Balatonvidék, 1902 (6. évfolyam, 1-26. szám)

1902-03-09 / 10. szám

1902. március 9. a 2 hegyű vagy 2 csucsu billentyű. A sziv valamennyi üregének belsőrésze egy vékony kőtőszövet és belső hámmal fedett réteggel van kibélelve. A sziv működése izmainak összehúzódása és azoknak elernyedése által van föltételezve. Az elernyedés alatt a pitvarok és kamrák vérrel telnek meg, a mit azok az összehúzódás alatt ismét, kihajtanak. A pitvarok összehúzódása ép ugy mint a kamráké egyidejűleg történik, de egymásután. Az elernyedés alatt, megtelik a jobb sziv a belenyiló visszerek által hozott, vérrel, hogy ezt az összehúzódás alatt a tüdő üterébe hajtsa. A bal sziv az elernyedés alatt a négy tüdőviszér által hozott, ütőeres vérrel telik meg, hogy ezt, az összehúzódás alatt a főüt.öérbe hajtsa. A sziv működést követő tünetek: a szivlökés és a szívhangok. Minden gyomrocsösszehuzódásnál látjuk és érezzük, hogy a mellkas megrázkódtatást előidézi az elernyedt, gyomrocs falának gyors összehúzódása. Szívhangok. Az első hang, melyet a sziv összehúzódásával (szivlökéssel) egyidejűleg hallanak, s mely nyújtott, és az összehúzódás tartamával arányban látszik állani a k"t, g3omroesban a pitvar gyomrocsi billeiity üknek megrázkódtatása által származik, hogj' a sziv öszszehuzódása alkalmával telt edények falai rezegni kezdenek. A második hang a sziv kitágulása kezdetén vehető észre, származik ez ülőérnek eredési helyén ugj', hogy a félhold alakú billentyűk szintén rezgést visznek véghez. A sziv felnőtt egészséges embereknél egy perc alatt, 72-szer üt, vagyis ugyanannyiszor húzódik össze a sziv. Természetes, hogy ezen szám korral, nemmel, táplálkozással a test nagyságával változik, sőt még a kedélyállapot is befolyással van reá. Miután tisztába jöttünk az egészséges sziv szerkezetével és élettani működésével, könnyen megérthetjük, hogy a sziv miért és mikor lesz beteg. A sziv beteg lesz, ha alkotó részeinek egyike is kórosan elváltozik, miáltal a szivbeu működési zavar támad, a sziv működése rendetlen lesz tehát p. u. a sziv billentyűi kórosan elváltoznak, fogunk beszélni billentyű bántalmakról stb. Szi vbánt.almak létrejöhetnek más betegségek után is pl. heveny izületi csuz, vesebaj, influenza stb. után, keletkezhetnek erőművi behatás állal, mely a mellkasra gyakoroltatott vagy azáltal is, hogy az idegekre nyomás gyakoroltalik pld. uj képlet által vagy golyva által, felléphet kedély állapot által is a szivbaj. Létre jöhetnek szivbánialmak u. n. szívmérgek túlságos élvezete által is, a kicsapongó élet is sokbau hozzájárulhat szívbaj keletkezéséhez, — a szivbántalom lehet veleszületett is. Sokszor halljuk azou általánosan elterjedt szólás módot: »jó szivti«, »rossz szivü«, »lágy szívűt, kőszívű stb. eféle kifejezést, Ezen kifejezések természetesen nem vonatkoznak a szívnek beteg vagy egészséges voltára, hanem inkább kedélyállapot vagy tulajdonság kifejezése akar lenni és nem má°, mint tgy képletes kifejezés, midőn az egész ember helyett annak csak egy részét, a szivét emiitjük. A szivbaj bizonyos ideig némely egyéneknél nem okoz kellemetlenséget, ugy hogy sokan nem is tudják, hogy szivük beteg, csak akkor, midőn az orvos állapítja meg a bajt, vagy midőn a szívbajjal járó kellemetlen kisérő tünetek lépnek fel, lesznek figyelmet,esek reá. Melyek azon tünetek, a melyek a szivbántalmakuál fellépni szoktak ? Lélegzési nehézségek szívdobogás, általános vizkórsag. Néha a sziv táján fellépő fájdalmak is jelzik, a szívbajt. A szívműködés szaporasága é3 rendetlensége, néha 180 és még több lehet peroenkint a szívütések száma. Az érlökés (pulzus) rendetlensége. Féloldalu bénulások, gyakori hörghurut emésztési zavarok. Mig az egészséges sziv működik, a szívhangok tiszták -- zenei hang — addig a betug szívnél hangok helyett, zörejt fogunk hallani. Mint egyéb betegségeknél ugy a szivbántalmaknál is bizonyos életmód betartása tetemesen hozzá fog járulni ahhoz, hogy a beteg jóval tűrhetőbb állapotba juthasson, mint, midőn rendes megszokott, életmódjukat tovább folytatnák. A szívbajosok óvakodjanak minden testi és ('elki) szellemi tulerőltetéstől ; tornázás, tánc, lovaglás, úszás kerülendő. Gyalog séták nem ártanak, ha az ut, nem igen hosszú, mert a hosszú kifárasztó séta ut szívdobogást és nehéz lélegzést, okoz. Nehezen emészthető és a beleket puffasztó ételek kerülendők, ellenben tej, tojás, husié, valamint, sovány husuemüek ajánlhatók. Szeszes italok, valamint tliea, kávé túlságos élvezete kerülendő. Az étkezés két óránként, történjék, egyszerre keveset, egyenek, mert hosszu lakomák szívdobogást és nehéz lélegzést okoznak. A túlságos folyadék felvételétől is tartózkodjanak a szívbajosok, csak akkor igyanak, ha szomjúság készteti őket az ivásra, de akkor is csak keveset. * Az ital ne legyen meleg, mert ez utóbbi a szívösszehúzódásokat szaporítja, valamint, a vér nyomása is nehezebb lesz, ellenben a hideg iial a vér nyomását könnyebbé teszi és a sziv összehúzódásai számát apasztja. Az ásványvizek között oly szívbajosoknál, kiknél a sziv megnagyobbodása van jelen, a marieubadi glaubersó tartalmú forrásvíz kitűnő hatású, a kura pár hétig tartson. Továbbá jó hatású a rohitschi, homburgi forrás vize is. Az úgynevezett, ideges szivdobogásnál, mely vérszegénységen alapul, külőnöseu serdülőkorban lévőknél, szóba jöhetnek a vastarta'mu ásványvizek ivása. A kúrát, lehet fürdővel és hideg vízzel való ledörzsöléssel is összekötni. Szívbajosoknak a meleg fürdő nem ajánlandó, 82 foknál melegebb fürdőt nem szabad szívbetegnek használni. A szénsavas fürdők, mint Narheini, tudvalevő igen jótékonyan hatnak a szivbáuialmakra. A szénsavas fürdő mesterségesen is előállítható és nauheinii fürdőorvosok állítása szerint hatása ugyanaz, mint a természetes fürdőké. A mesterséges szénsavas fürdőt a következőkép lehet előállítani. A vizbe, hol a beteg fürdik, uatrium-hicarbouicumot öutenek, mielőtt a beteg a kádba megy, a vízbe sósavat is öntenek, és pedig ugy, hogy a nyitott sósavval telt, palackot a víz felszíne alatt lassan ide-oda mozgatják, mialatt a tósav lassan beleömlik a kádba, vagy pedig akkép, eszközölhető, hogy a nyitott sósavval telt palackot a kád aljára felállítjuk, a beteg pedig óvatossan beül a kádba, ugy, hogy a víz hullámokat ne verjen fel, mert különben a szénsav hamar elpárolog, ha a bet«g nyugodtan ül, a szénsav képződés egy fél óráig is eltart. A levegőt a kád körül a fürdés megkezdésekor azonnal mozgásba kell hozni, hogy a beteg a szénsavat ne lélegezze be. Fontos kérdés tárgyát képezi, gyakran, hogy a szívbetegek milyen égalj alatt tartózkodjanak. Szívbetegeknek a mérsékelt ég-xlj alatt való tartózkodás ajánlatos, a hol a levegő nincsen kitéve a gyakori hőmérsék ingadozásának, a hol a betegek akadálytalanul megtehetik a minden napi gyalogsétájukat. Téli tartózkodási helynek igen alkalmasak szívbetegek .észere : Riviéra, San-Remo, Mentőn Egyptom. A sziv elzsirosodás kezdeti szakában szen vedő betegek tartózkodási helyül válasszanak lehetőleg közép magasságú vidéket, mely szélmentes, s hol a levegő ozondus, a hol a sikföldről a hegyekbe jól készített átmeneti utak vannak — ezek a t.eraiukurák — itt a járás mint, testgj'akorlat, szerepel, mely a vérkeringésre, az izomzatra a tüdő- ós bőr közvetítésével jó hatását a beteg szivre gyakorolja. (Meran, Arcó. Ideges szivbántalmuk. Oly szivbántalmak, melyek létrejötte nem szervi elváltozáson alapulnak, hanem vagy bizonyos ideg káros behatása által, vagy mérgek kártékony behatása által keletkeznek, ismeretesek ezen elnevezés alatt. Ilyenek : az ideges szívdobogás, az ideges szívfájdalom, a Basedov kórság. Az ideges szívdobogás tüuetei : a beteg időközben rohamot, kap, mely alatt szíve a rendesnél sokkal gyorsabban (néha egy perc alatt 250-szer) üt, az ütések egyúttal sokkal erőteljesebbek, mint a rendes szive. A roham néha percekig, órákig, sőt napokig is eltarthat. Szivszorulás és féle.em érzése tölti el a betegeket, kiknél nehéz lélegzés, ájulás, fülzúgás, szédülés és fejfájás lép fel. A sziv összehúzódása és az ütőér lökése rendetlenek. A bántalom rendesen a szívben nem idéz elő változást, de n sha a sziv izom túltengése áll be. Az ideges szivdobogásban szenvedők akkor szabadulnak meg bajuktól, ha a rohamokat megszün tétjük és azok ismétlődését, megakadályozzuk, a mi persze a kezelőorvos feladata. Szénsavas fürdők használata jó szolgálatot tehet. Ideges szívfájdalom. Tüuetei : a sziv táján roham alatt fellépő ós különböző idegekre kisugárzó fájdalom, a mely által a szívizom összehúzódása is megnehezittetik. A fájdalmas roham bármikor meglepheti a beteget, gyakran még álmában is felkölti. A betegséget néha könnyű meghűlés, vagy testi és szellemi megerőltetés előzi meg. A fájdalmat mely vehemens, a betege* alig tudják leirni. A szegycsont, alsó része és a mell bimbótáján leguagyobb a fájdalom, mely égető érzést, kelt mintha valami tüzes vassal kiégeiué a szivet, vagy mintha valaki kitépné a testből a szivet. A fájdalom kiterjedhet a vállra ós innét a bal felső és alsó karra, sőt még az ujjakra is. A betegek gyakran süketségről is panaszkodnak a roham alatt, a szívműködése valamint, a pulsus is rendetlen. Fellép nehéz légzés, félelem érzése, az arckifejezés megváltozik, továbbá fejfájás s gyomorgörcs. Bazedov kórság. Ezen betegség tüuetei: A sziv működés gyorsabb volt a rendesnél, a paizsmirigv tnegdagadása, a szemgol3'ó kidűlledése, rezkedés és a bőr meggyengült ellenálló képessége, Dr. A Balaton halászata.*) Lehet igazság abban, hogy a birkának pusztulnia kell a kultura útjából, de félszázados tapasztalás bizonyította be, hogy nem egyéb előítéletnél, ha nálunk határozott előszeretettel hangoztatják, hog}' a halászatot a kultura terjedése, az ipar és hajózás fejlődése pusztította el. Egy félszázadnál nem sokkal több ideje annal^, hog}' Anglia és Franciaország édesvízi halászata is a végső pusztulás előtt állott, Jacobi felfedezése s még inkább Remi és Gehin működése, kiket a francia kormány 1848-ban a haltenyésztós népszerűsítésével és terjesztésével megbízott, mégis rövid idő alatt odáig juttatták a dolgot, hogy Anglia édesvízi halászata ötven millió koronát jövedelmez évente s Franciaország, a hol 1859-ben összesen csak 600,000 frankot jövedelmezett, ma már tul is haladja. Nálunk a szerény anyagi eszközök dacára, melyekkel a közgazdaság ezen ágát támogatni módunkban volt, alig két évtized alatt szintén örvendetes fejlődésnek indult ugy a mesterséges tenyésztés, mint általában a hazai halászat ügye s a legnagyobb elismeréssel kell adóznunk a m. kir. földmivelési minisztérium és különösen a kebelében egész csendben, de lankadatlanul, nagy szakértelemmel és fényes eredménnyel működő orsz. halászati felügyelőségnek, mely a gazdaság ezen hasznos ágát úgyszólván rekonstruálta és lendületbe hozta. Szép számú magán-halgazdaság és tenyésztés, a halászati érdekeltségek megalakítása s legújabban ezek egyesitése a tenyésztésre biztos fokozatai a fejlődésnek és hangos hirdetői Landgraf János orsz. halászati felügyelő kiváló működésének. Mindennél nagyobb diadal azonban a „Balaton halászati részvénytársaság" létrejötte és működése. Hogy létrejöhetett, már maga is nagy eredmény, működése pedig fennállásának rövid ideje alatt is be bizouyitotta, hogy várakozáson feliil képes megfelelni feladatának. A tenyésztés és halászat maga kevésbé tartozik e lapok keretébe, de már arról őszinte elismeréssel kiilön is meg kell emlékeznünk, a mi azok eredményét a kereskedelem szempontjából érdekessé teszi. A legszerencsésebb gondolatnak kell tartanunk, hogy a társaság konzervek formájában, bocsájtotta forgalomba áruinak egy részét, mert a mig ezzel egyrészt nagy mennyiséget szorít ki a keleti tenger különfél© konzerveiből, kétségtelen, hogy áruinak kitűnő volta meg fogja találni az utat a külföldre is, másrészt azonban az egyre fenyegető vámháboruk esetére e tekintetben kiváló módon függetleníti az országot a német birodalomtól. Ezek a konzervek, a kocsonyázott fogas és garda, a sült és göngyölt garda, maga az igazán kristályos, Ízletes kocsonya, mind oly *) Erre a tárgyra vonatkozólag majd megírjuk a magunk nézeteit is. Szerk