszum. eszközéül! Az éléstár ablaka a mi kértünkre nyílott — és egy lazánálló vaspánttal volt a betörés ellen biztosítva! Este, mikor már mindenki lefeküdt, kiszöktem a kertbe — felmásztam a kerítésre — addig ráztam, húztam a vaspántot — mig azt kiemeltem és bebújtam nagy nehezen a szük ablakon és rá estem egy nagy uborkás üvegre. A hold szépen bevilágított s én pompásan végezhettem el a, dolgomat. Egy tálban pácolt nyul volt ennek helyébe a padlásunkon talált kitömött macskát helyeztem — két tortát — egy szépen megtisztitott malacot — és egyebeket, a kertünkbe liferálram és kibújtam a kamrából. Megjegyzem — hogy mindezeknél egv magam fajta unokafivérem asszisztált. Az elkezelt holmikat szépen összecsomagoltuk — köztük a ki« malacot, melyre kék szallagos fökötőcskót és zekét adtam — mindezeket — egy nagy dobozba dugtuk — és nagy elferdített betűkkel rá irtani a címet: ozorai Ozoray Victa úrhölgynek.. Drágalátos cousinomat pedig megbíztam — ki másnap utazott el tőlünk, — hogy a csomagot egy jó távol levő állomáson adja fel. És ugy történt. — Én szívszorongva — mert később magam is merésznek és éretlennek láttam a dolgot — vártam a hatást. Victa kisasszony — a nagy nap délutánján — képéből kikelve rohant át hozzánk ! — Nem elég, hogy ellopják az éléstárból a legjobbakat hanem. . . • ah . . . annyira echofiroz a dolog — hogy a szavam is eláll. Képzeljék szól egy mély lélegzetet véve, hogy aztán egy szuszra elfújja mondani valóját — mikor vendégeimmel asztalhoz ülünk — a szobaleány csomagot hoz nekem és én felbontom á,ltalános kíváncsiság kö-