Balatonvidék, 1902 (6. évfolyam, 1-26. szám)

1902-04-06 / 14. szám

1902. ápr

ilis & nem fizeti, az hetenkint és ü/.letrészenkint csak egy fillér késedelmi kamatot fizet. Mivel az üzletrészek befizetése által összegyűlendő pénzösszeg kevés a tagok esetleges hiteleinek kielégítésére, a szövetkezet, mint tag, belép az 1898. XV. t. c. alapján létesült orsz. központi hitelszövetkezetbe, a mely az ötszörös felelősséget a cégbejegyzés után készpénzre váltja be. Tehát a központ már akkor előlegezi a pénzt, mikor még az üzletrészei- befizetve nincsenek. Előlegez pedig nemcsak az üzletrészeket megütő összeg magasságáig, hanem beváltja az ötszörös jslelösség által biztosított összegei 3/s. 4/b részig. Az orsz központi hitelszövetkezet tehát pénzt küld a polgárság körébe, de n«m viszi el a bejizetett filléreket. Az orsz. központi hitelszövetkezet 5 Va %-ra adja most a kölcsönt a vidéki szövetkezeteknek, a melyek 6, 672, vagy 7%-ot szednek tagjaiktól. Ezen a 6—6'/

2 —7%-ou felül sem irásdij, sem kezelési költség és más több eféle cimen a szövetkezet nem vehet és nem is kérhet egy fillért sem a tagjaitól. Ezért kívánatos, hogy az ipari hitelszövetkezet helyisége az ipartestület helyiségében legyen elhelyezve. A szövetkezet ugyanis tisztán csak ipari érdekeket szolgál és mert az ipartestületi helyiségek is az iparosok által tartatnak fenu : tehát az ilyen takarékoskodás is csak az iparosok előnyére válik. A szövetkezet kölcsönt ad váltóra, köte lezvényre, mindig két jótálló mellett. Adhat betáblázásra 10, 15, 20 esztendei törlesztéses kölcsönt is. Számlaköveteléseket leszámítolhat az erre vonatkozó szabályok szerint. Téves az a jelfogás, hogy a tagok összes vaqyonnkkal jelelnek a szövetkezet vagyonáért. Ugy van ez, hogy a tagok vagyonukkal „csak" az általuk jegyzett üzletrészek ötszörös értékéig jelelösek a szövetkezetnek, vagyis, ha valaki egy drb. 26 frtos - 52 koronás üzletrészt jegyez, attól a szövetkezet 260 koronát követelhet csak. Többet senki sem kérhet és nem is pörölhet. A tag csak a szövetkezetnek tartozik. Tagot pörölni a szövetkezet adósságáért nem /e//eOIinden veszteséget a tartalékalapból kell fedezni, kivéve azokat, a melyek az alapszabályok be nem tavtásából szármszuak Ezekért pedig az igazgatóság felelős. A szövetkezet korlátolt felelősségű, vagyis több hitelt, más hitelintézetektől nem vehet igénybe, mint a menn}'i az üzletrészek és ezek ötszörös felelőssége mellatt biztosítva van. Már most tegyük fel, hogy a szövetkezet jegyzett üzletrész összegeinek harmadrésze elvesz. A központi hitelszövetkezet ilyenkor kimondja a felszámolást és utasítja az igazgatóságot, hogy BALATONV1DEK _ a tagoktól szedje be az általuk vállalt felelősség alapján, az egyenkint jegyzett üzletrészek ötszörös biztosításának megfelelő %-ad rési ét. Ilyenkor, a ki egy 52 koronás üzletrészt jegyzett, szavatol 2G0 koronáért. Ebből befizetett 52 koronát és be kell még fizetni átlag 35 koronát, meit 52 meg 35 87 koronával ez egyenlő a 260 korona V

3-ad részével. A szövetkezetbe be- és kilépni mindenkor lehet. Jelentkezni ;iz igazgatóság bármely tagjánál lehet- Ha a kilépés kellőleg nem indokolt, az igazgatóságnak jogában áll a jogjegyzett üzletrészeinek lü%-át, tehát 52 koronás «izletrészeknél 5 korona 20 fillér a tartalékalapra víszszatartani. Ezt a százalékot az igazgatóság mérsékelheti vagv el is engedheti. A szövetkezet ügyeit a/, igazgatóság viszi, melyet H közgyűlés választ Ennek, valamint a szövetkezet mindenféle ügyének szabályzatai vannak, a melyeket a központi hitelszövetkezet kívánatra ingyen küld meg Budapestről. (KaploHj'-n. 9.) Hogy a. kormánynak is gondoskodását képezi az ipai'i hitel- és szakszövetkezetek felállítása, az nemcsak a szövetkezetek számára törvényileg biztosított bélyegmentességből tűnik ki, hanem azon kamat nélküli segélyekből is, a melyeket esetről esetre a kereskedelmi minisztérium ad az ipari hitel és szakszövetkezeteknek. íme, a. segélyek egyenkint: a) berendezési segély, mely 500—1000 korona közt van. Ezt egyszersniitidenkorra adja a keresk. minisztérium nz újonnan alakuló ipari szövetkezeteknek és ezek berendezhetik üzletüket és pénzszekrényt is vehetnek. b) az állami segély, melyet hel3«sebben, jöltételesen visszafizetendő állami segélynek kell nevezni. Ezt a keresk. minisztérium üzleti forgó tőke gyanánt szokta adni. Erro szabály, hogy ezen állami segély rendszerint felét, néha teljes összegét is teszi annak a főösszegnek, melyet a tagok jegyeznek ós fizetnek be. c) üzletrész segély, melyet a keresk. minisztérium oly hegeken ad, hol kevés a szövetkezeti tag ós ezek is szegények, de azért nagy ipari érdek fűződik az ipari szövetkezet megalakításához. Olj' szövetkezetnek-, melynek a keresk. minisztérium pld. 10 ezer korona föltételesen viszszafizeteudö állami segélyt ad, tartozik a központ ennek az összegnek még egyszeres erejéig kölcsönt adni. Ezen kamatnétkidi segélyekhez az államkincstár fentari ja a jogát: 1. ha az ipari hitelszövetkezet, mely e segélyeket élvezi, felszámolás alá jut ; b) ha a központból kilép; 2. ha a köz____ 3 pont a tagjai sorából és ezzel u központi kötelékből kizárja. Mind e szövetkezeti ügyek bővebb ismertetését Horváth János dr., az orsz. központi hitelszövetkezet ipari szakosztályának a főnöke közli az ..Iparosok szövetkezetének" cimü munkájában, melyet minden érdeklődőnek, a kihozza fordul (Budapest, Kaplony-n. 9. sz) ingyen és bérmentve küld mee". O T Hertelendy Ferenc beszéde a földmivelésügyi költségvetésnél. Csatlakozik Zseléuszki fejtegetéseihez s a szőlőkulturáukat érdeklő kérdésre akar kiterjeszkedni. Termelésünk ezen egyik legfontosabb ága, mely kis területen a legjobb megélhetését biztosította anuakelótie az egyfdiil erre utalt kis szőlőbirtokosoknak, -^o biztosíthatná ma is és amely ág aráuylag kis területen sokszorta nagyobb termeléssel járulhat az ország közvagyonosodáshoz, mint bármely más termelési ág, egyszer már elpusztult gyökerében, most pedig válság előtt áll. Általában isméit dolog, hogy kormányunk, jól felfogván azt, hogy a milliókat érő elveszett alapot kell újra megteremteni és jól tudván azt is, hogy a ki* egzisteuciákát a koldus, vagy vándorbottól kell megmenteni, az elpusztult szőlők felújítására és a szőlőkultúra fejlesztésére milliókát áldozott közvetlenül, áldoz ma is és milliókat áldozott azon garancia altal, melyet az agrárbank kölcsöneivel magára vállalt. De ezen óriási befektetéseken felül a birtokos osztály is szőlőibe fektette minden tőkéjét, hitelét, fáradtságát és szorgalmát ós ez által szőlőtermelésünk oly intenzív lett s a felújítás terén oly haladást tapasztalunk, hogy igy állt elő az a helyzet, hogy ma már nem sokkal vagyunk hátrább a termelésben, mint azelőtt voltunk, de mindenesetre sokkal roszszabbul állunk az értékesítéssel. Épen azért szőlőgazdasági politikánkban az első szempont, ame^et figyelembe kell venni ezen nyomasztó hel}

Tzetben, hogy kiválólag az értékesítésről gondoskodjunk. (Helyeslés). Mert ha nagy csapás volt is az, hogy amivel bírtunk, azt a filoxera pusztításai által elvesztettük, ott mégis megmaradt a talaj, amelylyel a kisbirtokos ha kevesebb jövödelemmel is, de fentarthatta magát ; ma azonban, a mikor a borértékesítés nehézsége folytán azok a milliók is elvesznének, amelyeket szőlőinkbe beleöltünk, ez mindenesetre sokkal nagyobb és érezhetőbb csapás lenne és szintén már krizis számba menne. (Ugy van !) Reflektál Eötvös Bálint fejtegeteseire. .Nagyon meggondolandónak és nagyon nagy felelősséggel járónak tartanám, úgymond, a szőlőknek különös állami segélyezéssel való szaporítását, mert én azt hiszem, hogy a jelenlegi értékesítési viszonyok között nagyon nagy felelősséggel jár a kisbirtokost belevinni ezekbe a nagymértékű szőlöültetésekbe, amikor a bornak úgyis alig van már ára. De meg a homokterületek éppen ez által, hogy könyebben beültethetők, nincsenek is ráutalva az államnak valami különös segélyezésére. Es bár a nemzeti vagyon értékének emelése szempontjából készséggel elismerem, hogy nagyfontosságú a kevés értékkel bíró homokterületeknek beültetése, do az értékesítési viszonyok jelenlegi állapotában a már úgyis tömeges könnyű borok termelését még fokozni, különösen állami segélyezéssel is, óu a magam részéről uem tartanám helyesnek, mert könnyen előállhatua az a túltermelés, amelyre éppen a tömegboroknál ma már Franciaország is szomorú példát mutat. De meggondolandónak tartanám ezt a uagyobb mérvű akciót még hegyi szőlőinknek védelme szempontjából is, mert az a sok könyuyiibor aiaugy is lerontotta a nagyobb tömegben termelt kvalitásos hegyi borok árát. Ezért a kisbirtokos, aki kevésbé kópes_ várakozási álláspontra helyezkedni, a csak szőlőművelésre igen alkalmas hegyi talajról lement a lápokra, a jó búzatermő földekre ós azokat a magasan fekvő silányabb földeket bevetette gabonával, a minek az lett a következménye, hogy a magasabban fekvő földeken termel rossz gabonat, a lápokon, a jó búzaföldön pedig termel rossz gasztos példája által, az egyházi ós világi állásúak erkölcsi életének megszilárdításán, a tanítói szókban s lelkipásztori teendők hűséges teljesítésében, ugy, hogy alapítója ós első főnöke nemsokára Magdeburg érseke lett, Rendjót pedig a pápák kivették a püspöki joghatóság alól és egyenesen a pápai szókuek rendelték alá ós azonkívül is sok és nagyszerű kiváltsággal látták el. Legnagyobb sikereik az északi szláv népek, különösen a vendek ós frízek megtérítésében voltak. Sok és hiábavaló kisórlet, után, melyekben a politikai hatalom eröszakot, is használt., sz. Norbert fiaira bízták e népeket Mellőzve a politikai okot, melynek érdekében állott, hogy egy félvad nép duló csapatai ne fenyegessék az ország határán a mivelt.ség alkotásait s a lakosok békés nyugalmát, az egyszerű fehér szerzeteseket az Ige szeretete, Jézus parancsa lel kesité : »Tanitsat,ok raindeu nemzeteket !« És ők tanitottak. De nem ugy, mint, elődjeik, ők senkit sem hívtak vagy vagy kényszeritettek az iskolába vagy a templomba és nem akartak, hátuk megett erős fegyveres csapat súlyával, tanítani — — hiuui és szíretni ! Nem. Ők építettek, csatornáztak, vadvizeket vezettek le, mivelték a földet, ; s a kíváncsiakat a közvetlen érintkezés hatalmával, anyagi, szellemi és erkölcsi segítséggel oktatták ugy, hogy a vad pogány észre sem vette hogyan, de ő is kezdett földet mivelni, ő is kezdett szívből imádkozni ós templomba járni, mert elcsodálkozók azon, hogy a fehér lelkű ós fehér ruháju szerzetesek uem katonakisérettel, hanem a szeretet, a hit •rejóvel, mely láthatóbb a kétélű kardnál«, hirdetik az Igét, mely oly édes volt most, mint a minő gyűlöletes volt azelőtt. ! És a premontreiek rövid idő alatt megmutatták, hogy mikópeu kellett volna a munká

1. azoknak csinálni, kik azt kezdették. Hogy azonban áldozatot is kellett hozni, vér- és óletáldozat.ot, az természetes. Jézus hős bajnokai nemcsak itt, hanem Török- és Lengyelországokban, a Szentföldön, ós később, a XV. században, Csehországban is, sokan adták hitükért az életet, oda .... Magyarországba is nagyon hamar bejöttek. Még az Arpádházi királyok valamelyike, alkalmasint II. István király hozta be őket szt. Norbert életében az 1130. esztendő táján Nagyváradra, Bihar vármegyébe, hol m>ti nap is ott vaunak. Magyarországban is ugy munkálkodtak mint küou Téríteni ugyan nem igen kellett, mert a bencések már jórészt, elvégezték e muukát. ; de megszilárdították a-hitben és munkára tanították a népet. Kolostoraik többnyire a szlávok között voltak, kiket aztán szépen, csendesen, észrevétlenül nyertek meg a magyar nemzetnek és nyelvnek. Abauj vármegyében pl. Jászót ópugy inegmagyarositoi ták mint Sopron vármegyében Csornát, mely utóbbi helyen ma hire-hamva sincs annak, hogy 'ott valaha horvát lakosok voltak, mint a hely neve is mutatja; Csorua, fdkete. Tősgyökeres magyar az mind, ki most ott lakik. Sok küzdelem, sok szenvedés, sok méltatlan birtoktámadás utáu megfogyva bár, de csüggedetlenül végzi a Rend ma is a lelkipásztorkodás és tanítás nagy és nemes, de nehéz munkáját több plébánián ós öt főgymuasiumban : Keszthely ós Szombathely városokban a csornai, Kassa, Nagyvárad ós Rozsnyó városokban a jászói prépostságok ró«zéről. (Yóge köv.)