Balatonvidék, 1902 (6. évfolyam, 1-26. szám)

1902-03-09 / 10. szám

4. BALATON V1DEK 1902. március 9. kifogástalanok, olcsók, h®gy fogyasztásuk rövid idő múlva okvetlenül nagy kiterjedést fog venni s igy aa ügy érdeke sem hozza magával, hogy e cikkek bevezetése alkalmával jóakaratú megjegyzéseinket elhallgassuk. Nem helyeselhetjük, hogy a társulat a gardát zárjel között „háring"-nek jelzi ; a garda minden formában, a mint a Balaton halászati társaság forgalomba bocsájtotta, sokkalta finomabb minden heringnél s ez az elnevezés csak devalválhatja értékét a laikus publikum előtt, azonfelül pedig árt a detáil-kereskedelemnek. Helytelenítenünk kell azt is, hogy a fővárosban a főelárusitó üzletekben minden ok és értelem nélkül a dobozokon helyesen „gardá"nak jelzett halat az árakat feltüntető lapokon, de élőszóval is mindenütt „gárdá"-nak mondják s a közönséget hamis elnevezésre szoktatják, melyet alig lehet majd kiirtaui. Jelentéktelen dolgok, de ezt az árut oly kitűnőnek ismerjük s akkora jövőt jósolunk forgalmának, hogy efféle szépséghibáktól is mentesnek szeretnők látni. Balkay Béla. A balatonparti vasút ügye. Az érdekeltség nagygyűlése B.-Füreden. (Saját tudósítónktól ) Hatalmas méretekben, impozánsan uyilváuult meg a Balatonvidék érdeklődése mult vasárnap délután Balatoufüreden, eme vidék létérdekeinek leghatalmasabb tényezője, a régóta vajúdó balatonparti vasút ügye iránt. Tömött sorokban vonult fel maga az érdekelt nép, lelkes vezetőikkel élén aira az Isten szabad ege alatt tartott népgyűlésre, melyen az engedményesek kimerítő felvilágosításai dacára is fel-felcsillant a bizalmatlanság, az elégedetlenség e vasút üg3'ének előbbrevitelében tapasztalt csigalassúságnak miatta s erőteljes liaugok jutottak kifejezésre, melyek már nem a suttogó óhaj, de jogos alapon álló követelés vehemens megnyilatkozásai voltak s nyilt kifejezést öltött az a kívánság, hogy ugyanazon erőteljes hang s az itt megnyilatkozott módon adjon kifejezést a Balatonvidék közönségének jogos kivánságainak egy monstre deputációvcl — a legilletékesebb tényezők előtt is. A mult vasárnapi balatonfüredi népgj illés felette érdekes volt és különösen tanulságos. Egy uagy kiterjedésű vidék — a kis magyar tenger pariján élő szorgalmas magyar nép állt ki az Isten szabad ege alá s őszinte magyaros formában tárta fel nyíltan a maga keserveit s adta elő azok előtt, a kik hivatva vannak azt a kormá.iy elölt is tolmácsolni, a maga jogos követeseit. Az általános vélemény az egész gyűlés lefolyásáról *z, hogy elmaradhatatlan ott a küzdel em eredménye, ahol oly agilis kézzel oly szívós kitartással és oly ritka egyértelműséggel cselekszik egy egész vidék a siker érdekében. , Ezek után pedig átadjuk a szót kiküldött fudósilóuknak, ki a következőkben számol be a balatonfüredi népgyűlés lefolyásáról. A balatonmenti községek érdekelt közönségét Balatonfüred község elöljárósága március ho 2-ára nagygyűlésre hivta össze Balatonfüredre, a balatonparti vasút, létesítése ügyében szükséges lépések megtételének megbeszélésére. A Balatonvidék községeiből c'y nagy számmal sereglett egybe az érdeklődő gazdaközön®

egi fjogy a községház nagy tanácskozó termében a gyűlést megtartani teljes lehetetlenség léa községház előtti hatalmas térségen tartaaz meg, A gyűlés igy formális .népgyűlés, szinót öltötte magára, melyben részt vettek nemcsak Balatonfüred érdeklődői, de a tervezett vasutmenti községek küldöttei is. Megjelentek továbbá a vasút, engedményesei : Hertelendy Feren

c orsz. képviselő, Reé vén, tott Jenő földbirtokos és Szüts József mérnök, a vasút tervezője is. Fél háromra járt az idő, mikor az egybegyűlt érdeklődők közül kivált Bedegi Gábor előkelő balatonfüredi polgár s olyan magas szárnyalású beszéddel köszöntötte a megjelenteket, hogy már msga az ő szónoklata is lelkesedést gyújtott s felkérte Hertelendy országgyűlési képviselőt, hogy ezen értekezletet vezetni szíveskedjék. Előadva az ezen gyűlés egy behívásának előzményeit, kéri Hertelendyt és engedményes társait, hogy végre vegyék kezükbe a legkomolyabban e vasút, létesítésének ügyét. Rámutat arra a inai napou is Itt megnyilvánult érdeklődésre, hasonló érdeklődést, vagy ilyennek kieszközlését sürgeti felülről is, egyúttal kéri a megjelentek nevében Hertelendyt és engedményes társait, — kik iránt bizalommal viseltetik — hogy a szükséges teendők s a vasutügy miben állása iránt nyújtsanak a megjelenteknek némi tájékoztatást. Hertelendy Ferenc vázlatosan ismerteti a vasút előmunkálatainak jelenlegi stádiumát, jelzi, hogy azt utána szóló Szüts mérnök fogja részletesen megtenni, javaslatot tesz az iráut, hogy mondja ki az itt egybegyűlt érdekeltség, hogy a vasút létesithetése kérdésében semmi áldozattól sem riad vissza s ezt a monstre-küldöttség utján a kereskedelemügyi miniszter előtt is fejezze ki. A küldöttség utjának időpontjául azonban azt az időt állapítsa meg, mikor — előreláthatólag 2—8 hó múlva — már a teljesen kész tervek alapján az érdekeltség részéről biztosítandó rész fedezeti összeg numerikusan megállapítható és kifejezhető lesz, mely szükségelt 1/

3 építési költség hiányzó részét kérelmezze az érdekeltség az államhatalomtól, felkéri azután Szüts főmérnököt, hogy a vasútépítés ügyének jelenlegi stádiumát, valamint az eddig történteket részletesen ismertesse. Szüts főmérnök felolvasta azután a vasút ügyében eddig történt dolgokról szerkesztett memorandumot, melynek egyik része különösen megragadta a hallgatóság figyelmét., a mely részletnél ugyanis rámutatott arra a közönyre, mely szerint főleg Tapolca és közvetlen környéke a vasúiért mit se akart eddig áldozni. Jelzi, hogy a vasút bejárása még e hó 10-én Veszprémtől kiindulólag kezdetét veszi, mely után circa 6 hét alatt a felmérés és nyomjelzés is befejezhető lesz. Csatlakozott, végre Hertelendy javaslatához s a monstre-küldöttséget csak az általa vázolt munkák befejezése után s közvetlenül az engedélyezési eljárás előtt iátja legjobban célravezetőnek. Hertelendy mielőtt a határozatot kimondaná, felkéri Vastagh János tanárt a jelen gyűlésről szóló jegyzőkönyv megszerkesztésére, aunak hitelesítésére pedig azokat,, a kik az előkészítő ülés jegyzőköuy vét hitelesítették, mely után általános helyesléssel kiférve javaslatát most már mint. határozni,ot jelentette ki Szüts főmérnök módosításával egyetemben. Közben Tóth Gábor szólt közbe, ki határozotian kifejezést ad annak, hogy a Balaton vidéknek nem érdeko a veszprémi kiágazás, hanem direkt és minél egyenesebb összeköttetés Budapesttel. Hertelendy rövid felvilágosító szavai után Vastagh János kérdi, nem-e volna célszerűbb nem vicinálist, de olyan vasutat kérelmezni, melyet maga az állam építtetne meg a M. A. V. rezsijében. Szüts főmérnök megjegyzi, hogy ennek a lehetősége — ki van zárva ! Czuppon Sándor kővágó eörsi esperes mondott végül hálás köszönetet ugy az engedményeseknek, valamint, különösen a kerület képviselőjének Hertelendynek a megjelenésért és felvilágosításokért, majd erélyes szavakban ad kifejezést, ez ott egybegyűltek részéről anuak, hot>y a Balatonvidék nem kéri, de követeli immár e vasút létesit.hetését, hogy terményeinek értékesir.hetése révén némileg kárpótolva legyen a vidék lakossága azért, hogy az agrár kölcsönök révén a vélt segély nem csak be nem következett, de az agrár kölcsönök ma már veszélyes szimptómák kutforrásai. Viharos éljenzést keltett, beszéde végén követeli, hogy annak idején a küldöttség ne csak alázatos megjuhászodás közepette könyörögjön a vasút létesítéséért, de magyaros őszinteséggel fedezze fel a Képes remekírók könyvtára magyar kormány előtt mindama bajokat, melyek a vidék népére nehezednek, igy az olasz borok beözönlésének erélyes megr/átlását is. Sáner Jáuos is hasonló szellemben szólal fel s az engedményeseknek is figyelmébe ajánlja, hogy a pénzpiac mostani kedvező helyzetét is figyelembe véve munkálataikkal iparkodjanak e vasutat mielőbb megvalósitaui, melynek elmulasztása esetén egy uj előmunkálati engedélyt kérő konzorcium alakulását jelzi. Reé Jenő adott azután részletes felvilágosítást a vasutügy fiuancirozása tekintetében is, mely szerint alkalmasint már a közeljövőben sikerül egy párisi céggel megállapodásra jutni. Végül az ugy Bedegi Gábor, mint Csuppou Sándor által felemlített olasz borvám kérdésében Hertelendy Ferenc elnök előadja, hogy nézete szerint, most fölösleges az ólasa vám fölemelése iráut külön is lépéseket tenni, miután ez a vidék volt az első az országban, a mely fölvetette a kérdést és az ennek nyomán megindult országos akció során, Zalavármegye törvényhatósága ezidő szerint, éppen az ö indítványára ilyen értelemben fölterjesztést, tesz a kormánynak és hasonló eljárásra hivja föl a többi vármegyét is. Vastagh János mégis azt, javasolja, hogy

r ha a vasutügyében amúgy is megy a közeli jövőben küldöttség a kormányhoz, egyúttal [azt is kérheti, hogy a sérelmes olasz borvám klauzula eltöröltessék, mely óhajtás határozottá emeltetvén, a népes gyűlés délután fél 5 órakor az elnöklő Hertelendy képviselő éltetésével véget ért. Színészet. Színészeink e héten is meg tudták tartani a közönségnek azt az érdeklődé-ét, melyet első előadásaikkal felkeltettek. Az előadásokkal nagyrészt a közönség is meg lehet elégedve. Megesik ugyan, hogy egy-egy szerep alakítása a súgóra való túlságos figj'elem miatt nem jól sikerül, mint, ezt héttőn az „Otthon" előadása alkalmával tapasztaltuk s néha egyik-másik szereplő oly gyorsan beszél, hogy teljesen lehetetlen megérteni : de egészben véve ez a színi hét is elég jónak mondható. Szombaton a „Váljunk el" c. vígjáték került szinre. Az érdeklődés igen hagy volt. Bokodyt ez alkalommal kis szerepben láttuk (Jármát rendőrbiztos), de az ő derék tehetsége itt is pompásan érvényesült. Igen tetszett Heltay Nándor (Des Pruuelles) sima, elegáns játéka s Bokodvué (Cyprienne) eleveu, hű alakítása. A pezsgözés után következő jelenetben már nem dicsérhetjük. Lomnicinak ajánljuk, hogy kimértebben beszéljen, mert értelmes játéka értékét a gyors beszéd csak csökkenti. Vasárnap Szigligethy Ede remek népszínművét ..A czigány"'-t játszották telt ház előtt, élvezetes és kellemes estét szerezve a közönségnek. Zsiga cigányt Bokody játszotta. Öt fölösleges dicséi ni, művészetét jól ismeri a közönség. A lelki indulatok oly finom rajzát adta, annyi diskrecióval, hogy mindenkit magával ragadott. Heltay Nándor (Peti) és Bokodyné M. Róza (Rózsi) méltó társai voltak. A szerelmes cigány leánynak őrjöugését Bokodyné gyönyörűen alakitólta. Heltay Nándor is kitűnően oldotta meg feladatát. Szép hegedüjátékával nagyon hatott. Előnyösen kell említenünk Donibi Ilonát (Évi) és Heltai Jenőt (Gyuri), a kik szép énekükkel gyönyörködtették a közönséget. Holtainak kellemesen csengő hangja nagy hatást gyakorolt. Hétfőn Sudermann „Otthon"-át játszották nagyon közepes sikerrel. Az első felvonás igen nyomottnak, emelkedés nélkülinek, élettelennek látszott, pedig Bokody (Schwartze, nyűg. alezredes) és Bokodyné (Magda), továbbá Heltay Nándor (Dr. Keller) ós Lomnici (Hefterding lelkész) mindent elkövettek a siker érdekében. Lomnici e darabban szerepéhez illően, bizonyos kenetességgel szavalt, de a nélkül, hogy modorossá vált volna. Öltözéke azonban nem volt egészen megfelelő. A protestáns lelkészek nem olyan nyakravalót viselnek, a milyenben Lampel-féle kiadás kapható három koronás havi részlet fizetésre Sujánszky József könyvkereskedésében Keszthelyen.