Balatonvidék, 1902 (6. évfolyam, 1-26. szám)

1902-06-29 / 26. szám

1902. junius 29. BALATON VIDÉK kényszermunkások, akiket semmi nemesebb ambició nem sarkal, csak leőrlik az eléjök szabott napi mnukát. ugy-ahogy, mint valami ócska gépek. Igen, mert az az ambició a tehetségek frissesége, munkabíró ereje ott ragadt a könyvek holt betűi között, szertemállott az idegek, az ugy túlságosan megfeszitett munkájában. Mértéket hát mindenben 1 Mértéket különösen a tanulásban é<» a fejlődő gyermekeknél, ifjaknál. Mert a tanulás nagyon súlyos, nagyon fárasztó munka. Megsínyli a test és lélek egyaránt. Tessék csak megnézni valamelyik pirospozsgás, telt arcú, pufók képű gyermeket néhány hónapi iskolázás után. Az arc piros rózsái eltűntek, a telt kép beesett, a szemek megnövekedtek, a test súlya megcsappant. Leviselte az iskola. Nincs mindegyiknél igy, de soknál biz igy van A testnek az elfogyasztott erejét pótolja vissza a kéthónapos vakáció. Legyen ez hát a 10 hónapig fárasztott agynak, idegnek, munkába fogott léleknek teljes pihenője. Fordítsák hát, a vakációt a szülők arra, ami célja: a testi erők fejlesztésére, gyakorlására. Tartózkodjék a gyermek miuél többet a szabad levegőn, futkározzon, labdázzon, fürödjön, csónakázzék, amennyi csak neki tetszik. Ezzel fejlődnek az izmok, ruganyos lesz a test, vidám a kedély, eleven a lélek. Es nem lesznek ' kora érettek, fiatal aggok, a legszebb kor delén életunt emberek. Midőn tehát a gyermek az iskolából a szülői ház körébe a nagy vakációra visszatér, ne feledjék el, hogy test és lélek szoros harmóniában van egymással. Beteg test megbántja a lélek rugalmasságát, munkabíró erejét, ellenben régi és igazolt pedagógiai mondás : Csak egészséges testben lakozik egészséges lélek. A vakáció feladata, hogy a harmóniát helyreállítsa a két tényező között. Használják föl tehát a. vakációt ugy, hogy a 10 hónapon át megzavart egyensúly teljesen helyre billenjen a test és lélek két serpenyője között. Gazdászok tanulmányútja. Mult lapszámunk bemutatta röviden" a gazdászok tanulmányutjáuak 2 napi eredményét. A rákövetkező napok szépsége, tanulságos volta késztet arra, hogy e sorokkal tovább kisérjük utjukban a kirándulókat. Szerzett tapasztalatukból tanulunk mi is s örömmel látjuk, mily szellemi tökét gyűjtöttek egy hét alatt a jövendő gazdák. Sárváron gazdag vacsora alatt vettek búcsút 2 napi tanulmányozás utáu a tisztikartól. A fiatal embereket megkedvelte a tisztikar. Leis Lajos uradalmi pénztárnok, a ki a lantot is pengeti, alkalmi költeményében adott ennek kifejezést Vacsora közben olvasta fel ezt. „Bucsu-szó a keszthelyiekhez" a költemény cime s a magyar öszinteseg hangján igy szólal meg: Közéig már az óra, milor el kell válnunk S itt hagy minket sok jó, most szerzett barátunk. Engedjétek meg hát, hogy egynéhány szóban A magam s társaim érzelmét elmondjam ! Ünnep volt e két nap s marad mindenkorra, Ha vissza emlékszünk majd e szép nipokra. Csak az kár, hogy ez az idő oly rövid volt S napnak nem szólhattunk, Józsue a hogy szólt. Mert mi is szívesen mondtuk vón'a napnak : >Allj meg!* — ameddig e bajtársak mulatnak! De hát a nap letűnt s mostan nincs más hátra : Poharam emelni a sok jó barátra S azt mondani nekik: Éljetek boldogan S gondoljatok Ti is ránk majd a távolban! Sárvárról Szombathely, Sopron, BécsUjhely, Mürzurschtagon át a semnieringi vonalon keresztül Grácba mentek. Itt fölmentek a Schlossbergre, majd a várost tekintették meg. Grácból Badkersburgba utaztak vonaton A város határában levő szőlőtelepet tanulmányozták, melyet a gazd egyesület kezel. A városban a pezsgőgyárát nézték meg s tízórai fogyasztása közben megismerkedtek a gyár productumáva.1 is. Kocsikon folytatták utjukat, hazánk felé. A határnál, hol egy tábla mutatja : Magyarország, (Vasmegye), lelkesedésükben elénekelték a szózatot. Pitz János földbirtokos Jegenyés majorában állapodtak meg. A hollandi, sortliorn, berni-vér keverékéből előállított tehenészetet s a joskhire sertés állományt nézték meg, valamint a sajt készítését.' A rét trágyázásának gyakorlati keresztülvitele mindnyájuk figyelmét felköltötte. Az esőzések alkalmával összegyűlt 'fölösleges vizet a trágyatelepen j keresztül alagcsövekkel vezetik a rétre. Egy| szerű a mód s mégis vele az előbb hasznavej hetim rétet oly termőerőre hozták, hogy az háromszor kaszálható. E/rután Szapáry László gr. fiumei kormányzó véghelyi birtokát nézték végig s kocsin Csendlakra hajtottak Batthyány Zsigmond gr. birtokára. A gróf maga fogadta vendégeit s rögtön fényesen megterített asztalához vezette őket. Ebéd alatt ő mondotta az slső felköszöntőt, örömét fejezve ki, hogy birtokán üdvözölheti az ország első tanintózeté; nek tanárait és III. é. hallgatóit. Áttért Darányi Ignác földm. miniszter érdemeire és indítványozta, hogy menesszenek hozzá üdvözlő táviratot. Jellemezte a mai mostoha gazd. viszonyokat s kifejtette, hogy macsak a takarékosság és szaktudás vezeti győzelemre a hazai gazdákat a külföldi nagy con-ourrentiával rendesen a szabóra szokták bizni. Ö azután teljes szakértelemmel a helytelen testrészeket a ruhák belsejében boluii kitömésekkel szokta helyrehozni, megidomitaui. Ugy van. A külsőleg szénnek látszó testalkat, ritka kivétellel, — biz csak a szabó műve. Elengedhetlen kötelessége tehát elsősorban a szülőknek azután az iskolának és a társadalomnak, hogy a gyermekek s az ifjúság testi neveléséről gondoskodjanak ; mert bárme^ pályára készül is az ifjú, az erőteljes testszervezetnek legtöbb hasznát, veszik. Hagyjuk gyermekeinket, tetszése szerint mozogni. Ha a gyermek nem mozog sokat, szerveztte fejletlen és tehetetlen marad. Ha a gyermeket, visszatartjuk a játéktól, beteg lesz, vagy nagyou könnyen azzá lehat. A gyermekek a velük született hajlamok és ösztönök folytán a játékban keresnek mozgást. A közmondás szerint, a gyermek csupa élet. És a ki életet mond, itt igazan mozgást mond. Az egeszséges gyermek örökösen mozog, egy percre sem nyugszik meg, — folyvást ide-oda ugrál vagy szaladgál. Felgyűlt erői ujabb mozgásra késztik s örül ha mozoghat. Hogy tehát gyermekeink ugy testben mint lélekben egészségesek, erőteljes- ós edzett, testüek legyenek, ennek elérésére legfőbb tényezők a játék és testgyakorlalok. — A jól szervezett játék ós testgyakorlatck az ifjút erőssé jó agyúvá és gyomruvá; ellenben a tanulmányókkal elhalmozott ifjú agy velőjét ingerlókenynyó, idegessé, testét pedig rozzanttá teszik. 'Az egészséges játék már magában is előkészület a kitartó tanulásra. Boldog emlékű Báró Eötvös József nagy jelesünk belátva az ifjúság testi fejlődésére teltétlenül szükséges testgyakorlás sokoldalú hasznát, 1867-ben mint. kötelezett tantárgyat a testgyakorlatof, a középiskolákba behozatni elrendelte. 1868-ban alkotott törvény által pedig a tornázá.s tanításának kötelezettségét, minden népoktatási intézetre kiterjesztette. Nagy ellensége azonban a mozgással járó munkának a mai iskoláztatási rend, höl az ifjúságot elárasztják, teletömik mindenféle testet-lelk6t ölő szellemi munkával, de nem nyujtenak fokozatosan elég alkalmat a testi erők kifejtésére s a test edzésére, hogy a szellemi agyonterhelóst a test megbírhassa. Az agyvelő túlságos teletömésével megakad az izomrendszer fejlődése s igy az emberi gépezet, elgyengül, s ekként, a test ós lélek közti egyensúly megzavarodása áll elő, ami napjainkban nem ritka eset. — A test, ás lélek együtt működik, egyenlő arányban nevelnünk kell azért nemcsak a lelket, hanem a testet is, Sokan azt gondolják, hogy a tornázás, a testgyakorlás csak gyermeknek s az ifjúnak való. Akik igy gondolkoznak, nagyon tévednek, s nagyon sokszor érzékenyen meg is adják az árát. (Folytatjuk.) szemben. Végül a tanároknak és hallgatóknak erőt, kitartást, lelkesedést kivánt választott pályájukhoz; kérte őket, hogy szeressék azt, mert csak igy lehetnek a hazának biztos támaszai. Poharát a földm. miniszterre, a tanárokra és ^ ifjúságra ürítette. Faber Sándor tanár a grófot mint házi gazdát, Sztankovics János ta nár mint a gazdakör elnökét éltette. A muraszombati gazd. titkár a gróf családjára mondott toasztot. hallgatók nevében Petracsek Béla mondott köszönetet a grófnak kegyességeért. Asztalbontás után a gróf kalauzolása mellett a faiskolát, majd az istálókban a. muraközi lovakat, az amerikai iigetőket és sfietland ponyt nézték meg. Bemutattak nekik egy ládát, mely fajbaromfi tojásnak szállítására' szolgál s oly szerkezete van, hogy rázás miatt a tojás nem romlik meg ; továbbá egy kerti kézi sormivelőt. Midkettő a gróf saját találmánya. A bárboci majorban a. nagy 'gonddal berendezett méhészet volt a szemlélődés főtárgya, mely *230 kaptárból áll 186 családdal. Mindenütt a gróf magyarázatát élvezték, gyönvörködve annak nagy gazdasági szakismeretében. Búcsúvétel után kocsikon Szapáry László gr. muraszombati uradalmába vitték őket. A hollandi és simenthali vér keresztezéséből álló tehenészetet s a jorkshire sertéseket tekintették meg. A kocák 2 év alatt ötször malacoznak. A hizott sertéseket 74 fillér élősúlyban a „Szombathelyi husfustölő gyár"-ban értékesítik. A sajtkainra berendezését is megfigyelték'. A vendéglőben gazdag vacsorára voltak hivatalosak a kirándulók. Hazafias, lelkes toas/tok hangzottak el, melyeknek hatása alatt elénekelték a „Hymnusz"-t. A jó kedvnek a kakasok kukorikolása vetett véget. Heggel Kákicsán majorba kocsiztat; át. Ezen biitoktest műtrágya gazdaság, vagyis főjövedelmi forrását a növénytermelés képezi s a talaj termő-erejének pótlására műtrágyát használnak. Zichy Ágost gr. bellantici uradalmába rándultak át innen. A község gyönyörű templomának belsejét szemlélték meg először. Ezt a templomot a gróf nejének emlékére emeltette. A tehenészet s a belsőség me"tekintése után a ö o torma-telepnél állapodtak meg hosszasabban. | Ennek a termelését a beiersdorfi mód szerint j űzi a gazdaság. A müvelés titkát az uradalmi főkertész csak csellel voltképes ellesni a beiersdorfiaktól (Nürnberg város mellett fekszik). Nagyobb arányokban nem űzheti a gazdaság ennek termelését, mert a tenyésztéshez sziikséges üde, televényes agyagtalaj nincs nagy kiterjedésben, A helyszűke miatt nem rád ti tatjuk le a torma jelzett művelési módjáról titokzatosság leplét. A községben ültek ebédhez, mel}' alattSztnnkovics János tanár indítványára Zichy Ágost grófot táviratilag üdvözölték. Az ebéd elköltése után Melinc majorban az angol telivér és nóri lovakat nézték meg, majd a gazdaság 2 hold füztelepét. A csigolyafüz (Salix purpurea) vesszejének q-ját kévékbe kötve, 4 K.-val értékesítik Alsó-Lendván ós Grrácban. Ez a 2 hold 100 K.-t« jövedelmez s a ttivaszi kapálásnál egyéb munkában nem részesül. Kijelölt utjuknak végére értek itt a kirándulók ; köszönetet mondottak a tisztikarnak s Alsó-Lendva, Csáktornya, Nagy-Kanizsán át vasárnap hajnalban visszaérkeztek városunkba. Utazásuk hetében sokat tanultak, még többet láttak gazdászaink. A tanultakat azonban érvényesiteniök kell majd működésük terén ; ezzel tartóznak" a magyar mezőgazdaságnak s tartozásukat kamatostul le kell róniuk. —n _ \ Levél az irg;almas nővérek intézetének kézimunka kiállításáról. Keszthely, 1902. junius 28. Asszonyom ! Emlékszik, mikor a mult évben a párisi „École des arts de la femme" kiállításán együtt voltunk ? Ön azt állította, hogy negyedszázad sem elég, hogy ezen intézetet Budapesten utoléljük.