Balatonvidék, 1902 (6. évfolyam, 27-52. szám)
1902-12-07 / 49. szám
2. BALATON VIDÉK 1902. november 16. zik, ép azért nem teljes a mi örömünk. Még mindig hiányzik ugyanis a szervezetben egy rész, vagy ha jobban tetszik, a gépesetben egy kapocs. Ezért nem teljes, ezért csonka a mi vasutunk. Harmóniát kell létesíteni vasutainknál. Ez pedig létrejön akkor, ha a somogyszobbi vonat nem vesztegelne BalatonSzt.-Győrgyön, hanem mint egy ur, az állam tulajdona befutna a most már szintén állami tulajdont képsző keszthelyi állomásba. Két szempontból kívánatos ez. Elősször, mert e beágazással a legrövidebb és legegyenesebb vonal létesitetnék vidékünk és Pozsony között. Ez által a Szobbról Keszthelyi-* befutó vonal egyenes kapcsolatba jönne a pozsonyi vonallal Boba, Kis-Cell, Pápa és Csornán át. Ez a beágazás nemcsak városunk és vidékének forgalmát emelné, de alig kiszámítható előnyöket rejt magában fürdőink, szőlÖkulturánk szempontjából is. Ebben a csonka vasúti históriában a vigasztaló csak az, hogy — mint értesülünk — az intézőkörök is behatóan foglalkoznak e kérdéssel s nem messze az idő, hogy e kérdés helyes megoldásáról hirt adhatunk. Annál inkább is, mert most már financiális momentumok is vegyülnek a dologba. A somogy-szobbi állami vasút végállomása eddig ugyanis a Délivasut tulajdonát képező Balaton-Szt.-György volt. Az állam zsellére, árendása volt egy privát társatágnak. Vonataiért évenkint megfizette a helypénzt. Mivelhogy a keszthelyi vicinális társaság ránézve ép oly idegen volt, mint a Déli vasúttársaság. Akár egyiknek, akár másiknak fizetetett helvpénzt — neki mindegy volt. Most azonban változtak a viszonyok. A keszthelyi állomás az államé. Minek fizessen helypénzt egy idegen társaságnak tovább is. Egy gyei több ok és egyszersmind nagyobb remény, hogy ez a kérdés rövidesen megoldást nyer s a somogy-szobbi vonat is a mi állomásunkon fog helyet kapni. Az általános érdekeken kivül ezt kívánja magának az államnak érdeke is. Vasutügj^ünk kérdése azonban még ezzel sem jutott el a teljes megoldásig. Még mindig kisérteni fog a Keszthely hátamögött bujkáló, azt folyton kerülgető zalavölgyi vasút kérdése is. Nem akarunkrekriminációkba bocsátkozni irányadó köreink ama sajnos sokszor tapasztalt mulasztásai fölött, melyek egyik káros következménye, hogy a zalavölgyi vasutat is, természetes és városunk érdekét tekintve egyedül helyes utja és állomása helyett Balaton-szt.György pusztáján engdték megtelepedni. Ezúttal cnak annak konstatálására akarunk szorítkozni, hogy végre irányadó köreink is kezdik belátni, hogy e vonalnak a keszthelyi állomásba való bevezetésének idejs is elérkezett. Mert habár sportvilágot élünk is mégsem tudjuk belátni okát és célszerűségét annak, hogy — Fenéktől fogva miért fussanak ezután is paralell versenyt a ke^zthely-tapolcai meg a zalavölgyi vasutak vonatai. Ha már annak idején megtörtént is a mulasztás s a fenforgó okok miatt nagy akadályokba ütközött az egyesítés kivitele : meg tudtunk nyugodni, mert két dudás, meg két társaság pláne vasúti, nehezen fér meg egy csárdában. A zalavölgyi vonalat a Dunántulí vasutak társasága — vicinálisunkat és állomását vicinális társaság uralta. Talán nehéz lett volna az érdekek kiegyenlítése. De most, mikor mindkettő dominíuma egy kézben összpontosul s az akadály elesett, elérkezett ideje a kívánatos egyesítésnek is. A Gondviselés városunknak fekvésénél fogva megadta a fejlődés, sőt virágzás lehetőségét. Kár volna, ha az irányadók és arra hivatottak mulasztásai miatt attól elesnék. n tehát az a somogy-szobbi meg zalavölgyi vonal mielőbb a mi ujonan épült állomásunkra. Akik ebben az érdemben közreműködnek, nemcsak városunk közönségének, de vidékünknek is nagy szolgálatot tesznek. Lássuk, kik azok a férfiak, hogy dicsérhessük őket s neveiket elismeréssel emlegessék a késő unokák is. Mi pedig őrt fogunk állani és résen leszünk, hogy ez a kérdés ne kerülhessen le a napirendről, mig csak teljes és városunk érdekeinek Megfelelő megöl' dást nem nyer. A villamosság a közszolgálatban. Most, a inidőn a város elöljárósága a képviselőtestület tanulmányozza a város villamos világitági ügyét., időszerűnek találjuk, bogy némiképpen felszinre nozunk olyan körülményt is, a mit a kiküldött bizottságnak is számitásba kell vennei, mielőtt előterjesztésiét megteszi. A városnak villamos árammal való felszerelését, nem ctupán a világítás szempontjából kell bírálnunk, bauem tekintettel kell lennünk minden olyau dologra, a mire a villamos áramot célszerűen és elég olcsón fel tudjuk használni. A fürdő-telepeknek gomba módon való gyors elszaporodása is megokolttá teszi azon törekvését a városnak, hogy a fürdővendégeknek az egészséges ós célszerű fürdőn kivül, nyújtson kényelmet ós szórakozást. A balatoni park szorgos és költséges gondozása bizonnyal emeli fürdőnk tekintélyét sót egyenesen és bátran kimondhatjuk, hogy a Balaton mentén nincsen hozzá fogható park sem Balatonfüreden sem pedig Siófokon. Óriási mértékben emelnők fürdőnk hírnevét, ha azt is mondhatnók róla, bogy tágas szép parkja, a fürdő korzója éjjel is nappali fényárban úszik a hatalmas Ívlámpák villamos fénj'étől. Pedig önnek megvalósítása Ganz cég által beterjesztett ajánlat értelmében a városnak úgyszólván semmi megterheltetésébe sem kerülne. Ha ezzel is szópitenők fürdő telepünket nem kellene tartanunk az évad előtt aiok az aggodalmas gondoktól: hogy lesznek-e fürdővendégeink ? I Városunk sok költséget fektetett fürdő telepébe s lia nem iparkodunk továbbra is versenyre kelni a kor haladásával, az igények kigátol Petőfitől, szóval rántsuk le róla a milieut, a környezetet s megkapjuk a népdalok üdeségéböl táplálkozó, nyugtalan lelUü, ha kell, tüzes, ha kell, olvadékony Balassi irányát.. Vegyük el legelő hazafias költőnk, Vörösmarty epikája mellől az életében uralkodó korviszouyokat, ott vagyunk »zou eszméknél, melyek Zriuyi versét, prózáját mozgatják. Zrínyi is eu'ópii szemmel nézi a világot, Vörösmarty is : Zrínyit is a régi dicsőség képei sarkalj^, Vörösmartyt is ; Zrinj'i is buzditónak fogja írásba a dicsőséget, Vörösmarty is ; Zrinyi i» elernyedt nemzeti lelket költöget mélységes álmából, Vörösmarty is. Csak a korvisaonyok minősége más, csak az esztétikai elvek fejlettebbek, csak az olrasó-közöuség növekedett meg s hallgatja igazabb érdeklődéssel az igaz fölkentet. Igazán, Taine elmélete nem uj, osak elszórt gondolatok rendszerbe foglalása « nem egy fala erősen megostromolható. De igen-igen talpraesett annak a megbizonyítására, hogy a dolog velejére nézve semmi uj nincsen rendszerint az irodalomban. Meg van hát a vitatott újszerű keresztény lira alapja is a kódekszirodalom érzelmi költeményeinek izolált, misztikus világábaD. Söt bátran mondhatunk többet is. Megvan ugyanezen lira csirája manapság is: vannak költőink, kik a kódex irodalom termékeinek ódon palotáját a fejlettebb ízlés révén itt is, ott is restaurálták, csakhogy valamiféle bizánci, vagy a jó Isten tudja, miféle stílben; nemzetiben nem. Ezeket az ifjú, látszólag uj csapákou, keresztény szelle'nbeu haladó költőket szárnyára kapta a hir s uj kikelet, » »rózsaözönlö üde hajnalt hiradóit látván beunök, meghajtá előttük zászlaját a keresztény szellemű kritika. Üdvőzlé őket, mint olyanokat, kik a megújhodásban vajúdó keresztény Magyarország szellemi kitavaszodásának első feoskéi leendenek. S mint, keresztény eszmék zászlóbontói elótk igen-igen szivesen meghajtanám, ha ezenkívül más eredetiséget., magyarosságot vagy természetességet is láttam volna költészetökben. Oda, hol e tiszteletre méltó ifjú nemzedék halad, már rég el vitt bennünket, Mindszenty Gedeon, ez az alapjában ódai természetű költő, kinek verseit, miért, miért, nem, nem szokta olvasni a közönség, nem méltatja az irodalom történet. Mindszent,y jórészt, vallásoa költő s költői jelleme nagyban megegyez Vörösmart.yéval: ódai heve, merész röptű képzelete, sokszor mesteri verselése nem egy helyen juttatják eszünkbe Vörösmartyt. S nemzeti érzésre is ideális, katholikus magyar, mondhatnók a kódekazek remeke, magános c.söndességéből az érzés szárnyán átvive a tnodern óda fenségének birodalmába. 8 az áthidalás kulo>a egy különbség: a kódekszirodalomnak a nemzet közösségével szemben való izoláltság*, s a modern költő azon helyzete, hogy vékára állíttatik, mint világosság a közönség számára. Mindszenty tehát nemaeti költő, de nem magyaros nemzeti, vagy ha jobban tetszik, nem népies nemzeti jambusai miatt. Utána hát minek ugyan megújítani ajambusokat, ha haladás a jelszó ? Miért vesz fel az uj nemzedék idegen köntöst, s miért akarja idegen köntösben keblére ölelni — mert mint költőnek ez is kötelessége — hazája fiait ? Tán elhiszik ők is, hogy nem is lehet mindenféle verset írni magyaros formában ? Magam hallottam egyszer pályázaton ódát diosérni, mely csak azért nem nyert dijat, mert nemzeti versformában volt irva. Mert — ugy mondották — hallatlan gondolat ódát irni, fenséges ódát — magyaros formában. Szent Isten ! — Hát ennyira kizártad volna a fenség birodalmát, a magyar vér verses lüktetéséből, hogy szive természete sierint még szólni sem tudna róla beosülettel ? Megírni egy kötet költeményt jambúsban • magyar babérra tartani számot olyan, mint magyar népek között ideIfnnoo WoIoTnl&nnHnl uj doDs áS o k' tovább á karácsonyi és ujéyi képes leIYlj[Jüö lüVülüZAJIapUiVJJUl velezőlapok legnagyobb választékban kaphatók Sujánszky József könyv ós papirkereskedésében Keszthelyen.
