Balatonvidék, 1902 (6. évfolyam, 1-26. szám)

1902-03-30 / 13. szám

VI. évfolyam. Keszthely, 1902. március 30. 13. szám. Társadalmi, szépirodalmi s közgazdasági hetilap. Megjelenik hetenbiiit egyszer: vit8rt rna |>. SZERKESZTŐSÉG l,Al'TUI.A.ll>ONOS ES A SZERKESZTŐSÉG E!nit.«i«ti arak : KIADÓHIVATAL hgús/ drr« !(l korjriH a volt gazd. tanintézet épUletóben KIÍMOI.ŐS N'/.ICItK USZTÖ K ézi iKtokat u s/.Hi lies/.l.iisÓK öimér«, pénzen BONTZ JÓZSEF utalványokat, hirdfeiéai mejrlMfcAsokat és rek lamA.«i«íkat n le ia-IAIii \ atai IIOK Uérünk KIADÓ SUJÁNSZKY JÓZSEF vyiiítj, iwillsniH alku tierlnt. K1 ra to U n t nem ailimli v IHH/B __ —mái A feltámadás ünnepén. A természet és a lelkek világának mii} 7 meghatóan szép harmóniája ez ünnep! A tél fagyos lehelletét lágj' szellő váltja fel. a száraznak látszott faág gyoi'san fejlő rüg3 Tet fakaszt, a jégtől megszabadult csermely ismét vigan cse­veg zöldelö medrében, a korhadó leve­lek alól a tavasz ibolyája dugva elő bá­jos fejecskéjét, a lágy szellő enyelegve hordja szét a tavasz első virágainak édes illatát, el-el kapja a kis pacsirta hálaimáját, szóval életre kelt a termé­szet, . . feltámadott! A harangok ünnepélyesen zugnak, az orgona fenséges melódiája tölti be a szentélyt, a lelkek világát a legfensége­sebb esemény emlékezetének magasztos fenve sugározz?* be. a népek millióinak szivéből előtör az örvendetes hálaének: Feltámadott! Feltámadott! Igen. mert az igazsá­got megölni nem lehet ! Majdnem két ezer évvel ezelőtt történt, hogy a megtestesült Igét, az ég­ből leszállt Igazságot a gyalázat fájára a keresztre szegezték ellenségei. És mikor az az Istenember vérétől áztatott kérészét felállították a Golgota ormán, elsötétült a nap, megmozdult a föld, megnyíltak a sirok. A gonoszság még egyszer felkacagott, aztán hatalmában megtörve hullott a kereszt tövéhez. És harmadnapra a halált feltámadás, a szo­morúságot öröm, a guny kacajt álle­luja váltá fel, mert . . . feltámadott! Üldözés volt az igazság sorsa min­denha. Ha engem üldöztek, titeket is üldözni fognak, mondá maga a meg­feszített Istenember. Es valóban, sokszor keresztre feszitették, el is temették el­lenségei az igazságot, de a sir előbb utóbb felpattan, a gonoszság porkoláb­jai fegyverüket elliánj^va menekülnek az igazság dicsőségétől, midőn látju'c, hogy . . feltámadott. És a feltámadás dicső ütinepa a ta­vasz, a természet ébredésének Itesdibén évenkint meghozza malasztos, vignátiló tanúságát azok számára, kik az igazság­ért küzdenek, szenvednek. É/eikmt ismétlődik e szép ünnep, évenként mii­hozza vigasztalását. Ne csüggedjünk te­hát, legyünk türelmesek a bántalma­zásban, némák a gunyolásban, állhata­tosak a küzdelemben még akkor is, ha keresztre feszítenek, mart a szeaved-íst öröm, a halált feltámadás váltja fal. Ezt tanította, példájával, ezt bizonyította Az, aki a mai napon feltámadott! Alleluja ! Gyümölcsészeti tanfolyam. Már említettük, hogy a keszthe yi gat li­sági taniutézetben a gyümölcsészeti ti'ifolyd'U A 1) A LATON VIDÉK l'A'RCAJA Husoéti hymnus. Te vagy, Uram, Te az örök Igazság! Te vagy az örök Szeretet ! S hogy' megcsúfolt a gyűlölet s a gazság Átdöfve tiszta szivedet! Az örökélet útját megmutattad, S halálra szántak tégedet; Vér jelöli minden nyomát utadnak, Te áldó, égi Szeretet! Rengett a hegy, kősziklák megrepedtek, Megrázta keblök fájdalom ; Megtört a szárnya zugó förgetegnek, Eröt vett rajt a borzalom; A föld a gyászos nappal éjszakáján Egy óriás bús sirhalom ; Téged csak az embernek szive nem szán, Te örök Részvét s Irgalom! Kősziklát gördítettek rá sirodra, Két dárdás őr melletted állt; De Istenséged a sirból kirontva Dicsőn legyőzi a halált! Van hát a földön Isteni igazság j Az hal meg, ki eltemeti! Van, mi kétségbeesve is vigaszt ád I Ki érte küzd s hisz, üdv neki! Ti az észt istenítő balga bölcsek! Vak önhittségtek korai; Van egy eszmétek, mit el nem söpörnek Az évezrek viharai? Van egy eszmétek, mely örök vigaszt ád ? S milljók lelkét hőn tölti el, S mint a kék csillagos menny, ugy ölel át Gyönyörű tiszta fényivel? Végetlent iáró véges ember-elme! Az örök titkot ne kutasd ; S ne csald utadra, örök gyötrelemre, A sok tévelygő bús utast. Jertek velem az Úr koporsójához, Szahara — iji vándoruk; Az örökiidv lágy fénye besugároz, Mig ott szemünkből köny csorog. Patyi István. A nyelvről. (Vége). Sokau — kivált laikusok — az angol nyelvet valami rettentő nehezuek gondolják. É/.eket az Hngol helyesírás tényleg rettenetes nehézsége vezeti tévútra. Mert az angol nyelv az európai nyelvek közül a legkönnyebb ; igen egyszerű nyelvtana miatt. A helyesírás kérdése pedig ezzel a tétellel nincs összefüggésben. Arany Jáuos nagyszerűen tudott angolul és fordította Shakespearet, mikor pedig még egy augől szót nem tudott, volua kiejteni helyesen ; ezt csak később tanulta meg. A löbbi európai nyelvek mind neh -zebbek az súgóinál és köimyeblek a magyarnál. A nem európai nyelvek legneliezebbike bizonnyal a kiuai nyelv, minthogy a ragozás és képzés benne ismeretlen valami ; minthogy Ijupuuk mai azáma a húsvéti melléklettel 16 oldalra terjed.

Next

/
Thumbnails
Contents