Balatonvidék, 1902 (6. évfolyam, 1-26. szám)

1902-04-13 / 15. szám

BALATON VIDÉK 1902. április 13. tük föléjük. Azokról azonban csak ritkán tettek szót, hogy ezeknek a mondott állapotoknak jó részét azoknak a megrendelőknek a számlájára lehet elkönyvelni, a kik az ipari munka megbecsülését, az iparos kifizetését utolsó dolognak tekintették. A vádak, melyeket az e fajta hitelszövetkezetek ellen felhoznak, mind eltörpülnek, ha megszívleljük az iparosnak a megrendelővel szemben való helyzetét. Vagy nem igaz, hogy ha az iparos a munka elvégzése után fáradsága diját kéri, vagy számlaküldóssel csak figyelmessé teszi is a megrendelőt, máris neheztelóst kénytelen tűrni ? Hát nem igérkezik-e jónak oly intézmény, mely nem csak az iparost, hanem a megrendelő közönséget is pontosabb fizetésre akarja szoktatni ? v A közönség számláján fér el annak is egy része, hogy még a tőkével rendelkező iparos is hitelre szorul. Hát nem igérkezik-e jónak oly intézmény, a mely az iparost az áru-uzsora karmaiból akarja kiszabadítani ? Azt halljuk ugyanis, hogy a szövetkezet előkészítői a kamatlábat 6

1 2%-ban állapították meg. Hát nem olcsóbb-e ez mint bármely pénzintézet által adott kölcsön ? S ha a személyi hitel is emelkedik az iparosság körében, nem haj t-e kézzel fogható hasznot és nem teheti-e lehetővé a készpénzen való nj'ersanyag vásárlást ? Miért ellenzik hát ? Bizony igaz az. hogy eddig sem a megrendelő, sem a hiteln}'ujtó nem tekintette, de sőt még ma sem tekinti az iparosságot olj'an társadalmi osztálynak, a mely ug)' számbeli erejénél, mint képviselt értelmiségénél fogva is megérdemli, hog}' becsületes törekvé-sei megnyilatkozása alkalmával segítségükre legyen és ne ellene. A pénzintézetek se tartsanak ettől a nagy az ipari szövetkezettől. Hiszen töke nj'ujtása náluk marad. A kereskedelem se féljen tőle. A hol nagyobb az olcsó tőkebefektetés, nagyobb az elérhető haszon is. A hol nagyobb a haszon, fokozottabb a munka. A fokozottabb munka mellett nagyobb a termelés és ezzel emelkedik a fogyasztás és ez a kereskedelmet táplálja. Miért kell hát ellenezni ? Ismerjük az alapszabályokat és tisztában vagyunk, hogy becsületes kezelés mellett kockázattal nem jár. Igazgatósági tagjainak a becsületességéhez, tiszteletreinéltóságához, férfias komolyságához kétség nem férhet, mert nem kételkedünk, hogy a közgyűlés azokat fogja kiszemelni a tagok közül, a kik a bizalomra, a megtiszteltetésre valóban érdemesek. Azokat fogja megválasztani, a kik elég »magas szelleműek* annak a megértésére ós befogadására, hogy e szövetkezetben embertársaik számára ingyen fognak dolgozni és fáradozásaikat csak a becsületes munka teljesítése felett érzett belső megelégedés fogja jutalmazni. Es vannak i egyet tudunk az nem a hatalom gyakoroihatása csábit és a haszon édesget. V annak, a kik nem féltik a garasokat, a melyektől a polgártársaiknak teljesített szolgálataik idején vagy egyéb emberi gyarlóság révén elesni lógnak. Tudjuk, hogy vannak az iparososztályban sokan, a kik polgártársaikért önzetlenül tudnak és fognak is időt, fáradságot és munkát áldozni. Üdvözöljük tehát azokat az iparosokat, a. kiknek buzgalma, a kiknek ügyszeretete a megvalósulás útjára terelte sokak óhajtását ! Üdvözöljük az ipartestületet, a mely megérté az ipartörvény 126. §-á,t, mely az iparosok anyagi és szellemi védelmére a szövetkezetek létesítését nemcsak ajánlja, hanem alakítását kötelességéré is leszi. Üdvözöljük végre azt lés: ilyenek ! Nem csak O iparosok közül, a kiket a férfiút, a ki a megalakításra a mai napon városunkba érkezik : Horváth János drt, az orsz. központi hitelszövetkezet ipari szakosztálj'ának főnökét, a kinek irodalmi munkássága révén és az ipari szövetkezetek alakitása körül nagy érdemei vannak. És mert a mai közgyűlésen az iparosság egyetemességót érdeklő ügy kerül a tárgyalásra, legyen ott az iparosság teljes számban és mozogjon arra, a merre igazi érdekeinek megvédése eléje tárul : a szövetkezet felé. A közbirtokosság közgyűlése. Csendes nem volt ; inkább élénk. Élénkké a legelőt felosztani óhajtók tették. Zajosan követelték jogaik érvényesítését. Igazuk van. KÍvánságaik, tekintettel a nép szegénységére ós a földbér szinte hihetetlenül magas voltára : jogosult. A közgyűlés ugy esett meg, hogy a közbirtokosság elnöke a közgyűlést megnyitotta és ez, a közbirtokossági gyűléseken eddig szokatlan gyorsasággal, elakadás nélkül végzett a mult ülés jegyzőkönyvének hitelesítésével, az évi és a számvizsgáló bizottság jelentésével ; a jövő évi költségvetés megállapításával. Nagyobb érdeklődés, sőt zajosabb közbeszólás köszöntötte a kőfejtő bérlőjének a szerződés felmondása tárgyában, az elnökség nagy körültekintéssel sze.kesztett előterjesztését, mely azt tartalmazta, hogy a közbirtokossági tanács méltáuj'os egyezség kötése céljából lépjen érintkezésbe a bérlővel, mert kétes kimenetelű pörösködés útjára lépni nem volua tanácsos. Az elnök javaslata leszavaztatott és a közgyűlés a megkötőit szerződés fentartása mellett határozott. E közben a hangulat folyton emelkedett s mire a közgyűlés "kritikus pontjához : a közlegelő felosztásához ért, szinte zajossá, türelmetlenné vált és a közgyűlés vezetője iránt eddig csak lappangott bizalmatlanság a legelöosztók részéről itt már kirívóvá lett. Azt nem lehet tagadui, hogy a közlegelő felosztását az egy évvel ezelőtt „még csak kérők'

1 csoportja ezen a közgyűlésen már követelővé, majdhogynem fenyegetővé változott és azt sem lehet tagadni, hogy az osztozkodni akarók magatartása nagyon megnehezítette a Igy Jászó hites helyként, emlil.tet.ik 1265ben ; Csorna ezen kiváltságát Zsigmond megerősíti 1893-ban. A legrégibb okmányok 1535böl valók köztük armalisok is. A jászói hiteshely legrégibb (lemásolt) oklevelei 1223-ból valók. íme ez csendes, de hasznos muukásságuk vázlata. Ha hozzá teszem még azt, hogy az ország szükségleteiről sem feledkeztek meg, de áldozatok árán is segítették, ugyhíszem, a gondolkodó é» iielétet alkotni tudó kcinoly embernek eleget mondtam. Csak arra utalok még, hogy amint lakóhelyeiket is kezdetben ugy választották meg, hogy lehetőleg minden zajtól, a tömegektől távol legyenek, nehogy zavartassanak a szsrzel.esi élet szabta kötelességek gyakorlásában, ugy működésük is ilyen volt,: zajtalan, csendes, áldásos. Nagyon szerették a virágokat s mindenütt ápolták a kertészetet; a múzsák sem voltak idegenek házaikban, s a csornai könyvtárban igen szép latin és magyar munkákat olvashatni. A zenére, kü'önösen az egj-Liázi zenére igen ne,gy gondot fordítottak ; hymnusaik, graduáléik és egyéb szertartásos énekeik a legszigorabb egyházi stylben alkotvák és dallamosság, valamint a tiszta st.yl tekintetében elviszik a pálmát a római »Anlipbonariurri« legszebb darabjai elől. Kár, hogy e pontot bővebben nem fejtegethetem, mert a vele nem foglalkozók előtt unalmas lenni nem akarok ; csak annyit említek még, hogy a hymuusok sokszor utolérhetetlen bájú dallama legtöbbször a komoly, erőteljes ós mégis érzést kifejező dór hangnemben vau Írva, melyhez a modern zenében a hasonló természetű, de valamivel szent.uueutálisabb dmoll áll legközelebb. A Rend állítólag, de ezt nem tudja bebizonyítani, két. pápát is adott az egyháznak ; IV.' Sándort (1254—1261) és VI. Hadriánt, (1522—1523) ; azonkívül számtalan érseket és püspököt, sok szentet, boldogot ós vértanút, különösen Ázsia és Kisázsia, de Európa területein is, a mai Tőrök-, Orosz- és Lengyelországokban, valamint az északi Németország akkor szláv vidékein. A boldogságos Szűz szeplőtelen fogantatása ünnepét már alapításuk óta folyton ünnep'ik ós nagy tiszteletben tartják, még mielőtt az Egyházban hivatalos ünnep volna ; ós midőn IX. PIUS 1854. dec. 8-án, mint hitágazatot, az Egyház régi hite alapján ezt kimondja és ünnepélyesen kihirdeti, reájuk is hivatkoznak az előleges tanácskozásokon mint olyanokra, kik a régi hitet a legszebben, ós egészen a kihiidetett, tan alapján vallják, és az igy nevezett, iszeplöteien Fogantatás* tiszteletére ünnepet ülluek. S végül : főiünk, illetve a Rendtől ered az Egyház legfényesebb ünnepének, Űrnapjának kezdete is •„ amennjiben boldog Juliauua,*) akinek az Ur akaratát kijelentette, — a Lütlich (Liege ; Bálgiumbau) melletti »mons Cornelii« nevü premontrei rendű nőkolostor és betegápoló intézet, priornöje volt, és a premontreiek buzgólkodtak ez ünnepnap elterjesztésében annyira, hogy az 1246.-iki liegeí meg3'ei zsinatban Róbert püspök ez ünnep megtartását elrendelte, ós 1247-ben ünnepelték meg a liégei szt. Mihályegyház kanonokjai ez ünnepet, először az egész világon, miguem az 1311.-iki vienuei egyetemes zsinat az egész Egyházra kötelezővé tette ez ünnep megtartását. A halhatatlan Rafael az ő stanzáinak egyikében megörökített ecsetével egy csodát, mely egy ilyen uriutpi körmeneten történt, akkor, mikor még az egész világon nem volt ez ünnep megtartása sem általános, sera már elrendelt. A mohácsi vész s az utána következő szomorú idők lassankint, egyenkint elpusztították a Rendet, s vagyonát részben elharácsolták mint pl. Tűrj ét Hagymási, részben fel és elosztották a főurak és a íiscus között. Jászó jogilag ugyan még nem, de tényleg megszűnt, már 1557 táján, amennyiben prépostjai, kik uj növendékeket nem engedtek fölvenni, világi papok voltak ; Csorna pedig 1574 ben szűnt Rpmpkirolí Ícpppq könvifT liyiiluilil yg\ Iiy^jia lUlISJVL jelent 7 kötet. Az egész mű megrendelhető csekély nárom koronás havi részlet fizetésre Sujánszky József könyvkereskedésében Keszthelyen. *) Szül. 1193-ban Liégeben ; meghalt, 1258-ban ugyanott. Laropel-féle kiadás, 50 remek dombornyomatn diszkötesben fog megjelenni ára 250korona. Eddig meg-