Balatonvidék, 1902 (6. évfolyam, 1-26. szám)

1902-03-23 / 12. szám

VI. évfolyam. Keszthely, 1902. március 23. 12. szám. Társadalmi, szépirodalmi s közgazdasági hstiiap. !M«ití|ELE«Íh hntoiikint egyszer : VUNI1I'IIÍI|I. SZERKESZTŐSÉG _ l.A PTUJ, A J JtO N OS ES A SZERKESZTŐSÉG Előfizetési Urak : KIADÓHIVATAL. íj/daz dtrn !li korona a volt gazd. tanintézet épületében. Klíl.lCl.Ö.S S/.HItK ESZTÖ j rjl 0t/fl í n Kézii-*t.okar u »K«i-UeH/.t.oaóg címére, |>énzet*BONTZ JÓZSEF , ft'i'fli hiiim (í/-/i ?il lyllirjr imtltsctrn alku sierhtt. llt al vi't liy «> U a'. hirdetési metfhizAsolcat. én reklamációkat. a kiadóhivatalhoz kérünk KIADÓ SUJÁNSZKY JÓZSEF. , ft'i'fli hiiim (í/-/i ?il lyllirjr imtltsctrn alku sierhtt. Kéziratokat nem adutiU vieoze ——— A Festetics-szobor leleplezése. Keszthely egykori főurának, a magyar Helikon és Georgikon megteremtőjének, a honi gazdálkodók kiváló vezéralakjának szobra leleplezése májusra volt tervezve. Azonban nem régiben az illetékes körök és az előkészítő bizottság, azt határozták,, hogy némi halasztással juniusra teszik át az országosnak Ígérkező ünnepséget. Mindenképen csak helyeselni tudjuk e döntést. Persze szó sincsen róla, hogy a virágfakasztó, lombzsonditó május is alkalmas az ilvféle ünnepélyre; de tekintve, hogy nálunk — a tavasz rendszerint hűvös és megbízhatatlan, — már pedig az ünnepség java része a szabad ég alatt fog lefolyni ; tekintve továbbá, hogy juniusban már a Hullám és Balaton szállókat is igénybe vehetik illusztris vendégeink; s tekintve . végül, hogy földmivelósügyi miniszterünk jelentése szerint reája nézvést is, sőt magára a grófi családra nézve is ez a legkedvezőbb és legkellemesebb idő : nagyon hetyesen történt a leleplezés idejének juniusra való áttétele. Mi részünkről megvalljuk, még egy más, poétikus indokunk is van, hogy helyeseljük e határozatot: aranysárga búzakalász ring a mezőn, királyi pompájában fog állani a balatoni part, mikor az első magyar gazdának, a balatoni part egykori urának diszes szobráról le fog hullani a lepel. Ez a körnj'ezet illik hozzá, igy lesz csak igazán itthon! Egyebekben a szoborműhöz illő, hatásos és esztetikai szempontból is csak dicsérendő talapzat már készen van ; a főgimnázium előtti teret is, hol a szobor helye lesz, már parkírozták. Maga Festetics Tassilo gróf ö ur excellentiája vállalta magára a kedves feladatot, saját embereivel készíttette el dicső őse képe másának illő környezetét. Felületesség volna azonban azt hinnünk, hogy ezzel már minden meg van téve , az iinepségre. Korántsem ! Egy ilyen nagy szabású, az egész ország érdeklődésére méltán számot tartó ünnepnek taralmasnak, impozánsnak kell lennie. Már pedig, hogy az lehessen, oda sok és óvatos körültekintés, épen nem csekély gond, fáradtság és közérdeklődés kívántatik. Távol áll tőlünk a gondolat

; hogy bárkinek is prejudikáljunk, ám a tisztes sajtó jogát ez alkalommal is igénybe vesszük; hiszen ez az ünnep első sorban a mienk, s minthogy kulturális közéletünk egy kiváló mozzanatát képezi, mindannyiunknak lehet, szabad, sőt kell iránta melegen érdeklődnünk. Első' sorban is a meghiváso'k érdemelnek különös figyelmet ; legyen itt jelen minden testület, minden egyén, a melyet és a kit bármily tartalék füz a nagy férfiúhoz vagy ennek alkotásaihoz. Igy például, hogy csak csak egyet említsünk fel, mily magasztos jelenség volna, ha a keszthelyi gazdasági tanintézet A BALATON VIDÉK TÁRCÁJA Holdsugaras.... Hold.ugaras nyári éjben Iurulyaszó száll a légbenBús dallama sirva szárnyal A csillagos éjszakában. ~ Kökényszemü barna lányka Merengve áll ablakába ; Zajgó szivén kétség árnya: >Kinek van e nóta szánva*-? I urulyaszó tovább szárnyal Édes vággyal sóvárgással, S azt rezgi benn' egy sziv húrja: >Az a kis lány érzi, tudja< ? . . . áraszt £uiza. A nyelvről. (Folytatás). A ki na^y költök remekeit, igazán akarja élvezni, anuak természét,e.sen azon költő nyelvét, kell ismernie, mert teljes élvezetet egyedül az eredeti szöveg nyújt,. E célból első sorban a latin nyelv, Horatius, Cicero és Tacitus uyelve követeli, hogy őt megtanulják. Másodsorban Homeros a görög Shakespeare az angol, Göthe a német, Dante az olasz és Moliére a francia I nyelv követelő képviselői. A sorrend körülbelül talán megfelel az értéknek is. Végre a ki gimnáziumba jár, annak perceit nyolc esztendőn keresztül a hic hec hoc nyelve keseriti meg, ha ugyan előbb meg nem szalasztja a múzsák csarnokából. Köztudomásu dolog azonban, hogy a sok keserű perc később édes gyümölcsöt terem, a mennyiben a latin több európai nyelv elsajátítását hihetetlenül megkönnyiti, mint pl. az olasz, román (oláh), francia, spanyol-portugall ós Engadin nyelvének elsajátítását. — Másrészt pedig a der die das szintén sok más nyelvhez szolgál belépőjegyül, mind az angol, dán, holland, svéd nyelvhez. — Vannak azonban nyelvek, melyeket senki sem tanul meg könnyebben, ha száz nyelven is be3zél egyébként. Ilyen pl. a magyar, bqszk, lett, ír (gael) és albán Európában, tíö:, vaunak tájszólások, melyeket épp ugv külön kell megtHUiilni, mint azon tájszólás anyanyelvét.. Például felhozom a francia nyelv gyermekét : Arréns nyelvét, vagy a német ágbeli hindelopi tájszólást. Ha ebben a tekintetben szabad egy kis allegorilázással élnünk, akkor a szláv nyelv a legokosabb, mert ennek minden ága és tájszólása meglehetősen anyjára ütött. , . A tájszólások rendesen rontanak valamit a törzsnyelv szépségén, ha ugyan vau neki. Mert bizony köztudomás és közérzék szerint vannak nyelvek, melyek egyáltalán nem szepek, még ünneplő ruhájukban.' az irodalmi förmaban sem. Igy pl. az angol nyelvről általános az a nézet, ' bogy rut, vagy legalább is nem szép hangzású. Már erről nem tehet szegeny, mert a sok u—w féle hang természeténél fogva csúnya hangzásúvá teszi, mint a keleti nyelvet a töméntelen sok torokhang, az arab és szanszkrit nyelvet a túlnyomó »a« >>ang, a román (olah) nyelvet a nehéz ós csuuya a a e e i i jelű orrmagánhangzó. - Mindenesetre szebbek azok a nyelvek, melyekben semmi túlon túl domináló hang vagy szótag nincs, hanem a melyben a magánhangzók és mássalhangzók arányosan váltakoznak. A magyar nyelv azonban követelnek tekinthető, a mennyiben a hangilleszkedósi