Balatonvidék, 1902 (6. évfolyam, 1-26. szám)

1902-06-29 / 26. szám

BALATON VIDÉK 1902. junius 29 kért, hogy ha majd idegen nem lesz a táj un, akkor adjam odább tanácsait, a melyeket a fürdőközönség nagyobb kényelme és jó érzése egyaránt ajánl a követésre: Megígértem és most itt van, amint következik, mert nincs idegen a tájon. Uram! Cseh vagyok; kóborló, de igaz barátja a magyarnak. Egy nyarat itt, mást másutt töltök és mondhatom, hogy sehol annyi kóborló kutyát és vándoríó embert és verklist nem láttam, mint itt. A parkban nyomtatott, festett táblákon egyre azt hirdetik, hogy tilos ez, tilos az : Tilos a kutya, tilos a bicikli és kérem, kutyákat béreltem ós kéregetőket fogadtam és — nagyon jól mulattam. Egyszer láttam egy kardos embert; városi hajdú lehetett — és kérem, az is játszott a kutyákkal s a többi! Csudálkoztam, hogy azt gondolják : a publikum naiv. Nem. Olyan az, mint a szőlőben a katakoló és a madár. A madár látja, hogy csak lármáz ; végre ráül és fütyöl rajta! Azután kérem, sok zugolódást kellett hallani a fürdőben a miatt, hogy némely urak megengedték maguknak, hogy a szabályzat tilalma dacára is átuszkáltak a női osztály felé, a mel)

T tolakodó eljárás ellen nemcsak a tisztességes nők ós anyák, hanem mi — kérem, öregecske vagyok, de a feleségem nem nagyon régi — felnőtt férfiak is tiltakoztak. Sőt volt olyan, a ki a panaszkönyvbe is beirta sérelmét, de orvosló eljárást nem indítottak. Az ilyen panaszkönyv olyan, mint mikor korommal krétáz a kéménybe a kéményseprő. Arra nincs senkinek szüksége. hogy felháborodását Írással elégítse ki. Ha a t. publikum némelyike nem elég érett, hogy bizonyos tisztességet önmagáért cselekedjék, akkur tessék plakátokon figyelmeztetni az éretleneket és a jó érzésű vendégek fig3

7elmébe ajánlani az ilyen dolgoknak a helyszínén való elintézését ! De ne hiányozzék ilyenkor a fürdőbizottság sem. Azután kérem! Cseh ember vagyok; tudom, hogy a cseh gyerekek is csak gyerekek^ De az is bizonyos, hogy ezek a magyar gyerekek is tudják, hogy hol fészkel a veréb és mert tudják, a fürdőházban is csupa verébf'iakat keresgélnek és ezzel oly sok kellemetlenséget szereznek a békésen fürdeni akaró idősebb és intelligensebb embereknek, hogy — —. Kérem, én szeretem a magyar gyereket, de csak akkor, ha békében hagy. Miért nem gondoskodik kérem a t. fürdőbizottság arról, hogy a nem szülői felügyelet alatt fürdő fickók, egy külön helyen fürödjenek és ne összevissza mászkáljanak a szigeteken? Izzadni kezdtem ennyi vallomás után. O pedig folytatta : Kérem. A pilléket ismeri, ugy-e?Ne tessék haragudni ! hanem nem furcsa-e az, hogy a nedves ruhákat a hidon, a szigeteken ide-oda hurcolják, csapkodják, kötözik? Kérem?, jó, szép, és talán olcsó is ; de kérem, egy csepp szépérzékre sem vall az, mikor az embernek libegő-lobogó ingek és egyéb ruhadarabok közt kell kivonulni. Mert bár szépek lehetnek a bennük fürdők, ... de a ruha, — ruha, az sokat bánt, mikor nagymosást lát minden untalan az ember. Vig}'ék azokat a balra eső fák mögé szárítgatni, elfedik azok a szépet is, a rutát is. No nem ! Borsózott a hátam! De ő, — ő folytatá: Aztán kérem, azt mondják, hogy a városnak az utcaöntözés 2000 koronáját nyeli el. Es kérem, azt meg látom, hogy por mégis van bőven; sőt jó, ha az ember csak reggel és délután jár a városban, mert máskor a Saharában van összes borzalmaival. Ellentmondtam s ő csak annyit mond még: No ha uraságod ezek után még hozzá veszi a lakás és az élelem paprikás voltát, — mert a magyar szeret paprikázni —s még mindig nem hiszi, hogy a fürdő emelése érdekeben a lakosságnak és a hatóságoknak, a vendéglősökkel egyetemben arra kell törekedni, hogy a kényelem, a tisztaság, a szórakozés lehetőleg olcsón álljon az idegen rendelkezésére, akkor: Ön született keszthelyi! Nem is köszöntöttem a nyájas idegent, hanem eszembe jutott, hogy tisztességem kárával térek haza. ? A vakáció. A templomban elhangzott a ,,Te Deum" Istenhez szálló dallama, az iskolában a tanító utolsó intelme, a gyermeksereg szétröbben az iskola védő, vezető falai kös-ül : itt a vakáció. Az édes, a boldog vakáció ! Ne irigyeljük a nyári szünetnek ezt a két hónapját, -lói megszolgált., jól kiérdemelt pihenője ez a gyermekeknek és tanítóknak egyaránt. Mert a lefolyt 10 hónap alatt a testnek, a léleknek ugyancsak nehéz munkáját élték át. A tanítás és a tanulás egyaránt fárasztó dolog. Kimeríti a test és lélek erőit, megviseli az embert. Szükséges tehát ez a teljes pihenés, hogy az elfogyasztott erőket visszaszerezni és a további muukára uj erőt gyűjteni tudjanak. Különösen ma, midőn az idegességet szüleitől örökölve szinte magával hozza az ember, elengedhetetlen a vakációnak teljes nyugalma. Nem lehet ezt azoknak a szülőknek eléggé lelkére kötnünk, akik a vakáció folyamán is odanyügözik gyermekeiket H könyvhöz, az íróasztalhoz, a szoba levegőjéhez. Pedig sokan vannak ilyenek ! Némelyek csupán kénj'elemszeretetből szorítják a gyermeket tanulásra, adják privát órákra, hogy a gyermeket felügyelet alatt tudják s ezzel a szülői kötelességek egy részét a vakáció folyamán is az instruktorok vállaira rakják. Másokat rideg utilitarius elvek vezetnek. Abban a balvéleményben leledznek, hogy a gyermek annál jobban megállja a sarat majd az iskolában és az életben, minél több időt szentel a tanulásnak még a vakáció szünetre száut napjaiban is. Keserű csalódás lesz e balhit vége, de aminek a levét, saját gyermekük issza meg. Ezek elfelejtik, hogy nem az az étel táplál, amit lenyelünk, hanem amit megemésztünk; elfelejtik, hogy a tulságos sok eledeltől csömört kap sz ember, elrontja a gyomrát, betegséget szerez. Ettől a szellemi csömörtől meg kell óvni a gyermeket, különben drága, nagyon drága lesz a patika és orvos-számla: lehet, hogy az egész élet, az elhibázott élet fizetődik rája. Hány nagyra hivatott élet szakad félbe ettől a szellemi csömörtől ? Hány tehetség soha sem jut ahhoz a célhoz, neoi emelkedik arra a polcra, amire istenadta tehetségeinél fogva emelkedhetett volna. Mert a tulságos megfeszítéstől bekövetkezik az erők leereszkedóse, elernyedése. És akik majdan a társadalom fényes csillagai lehettek volna, lesznek közönséges a földmivelök, vadászok, hajósok stb. Ezekne^ már egészséges szinök is elárulja, hogy olyan testmozgást visznek véghez, melynél majdnem mindem minden testizom tevékenységben van. Meunyire másképeu van ez pl. a hivatalnokoknál, tudósoknál, vagy más oly társadalmi állásban levő egyéneknél, kiknek hivatása a szabadban való foglalkozástól elvon és a szobában ülni kényszerítő életmódra utal. Ezek vagy semmi, vagy csak igen kevés, alig számba vehető testmozgást végeznek, s az ilyenek teste rendesen elsatnyult, elerötlenedett s mindenféle betegségekre és bajokra hajlandó alakot mutatnak. Könuyen meghűlnek, minduntalan kat.barust kapnak, minden időváltozást, megéreznek, minden, még a szél is árt nekik. Mindezen bajok mellett az ilyen szobalakók még más betegségre és szenvedésre is bizton számíthatnak. leggyakoribb betegség az úgynevezett aranyér, mely ugyan már a férfikorban fejlődik ki s bár ritkán halálos, de az életet szomorítja és szerfölött megrövidítheti. S ezt, a bajt csupán az alt,esti szervezetben való tunya és lanyha -vérkeringés s a vérnek m^gszorulása okozza s iiem idézi más elő, mint, a csekély testmozgás. Nincs is ez ellen má^ hathatósabb szer mint a korai megkezdése és szorgalmas folytatása a módszeres tornázásnak, illetve minél több mozgás a szabadban. Az emberi t.est hasouló a növényhez. Az a növény, melyet üveg alatt tartunk, a szabad lég élvezetétől elzárjuk — mi által a nedvkeríngést lustává teszszük — az ilyen növény levélzete csakhamar megsárgul, mely pedig már a betegséguek, a kórnak a jele. A szoba levegőjére kárhoztatott, egyén testileg vézna, vagy ha kivételesen jól táplált is. izmai puhákká válnak, arcszíne halaváuyuyá lesz, lelkileg pedig bármily eszes legyen is, mégis zárkozottá, komorrá, ingerlékenynyé, idegessé fejlődik. Mig ellenben a már gyermekkorától a szabad levegőn járó-egyén testileg fejlettebbé, izmosabbá, — lelkileg pedig elevenebbé, vidorabbá s nyíltabbá válik. A testgyakorlás hasznát kiválóan oly egyéÍ

neknél lehet kézzelfoghatólag észrevenni, akik hivatásuknál fogva csak egyes testrészöket foglalkoztatják. Az ilyeneknél tapasztaljuk az egyes foglalkodtatott testrész nagyobb mérvű | kifejlődését, a többi nem használt tagok hát.ra! maradásával, p. o. a kovácsnál csak a felső test - van rendkívül kifejlődve, a lábak rendesen gyengék. A takács rendesen jó gyalogoló, mert, lábizmait naponkint fejleszti ós erősiti. A társadalmi állás, a társadalmi élet ezen hátrányait az emberi testre nézve s a testgyakorlás előnyeit, nemcsak uapjaiukban ismerik el, hauem elismerték s a szerint cselekedtek már egyes népek az ókorban is, s szándékosan testi gyakorlatokat, hoztak be, hogy a test elpuhul ásának a test, mesterség«s tevékeuysége által gátot rakjanak, ellentálljanak. Az ókori népek kőzött a görög nemzet volt. az első, mely a testgyakorlást, mint izmok fejlesztését és erősítését maghatározott alapelvek szerint űzte. Ö előttük tisztán lebegett a teljes emberképzés, mely tekintetbe vette a testi épséget, az egészség üdeséget, az alak szépségét, annak szilárd, biztos és kellemes mozgását, járásban, ugrásban s kitartást a futásban. Szóval a testgyakorlás által a uevelendő polgárt egész emberré nevelték, mely fel volt szerelve erővel és tehetséggel a haza védelmére. Ezt, pedig hogy csak a rendszeres tornázás által érhették el, annak már ők is teljesen tudatán voltak. Hisz Spárta és Athén nem testi erejénsk köszönhette feuállását és hatalmát? Da viszont a testi erők fogytával fogyot.t a hatalom is, végre az egész ország is. Mert addig, mig Spartábau Lykurgusnak, Athenben Solonnak a test edzésére hozott törvényeket megtartották, mindig győztek, mihelyt azonban a test edzése helyett az élvezetek gyönyörébe sülyedtek, ezzel együtt hatalmuknak sírját is megásták s ma már csak hirükből ismerjük őket, csak mint régi hősök szerepelnek a történelemben. Épen ugy járt később a hatalmas római nemzer is. Nem hagyhatom említés nélkül agörögöknek azon szokásait,, hogy többféle nyilváüos ünnepélyek tartásánál a férfiak félinezitelen testtel jelentek meg. Mivel pedig csak mezítelen testtel lehet a szép testidomokat észrevenni, e célból mindenki iparkodott a szép testidomok elnyerésére, mit, egyedül a tornászat által voltak képesek legjobban és legbiztosabban elnyerui. De nem is csalódtak soha, mert mint tudjuk, a görögöket a szép ós aráuyos testidomb.au egy nemzet sem multa felül. A jelen században a test szebb ós arányosabbá tételét, idomitisát