Balatonvidék, 1902 (6. évfolyam, 1-26. szám)

1902-06-29 / 26. szám

BALATON VIDÉK 1902. junius 29 kért, hogy ha majd idegen nem lesz a táj un, akkor adjam odább tanácsait, a melyeket a fürdőközönség nagyobb ké­nyelme és jó érzése egyaránt ajánl a követésre: Megígértem és most itt van, amint következik, mert nincs idegen a tájon. Uram! Cseh vagyok; kóborló, de igaz barátja a magyarnak. Egy nyarat itt, mást másutt töltök és mondhatom, hogy sehol annyi kóborló kutyát és ván­doríó embert és verklist nem láttam, mint itt. A parkban nyomtatott, festett táblákon egyre azt hirdetik, hogy tilos ez, tilos az : Tilos a kutya, tilos a bi­cikli és kérem, kutyákat béreltem ós kéregetőket fogadtam és — nagyon jól mulattam. Egyszer láttam egy kardos embert; városi hajdú lehetett — és ké­rem, az is játszott a kutyákkal s a többi! Csudálkoztam, hogy azt gondol­ják : a publikum naiv. Nem. Olyan az, mint a szőlőben a katakoló és a ma­dár. A madár látja, hogy csak lármáz ; végre ráül és fütyöl rajta! Azután kérem, sok zugolódást kellett hallani a fürdőben a miatt, hogy némely urak megengedték maguknak, hogy a sza­bályzat tilalma dacára is átuszkáltak a női osztály felé, a mel) T tolakodó eljá­rás ellen nemcsak a tisztességes nők ós anyák, hanem mi — kérem, öregecske vagyok, de a feleségem nem nagyon régi — felnőtt férfiak is tiltakoztak. Sőt volt olyan, a ki a panaszkönyvbe is beirta sérelmét, de orvosló eljárást nem indítottak. Az ilyen panaszkönyv olyan, mint mikor korommal krétáz a kéménybe a kéményseprő. Arra nincs senkinek szük­sége. hogy felháborodását Írással elé­gítse ki. Ha a t. publikum némelyike nem elég érett, hogy bizonyos tisztessé­get önmagáért cselekedjék, akkur tes­sék plakátokon figyelmeztetni az éret­leneket és a jó érzésű vendégek fig3 7el­mébe ajánlani az ilyen dolgoknak a helyszínén való elintézését ! De ne hi­ányozzék ilyenkor a fürdőbizottság sem. Azután kérem! Cseh ember vagyok; tudom, hogy a cseh gyerekek is csak gyerekek^ De az is bizonyos, hogy ezek a magyar gyerekek is tudják, hogy hol fészkel a veréb és mert tudják, a fürdő­házban is csupa verébf'iakat keresgél­nek és ezzel oly sok kellemetlenséget szereznek a békésen fürdeni akaró idő­sebb és intelligensebb embereknek, hogy — —. Kérem, én szeretem a magyar gyereket, de csak akkor, ha békében hagy. Miért nem gondoskodik kérem a t. fürdőbizottság arról, hogy a nem szü­lői felügyelet alatt fürdő fickók, egy külön helyen fürödjenek és ne össze­vissza mászkáljanak a szigeteken? Izzadni kezdtem ennyi vallomás után. O pedig folytatta : Kérem. A pil­léket ismeri, ugy-e?Ne tessék haragudni ! hanem nem furcsa-e az, hogy a nedves ruhákat a hidon, a szigeteken ide-oda hurcolják, csapkodják, kötözik? Kérem?, jó, szép, és talán olcsó is ; de kérem, egy csepp szépérzékre sem vall az, mi­kor az embernek libegő-lobogó ingek és egyéb ruhadarabok közt kell kivonulni. Mert bár szépek lehetnek a bennük für­dők, ... de a ruha, — ruha, az sokat bánt, mikor nagymosást lát minden un­talan az ember. Vig}'ék azokat a balra eső fák mögé szárítgatni, elfedik azok a szépet is, a rutát is. No nem ! Borsózott a hátam! De ő, — ő foly­tatá: Aztán kérem, azt mondják, hogy a városnak az utcaöntözés 2000 koro­náját nyeli el. Es kérem, azt meg lá­tom, hogy por mégis van bőven; sőt jó, ha az ember csak reggel és délután jár a városban, mert máskor a Saharában van összes borzalmaival. Ellentmondtam s ő csak annyit mond még: No ha uraságod ezek után még hozzá veszi a lakás és az élelem paprikás voltát, — mert a magyar sze­ret paprikázni —s még mindig nem hi­szi, hogy a fürdő emelése érdekeben a lakosságnak és a hatóságoknak, a ven­déglősökkel egyetemben arra kell töre­kedni, hogy a kényelem, a tisztaság, a szórakozés lehetőleg olcsón álljon az idegen rendelkezésére, akkor: Ön született keszthelyi! Nem is köszöntöttem a nyájas ide­gent, hanem eszembe jutott, hogy tisz­tességem kárával térek haza. ? A vakáció. A templomban elhangzott a ,,Te Deum" Istenhez szálló dallama, az iskolában a tanító utolsó intelme, a gyermeksereg szétröbben az iskola védő, vezető falai kös-ül : itt a vakáció. Az édes, a boldog vakáció ! Ne irigyeljük a nyári szünetnek ezt a két hónapját, -lói megszolgált., jól kiérdemelt pihe­nője ez a gyermekeknek és tanítóknak egyaránt. Mert a lefolyt 10 hónap alatt a testnek, a lé­leknek ugyancsak nehéz munkáját élték át. A tanítás és a tanulás egyaránt fárasztó dolog. Kimeríti a test és lélek erőit, megviseli az embert. Szükséges tehát ez a teljes pihenés, hogy az elfogyasztott erőket visszaszerezni és a további muukára uj erőt gyűjteni tudjanak. Különösen ma, midőn az idegességet szü­leitől örökölve szinte magával hozza az ember, elengedhetetlen a vakációnak teljes nyugalma. Nem lehet ezt azoknak a szülőknek eléggé lel­kére kötnünk, akik a vakáció folyamán is oda­nyügözik gyermekeiket H könyvhöz, az íróasz­talhoz, a szoba levegőjéhez. Pedig sokan vannak ilyenek ! Némelyek csupán kénj'elemszeretetből szorítják a gyermeket tanulásra, adják privát órákra, hogy a gyermeket felügyelet alatt tud­ják s ezzel a szülői kötelességek egy részét a vakáció folyamán is az instruktorok vállaira rakják. Másokat rideg utilitarius elvek vezetnek. Abban a balvéleményben leledznek, hogy a gyermek annál jobban megállja a sarat majd az iskolában és az életben, minél több időt szentel a tanulásnak még a vakáció szünetre száut napjaiban is. Keserű csalódás lesz e balhit vége, de aminek a levét, saját gyermekük issza meg. Ezek elfelejtik, hogy nem az az étel táp­lál, amit lenyelünk, hanem amit megemésztünk; elfelejtik, hogy a tulságos sok eledeltől csömört kap sz ember, elrontja a gyomrát, betegséget szerez. Ettől a szellemi csömörtől meg kell óvni a gyermeket, különben drága, nagyon drága lesz a patika és orvos-számla: lehet, hogy az egész élet, az elhibázott élet fizetődik rája. Hány nagyra hivatott élet szakad félbe ettől a szellemi csömörtől ? Hány tehetség soha sem jut ahhoz a célhoz, neoi emelkedik arra a polcra, amire istenadta tehetségeinél fogva emelkedhetett volna. Mert a tulságos megfeszí­téstől bekövetkezik az erők leereszkedóse, eler­nyedése. És akik majdan a társadalom fényes csillagai lehettek volna, lesznek közönséges a földmivelök, vadászok, hajósok stb. Ezekne^ már egészséges szinök is elárulja, hogy olyan testmozgást visznek véghez, melynél majdnem mindem minden testizom tevékenységben van. Meunyire másképeu van ez pl. a hivatal­nokoknál, tudósoknál, vagy más oly társadalmi állásban levő egyéneknél, kiknek hivatása a szabadban való foglalkozástól elvon és a szobá­ban ülni kényszerítő életmódra utal. Ezek vagy semmi, vagy csak igen kevés, alig számba ve­hető testmozgást végeznek, s az ilyenek teste rendesen elsatnyult, elerötlenedett s mindenféle betegségekre és bajokra hajlandó alakot mutat­nak. Könuyen meghűlnek, minduntalan kat.ba­rust kapnak, minden időváltozást, megéreznek, minden, még a szél is árt nekik. Mindezen ba­jok mellett az ilyen szobalakók még más beteg­ségre és szenvedésre is bizton számíthatnak. leggyakoribb betegség az úgynevezett aranyér, mely ugyan már a férfikorban fejlődik ki s bár ritkán halálos, de az életet szomorítja és szerfölött megrövidítheti. S ezt, a bajt csupán az alt,esti szervezetben való tunya és lanyha -vérkeringés s a vérnek m^gszorulása okozza s iiem idézi más elő, mint, a csekély testmozgás. Nincs is ez ellen má^ hathatósabb szer mint a korai megkezdése és szorgalmas folytatása a módszeres tornázásnak, illetve minél több moz­gás a szabadban. Az emberi t.est hasouló a nö­vényhez. Az a növény, melyet üveg alatt tar­tunk, a szabad lég élvezetétől elzárjuk — mi által a nedvkeríngést lustává teszszük — az ilyen növény levélzete csakhamar megsárgul, mely pedig már a betegséguek, a kórnak a jele. A szoba levegőjére kárhoztatott, egyén testileg vézna, vagy ha kivételesen jól táplált is. izmai puhákká válnak, arcszíne halaváuyuyá lesz, lelkileg pedig bármily eszes legyen is, mégis zárkozottá, komorrá, ingerlékenynyé, idegessé fejlődik. Mig ellenben a már gyermek­korától a szabad levegőn járó-egyén testileg fejlettebbé, izmosabbá, — lelkileg pedig eleve­nebbé, vidorabbá s nyíltabbá válik. A testgyakorlás hasznát kiválóan oly egyé­Í neknél lehet kézzelfoghatólag észrevenni, akik hivatásuknál fogva csak egyes testrészöket fog­lalkoztatják. Az ilyeneknél tapasztaljuk az egyes foglalkodtatott testrész nagyobb mérvű | kifejlődését, a többi nem használt tagok hát.ra­! maradásával, p. o. a kovácsnál csak a felső test - van rendkívül kifejlődve, a lábak rendesen gyen­gék. A takács rendesen jó gyalogoló, mert, láb­izmait naponkint fejleszti ós erősiti. A társadalmi állás, a társadalmi élet ezen hátrányait az emberi testre nézve s a testgya­korlás előnyeit, nemcsak uapjaiukban ismerik el, hauem elismerték s a szerint cselekedtek már egyes népek az ókorban is, s szándékosan testi gyakorlatokat, hoztak be, hogy a test elpuhul á­sának a test, mesterség«s tevékeuysége által gátot rakjanak, ellentálljanak. Az ókori népek kőzött a görög nemzet volt. az első, mely a testgyakorlást, mint izmok fejlesztését és erősítését maghatározott alapelvek szerint űzte. Ö előttük tisztán lebegett a teljes emberképzés, mely tekintetbe vette a testi épsé­get, az egészség üdeséget, az alak szépségét, annak szilárd, biztos és kellemes mozgását, járás­ban, ugrásban s kitartást a futásban. Szóval a testgyakorlás által a uevelendő polgárt egész emberré nevelték, mely fel volt szerelve erővel és tehetséggel a haza védelmére. Ezt, pedig hogy csak a rendszeres tornázás által érhették el, annak már ők is teljesen tudatán voltak. Hisz Spárta és Athén nem testi erejénsk köszönhette feuállását és hatalmát? Da viszont a testi erők fogytával fogyot.t a hatalom is, végre az egész ország is. Mert addig, mig Spartábau Lykurgus­nak, Athenben Solonnak a test edzésére hozott törvényeket megtartották, mindig győztek, mi­helyt azonban a test edzése helyett az élvezetek gyönyörébe sülyedtek, ezzel együtt hatalmuk­nak sírját is megásták s ma már csak hirükből ismerjük őket, csak mint régi hősök szerepelnek a történelemben. Épen ugy járt később a hatalmas római nemzer is. Nem hagyhatom említés nélkül a­görögöknek azon szokásait,, hogy többféle nyil­váüos ünnepélyek tartásánál a férfiak félinezite­len testtel jelentek meg. Mivel pedig csak me­zítelen testtel lehet a szép testidomokat észrevenni, e célból mindenki iparkodott a szép testidomok elnyerésére, mit, egyedül a tornászat által voltak képesek legjobban és legbiztosabban elnyerui. De nem is csalódtak soha, mert mint tudjuk, a görögöket a szép ós aráuyos testidomb.au egy nemzet sem multa felül. A jelen században a test szebb ós arányosabbá tételét, idomitisát

Next

/
Thumbnails
Contents