Balatonvidék, 1902 (6. évfolyam, 27-52. szám)

1902-09-28 / 39. szám

lfOS. szeptember 28. BALATONVIDEK b) A városi köz világi tásár táveu kint havi részletekben kér 10000 koronát, amely összeg 60 éven át fizetendő. c) A közvilágítás alatt értendő 200 drb 16 gyertyafényü izzólámpa ; 12 drb 8 ampéres Ívlámpa ; a városházán 12 drb. 16 normál gyertya fényű iezólámpa. (Ennyi ugyan nem lesz elég a városházán. Szerk) d) Ha n közvilágításra esetleg több kell, akkor azért külön fizetendő : 16-os izzólámpáért óránkint 2 fillér ; 8 ampéres ivlámpáért 16 f., a 12-s ivlámpáért órankint 24 fillér. e) A r.-társulat kötelezettséget kér a várostól arra nézve, liogy hivatalos vagy közcélokra használt 'helyiségeiben villamos világítást használ. Ennek az ára 26°/»-al olcsóbb, mint a fogyasztók részéremegállapitott ár. f) A magánfogyasztásra világítási célra óránkint 8 fillér. Nagy fogyasztásnál % mérséklés. Erőátvitelre 5 6/

1

0 fillér óránkint. p/Villámos óra használatáért nem kér dijat. h) A berendezést 6 éven át monopolizálja. i) A tervrajz szerint a villámos telep a Hajdu-utca végén legyen. k) A privát fogyasztók után a városnak visszatérít minimális 3000 koronát, azonfelül ha az üzemfölösleg több, bizonyos % szerint, b) Ugyanezért kér 11400 koronát évenkint. A fizetési kötelezettség 50 év. c) A közvilágítás alatt értendő 200 drb ugyanolyan izzólámpa ; 12 drb. ugyanolyan ívlámpa ; a városházán 80 darab ugyanolyan izzólámpa (Kinek kell ennyi a városházán ? Szerk.) d) Ha több kell, mint fentebb felsorolva van, akkor ugyanilyen lámpákért óránkint 1'5 fillér, 8 ámp, ivlámpáért 15 fillér fizetendő. «) Ilyet ez a részvénytársulat nem követel. f) Magánfogyasztásnál világításra óránkint 6 fillér ; erőátvitelre 4 fillér. 800 órán tuli fogyasztásnál már csak 4 fillér óránkint. y) Ha általáuyöszszegbenafelekkel nem tud megállapodni, villámos mérő használatáért 10 koronát számit. h) Szintén monopoliumot kór a berendezésre a privát fogyasztóknál. i) Tervrajzokat még nem adott be. k) Ugyanez ugyanezért a 3-ik üzleti évtől kezdve 2500 koronát, illetőleg az üzemfölösleg 6%-át. Egymás mellé állítva e két ajáulat lényegesebb pontjait, eléggé világos arra, hogy magyarázat nélkül is kitűnjék az előnyösebb E tekintetben tehát csak arra hívjuk fel a figyelmet, hogy a Siemens és Halske ajánlata elfogadás esetében súlyos terheket róna a városra. Ugyanis e cég 600 • öl telket ingyen kér a város közönségétől ós ezenkívül azt, hogy a város tulajdonát képező középületekbe a villamos világítás kötelező behozatalát tegyék szerződésbe. Már azt nem állítjuk, hogy ez a kívánság előnyös a városra, de azt igenis tudjuk és állítjuk is, hogy e városnak nincs egy talpalattnyi földje sem, a hová a közpouti telep elhelyezhető volna. E telket tehát közpénzen kellene megvásárolni, vagy pedig oda folyamodni, a hová ilyenkor mindig fordulni szoktak ós a hol többnyire meghalgattatást is nyertek: az uradalomhoz. De a miut mi az erre vonatkozó terveket ismerjük, nem ez az utóbbi mód választatott az ajánlattevő részéről, mert a telep helye a Hajdu-utcában van- kitűzve. Teljes pontossággal nem tudtuk meghatározni a helyét, de ugy tetszik, hogy a Szerdahelyi-féle ipartelep, vagy ennek szomszédjában valamelyik fundus szolgálna az elhelyezésre. Azt tudja mindenki, hogy ezen beépített terület megváltása súlyos terhet róna a város közönségére, másrészt pedig a várostejlesztós ügyét nem szolgálja; Ott a Hancók rét, üres telkei teimészetszerüleg arra vannak szánva, hogy az ilyen ipari és gyártelepeket oda helyezzék és ezzel a város terjedését szolgálják. Azt gondoljuk tehát, hogy nem nevezhető szerencsés gondolatnak az, a mely a közpouti telepet régi házakban kívánja elhelyezni, mikor az ajánlatot tevő részvénytársulat nem zárkozhutik el teljesen uj épületek emelésétől. A Magyar Schuckert-müvek r. t. ezt a nngy áldozatot a várostól nem kívánja. A második igen lényegesnek látszó és megszívlelésre méltó dolog az, hogy a Siemens és Halske cég kötelezni akarja a várost arra, hogy a tulajdonát képező középületek mindegyikébe villámos világítást használjon. Tessék elképzelni azt a kiadást, a mely a város közönségét éri az esetben, ha a gimnáziumot, az elemi fiu- és leányiskolákat, az ovodát, a vágóhidat, a kaszárnyát stb. ós a még ezután megszerzendő városi épületeket mind villamos-ággal világítják. Feltéve, hogy a külömbözó hatóságok, a tauügyiek, a katonaiak stb. hajlandók volnának a mostani világítás és a villamos között levő költség külömbözetet megtéri teni, de tessék csak elképzelni azokat a helyilegeket mind, a melyeket városi épületekben közcélra használnak és különösen azt, hogy mindezek berendezési költségei hány ezer koronára fognak rugm és az után tessék csak hozzá venni azt is, hogy mert ez a berendezés az ajánlatot tevő cégek kizárólagos manopoliuma lenne, hogy enuek következtében azok a bizonyos budapesti árak mekkora összeget emésztenek fel a közpénzekből Azt ugyanis nem láttuk a szerződésben, hogy a középületek világításának belső felszerelése kinek a számlájára fog Íratni. Ezt a Schuckert cég igy általánosan nem kívánja. A kik a villamosvilágitást óhajtják, azok ugy érvelnek, hogy a közvilágítás nem kerül sokkal többe, mint a mostani. Azt moudják, hogy a város adósságainak a convertálása által előálló kamatmegtakarítás fedezui fogja azt a külömbséget, a mi a kettő között előáll. A dolog ugyanis ugy áll, hogy az egyik a Siemens ós Halske a 10000 koronából 3000 et a másik 11400-ból 2500 koronát visszatérít a magánfogyasztóknál előforduló üzemuyereségböl. A városházának a világítására azonban nem kell 80 láng, tehát 11400 korona, melyet a Schuokert-cóg ajánlott redukálódik és igy át lag a városnak a villámos közvilágítás akármelyik ajánlat szerint körülbelül 7000 koronába kerülne csak, a miből 3000 t emészt fel a mai petróleum világitás ós az uj kiadás a meiy ezen címen miut külömbözet felmerül, 4000 koronát tesz ki. Ezért az összegért azt mondják, nem érdemes zajongani. Igy pusztán tekintve a dolgot, ugy látszik, hogy igazuk is van. Ötven év alatt azonban, ez a 4000 korona 200,000 koronát tesz ki, és ezért már érdemes felszólalni, különösen akkor, ha eszünkbe jut, hogy az ily okoskodás már egyszer hamis helyzetet teremtett. Tessék csak egy kicsit emlékezni azokra az okoskodásokra, a melyekkel nem is régen kimondták a Balatonpart épületeinek a toldozgatását, az uj épület emelését azért, hogy a néhány évre rá tenger közpénzt öljenek a javítgatásba és a bérelengedésbe. Mi is elismerjük a villámosvilágitás öszszes előnyeit ; mi is valljuk és soha meg nem is tagadtuk, hogy a convertálással bizonyos összeg megtakarítható, de mi ugy gondolkodunk, hogy az a kétezer forint = 4000 korona évenkint nagyon sok, ha vesszük a közrendet, a mely e cimen éri városunkat s a többit, a mely ezzel jár; de azt is valljuk, sót minden formában fenn is tartjuk, hogy annak a megtakarított összegnek, mely a conversió révén előálland, éppen a villamosvilágitásra nem kell és éppen ez az az összeg, melyet nem nyelhet el a fényes (?) közvilágítás. Ugy vagyunk ugyanis, hogy a villámosvilágitásból származó és a mainál egy igen kevés jobbat ígérő külső rend ós erősebb éjjeli világitás feltétlenül szükséges voltában nem hiszünk. Kifejtettük már, hogy a városfejlesztés programmjában a villámosfóny áll a legutolsó helyen. Adjanak a városatyák elöszór gyalogjárót ós csatornát, azután ivóvizet és ha ezeknek a beruházásoknak az összegét kifizették vagy ha a városi lakosság megterhelése nélkül tudják előállítani, hát akkor, ha éppen tetszik : világítsanak vülámossal. De ne feledjék el, hogy a gyalogjárók szabályzata itt van. Harcoltunk érte mindnyájan és ezért azt végre is kell hajtani, nehogy ugy legyen, hogy volt sok hűhó, — semmiért. Ea azonban pénzbe kerül. Ott a csatorna. Ez tisztaság, de főleg egészségügyi kérdés. Ez ia pénzbe kerül. Ott az ivóvíz, mely igen szükséges, de a villámos világitás csak jó volna de a mi sziutén pénzbe kerül. Ezek megvalósítása azonban oly elviselhetetlen terheket ró a városi adófizető közönség nyakába, a melyeket elviselni képtelen lesz. Pedig azok mindegyik® sürgetőbb a világitásnál. Önámitás azt hinni, hogy a városi adófizető közönség ezeknek a terheit játszva viseli el most és a jövőben ; de az ámitással egyértelmű az is, hogy a közvilágítás nem lesz sokkal drágább ós hogy pótadó emelést nem fog maga után vonni. Ki hiszi el, hogy ac izzólámpák pláue ha 60 méteres távoliágban fognak felállíttatni, sokkal nagyobb világossággal szolgálnak, mint a sűrűbben elhelyezett petróleumlámpák ? — Azok hiszik talán, a kik nem láttak még izzólámpákat. az utcákon a disztelenitő rudakon. — Ki hiszi ei, hogy nem kerftl sokkal többe? Azok talán, a kik még uem néztek utáuna. hogy másutt mily összegeket nyel el. De villámos órákban sem bizik ám a publikum; a szakember is elismeri a hibáit. Már most, ha minden, még az előnyösebb ajánlat is drága 4s sehogy sem illik Keszthely falusias keretébe ; ha a berendezés és az üzem megindítása után is uj és uj szükségletek, bővítések, fejlesztések valószínűsége áll elöltünk és ez által a közvilágítás költségének szaporodása és ezt mind a »köz« fogja érezni ; ha ugyanazon »köz< már mindenféle formában meg van terhelve és adóztatva ; ha ugyauaz a >kőz« as éppen így forszírozott Balatonpart és fürdöfejlesztés tekintetében már okult a bérleengndésből és fürdőárak évenkiuti emeléséből ; s ha ugyanannak a közönségnek nehéz megélhetési viszonyait áppm a pénz olcsóságával fejezzük ki, aa ipar és a kereskedelem pangásával pedig beigazoljuk : akkor azt gondoljuk, hogy a kamat megtakarításnak vagy a pótadó leszállítását kell szolgálnia, vagy az igazán érzett szükségek kielégítését. Tessék csak visszaemlékezni ! A balatonparti épületek emeléséuek kimondásakor is felhozattak, hogy a fürdőfejlesztés érdekei azok, a melyek az építést, a toldozgatást sttrgőseu kívánják. A költséges épületeket felemelték, a partot építették, díszítették, ós az eredmény íme az, hogy a fürdő látogatottsága évről-évre hanyatlik, de a városi lakosságnak a fürdőhasználatra szabott dijai nem hanyatlanak, hanem szép csendben emelkednek, A balatoni épületek bérfelemelésóről s«ó éppen a miatt nem lehet mert kevés a jövödelem, hanem osak elengedésről hallottunk — és mindezek mögött ott van a pótadófizető közönség, garauciája ós külömbőző címeken valóságos fejés© a közszolgálat uevébe.i. A vilUmosvilágitás I ereudezésének tárgyalásai alkalmával is minduntalan a fürdő érdekeit halljuk hangoztatni. Felfogás dolga ezt hirdetni. Mi ebben inkább azt látjuk, hogy ennek hangoztatásával csak eltakarni akarják egyesek azokat a dolgokat, a melyek tovább is tűrve, szinte botrányszámba vehető ott, a hol a fürdő igazi érdekeiről vau szó. Ez az a bizonyos csatorna, a mely a fürdőparton való tartózkodást dögletes párolgása miatt szinte lehetetlenné teszi. És erről azt nem lehet gondolni, hogy a ^srmln ^fiT^föfi'V A bud

aP

esti Hári

a Congregatió szegény tanulói javára rendezett tárgysorsjaték .1 Clil U1U wUIkj wU V • hoz 1 koronáért kapható Suiánszky József könyvkereskedésében. y u j _ „„ kapható Sujánszky Tőnpereménv 10-000 l^orona értéig. Húzás 1902. ofy. 1-én.