Balatonvidék, 1902 (6. évfolyam, 1-26. szám)

1902-03-23 / 12. szám

1902. március 23. összes volt és mostani hallgatói testületileg vonulnának fel a szoborhoz, hogy letegyók rá hálás könyüikkel megszentelt koszorújukat. Avagy a grófi urodalom tiszti kara mily megható szavak kíséretében helyezhetne mai urok nagyapjának szobra talapzatára virágot? Igen, hervadó virágot a hervadhatatlan érdemnek. . . Mindenesetre pedig legjobb volna ha ele Íjáróság, gazdasági intézet, grófi urodalom kezet fogva az Országos Gazdasági Egyesülettel rendeznék ez ünnepet, melyhez hasonló egy évszázadban egyszer ha jut egy városnak osztályrészül. Ámde maga a közönség is felkérendő volna, még pedig nem is napokkal vagy hetekkel, henem már most, hogy valamint a város feldiszitése és kivilágítása, ugy a vendégek fogadása, elszállásolása, kalauzolása és főképen az ünnepen való tömeges és lelkes részvétele által adjon ennek tartalmat, szint, erőt. A megdicsőült gróf emlékéhez legkevésbé sem illenék egy hideg 6 a formalitások árjában elfakuló ünuep rendezése ; bensőséggel legyen az teljes, hazafiság tüzében égő s a nag}

7 mult nemes emlékénél magasztosult. Festetics György gróf magyar volt, gazda volt, főúr volt, a költészet és tudomány barátja volt: megilleti tehát a fény, a pompa, de első sorban a szeretettel teljes megemlékezés ós a honfiúi kegyelet! A Balatoni Halászati Társulat márc. 16-ki közgyűlése. Jelen vannak : A veszprémi káptalan képviseletében Kőszeghy József dr. 184, Festetics Tassilo gróf képviseletében Dezsényi Árpád dr. 113, a tihanyi Szent-Benedek-rendi apátság képviseletében Bors Mihály 75, a közalapítványi uradalom képviseletében Keczer Zsigmond 69, Esterházy Miklós herceg képviseletéhen Nagy Aladár 25, Eszterházy Pál gróf képviseletében Buschmann Gotthard báró 23, a kövágó-örsi közbirtokosság képviseletében Gaal Gaszton 21, a boglári közbirtokosság képviseletében Wentzely Pál 20, .Tankovich Tivadar gróf képviseletében Rónay Lajos 11, a balaton-füredi közbirtokosság képviseletében Kirá'y Imre 16, a salföldi vizbirtokosok képviseletében Bariss Gyula 5 és az arácsi közbirtokosság képviseletében Komáromy Lőrinc 3 szavazattal. Dezsényi Árpád dr. társulati alelnök elfoglalván az elnöki széket, bejelenti, hogy Széchényi Imre gróf társulati elnök akadályoztatása folytán őt bizta meg az elnöki tisztben való helyettesítésével. Megállapítja egyúttal, hogy 12 közgyűlési tag 615 szavazattal jelen van s igy a szabályszerűen egybehívott közgyűlés határozatképes lóvén, azt megnyitja s a jegyzőkönyv vezetésére Bariss Gyula társulati igazgatót kéri fel. A jegyzököuyv hitelesítésére megválasztatnak Bors Mihály és Kőszeghy József dr. 1. Elnök felhívására igazgató felolvassa a választmány évi jelentését, mely következőképp hangzik : Tisztelt közgyűlés ! Társulatunk mult 1901-ik évi működéséről s a balatoni halászat üzeméről van szerencsénk a következő jelentést tenui : 1. A halászat törvényes és okszerű gyakorlása, szintúgy a nyers és iparilag feldolgozott halak értékesítésének elleuőrzése tekintetében szigorú intézkedéseket tettünk s dacára a kihágási esetek megelőzésére irányuló éber ellenőrzési szolgálatnak, sőt dacára társulati igazgatónk előzetes jóakaratú figyelmeztetéseinek, mégis többször előfordult az a sajnálatos eset, hogy az ellenőrzésben közreműködő közegek halászati kihágást voltak kénytelenek a bérlő Részvénytársaság közegei terhére megállapítani. A hatóságok által érzékeny pénzbüntetésekkel elintézett kihágási esetek szükszemü hálónak engedély nélkül való használata s törvényes méreten alul, vagy tilalmi időben kifogott fogassüllőnek konzervált állapotban történt eladása által állottak elő. A megtorláson okult bérlő R. T. vezetősége azután saját hatáskörében tett szigorú intézkedéseket arra nézve, hogy. közegei halászati kihágások elkövetésétől tartózkodjanak, a minek eredményeként megemlíthetjük, hogy halászati kihágás a bérlő R. T. üzemében hét hónap óta megállapítható nem volt. 2. Az orvhalászat üldözésére nézve jelentjük, hogy 23 marasztaló ítélet jutott társulatunk tudomására, de hisszük, hogy sokkal több esetben Ítélkeztek a járási főszolgabirák, kiknek csak egy része közli társulatunkkal a halászati kihágási esetek mikénti elintézését. 3. A Balaton vidéknek hallal való ellátása tárgyában társulatunk közbelépésére akként intézkedett a bérlő R. T., hogy a nyári hónapokban a siófoki és fonyódi halászcsoportok fogásaival megrakott gőzhajók hetenként háromszor látogatják meg a zalai és veszprémi parti községeket, mig a többi napokon a telepekkel szomszédos somogyi községek láttatnak el hallal. Télen az árusítás rendjét a kereslethez képest esetről-esetre állapítja meg a bérlő R. T., amely még ez évben Keszthelyen halásztelepet fog felállítani, Révfülöp és környékének friss hallal való gyakoribb ellátása iránt pedig szintén fog gondoskodni, ugy, hogy a zalai parti lakosságra nézve az eddiginél előuyösebb helyzet fog beállani. 4. A 25 mm. szemböségü háló használatáról megjegyezzük, hogy habár mult évi reudes közgyűlésünk ezen háló kiküszöbölése mellett foglalt állást, méijis tekintettel arra, hogy a gardát.a törvényes méretű hálóval kifogni nem lehet, a mult évi szeptember hó 15-én tartott rendkívüli közgyűlésünk indokoltnak és célszerűnek találta a 25 mm. szemböségü hálónak bizonyos időszakra való engedélyezését a földmivelésügyi miniszter urnák javaslatba hozni, mire a bérlő R. T. engedélyt is kapott, hogy ezen hálót szeptember 15-től március hó 31-ig használhassa. 5. Az általános halászati tilalom tekintetében jelentjük, hogy a bérlő R. T. saját jól felfogott érdekében, de különösen azért, hogy a fogassüllő zavartan ivását és az ivadék első fejlődését előmozdítsa, már a folyó évben két és fél hónapig, vagyis ápril hó liétől juniushó 15-ig nem fog halásztatni, mi a Balaton egész halállományának szaporítását kétségtelenül elő fogja mozdítani. 6. Az olcsóbb halra nézve némely régi béiszerződés alapján támadott igények lehető kielégítése végett a méltányosság szempontjából intézkedéseket tettünk s reméljük, hogy az e tárgyban elhangzott panaszok is meg fognak szűnni. 7. Külföldi halfajoknak a Balatonban való meghonosítása iránt a földmivelésügyi minister úrhoz intézett folyamodásunk oly irányban nyert elintézést, hogy miután a társulatunk részéről honosításra megjelölt halfajok vizünkben való szaporításra nem alkalmasak, a miaz idegen nyelveket a müveit magyar ember beszéli a legszebben, ha jártas benne. Mi ennek az oka?- Az. hegy a magyar ember a saját nyelvébeD sem harapdálja el, nem nyeldesi le, nem pörgeti a szavakat ; — érteni a müveit embert. Ezért más nyelvet is tisztán, teljesen, higgadtan beszél, kimondja a szavakat ugy, a mint, szokat, ki kell mondani. Viszont az is tény, hogy a magyar nyelvet soha nem magyarnak született, ember nem képes ugy elsajátítani, hogy szólásán az idegen ízt, ha csak egy parányit is, észre ne lehetne venni. Ennek pedig az a magyarázata, hogv a magyar nyelvtant tökéletesen csaknem lehetetlen megtanulnia ; de főkép, hogy a többi nyelvekben nem létező a és á, e és é, de különösen az előbbi, tiszta kiejtése és kiejtésbeli megkülönböztetése egy nemmagyarnak legyőzhetetlen nehézséget tesz' Másik gyakorta tárgyalt, kérdés: melyik a legnehezebb nyelv és melyik a legkönnyebb nyelv ? Az európai nyelvek közül, bizonyos, hogy a magyar a legszebb. Egyrészt a föntemlitett kiejtósbeli nehézség miatt, melynél fogva minden más európai nyelvtől eltér ; másrészt végtelenül bonyodalmas nyelvtana miatt, mely a rendhagyásoknak, kivételeknek, nyelvt.ényeknek valóságos uralma. Csak egy példát hozok föl : a kötőhangzókat. »Madár« többesszáma : »madarakc ; de már »tanár> — »tanárok« ; »tór« tárgyesetben. »teret€, de már: »vór« — »vért« ; »méz« —imézet« ! Hát még a többi képzés és ragozás! Folytafej uk. törvénye dacára nem feltűnő az egyhangúság, mely — igaz — néha egész mondatot kevésbbé jó hangzású csupa b-vel mondat ki ; szerencsére az hang lágy hangzású. — Azonban a hangok e váltakozásának sem szabad lulságba csapnia, mert, akkor megint elnsufitja a uyelvet Ezt tapasztalhattuk a rövidéletű volapüknél, melyet k gyet.len, durva hangzása — éppen az emiitett t.ulságnál fogva — senkivel sem kedveltetett meg. Az ujabb világ nyelv, az Espsranto, már e tekintetben jóval fölötte áll elődjének, söt, igaz sok nemzet, nyelvnek is. Hogy melyik nyelv u legszebb, arról van egy általános és számtalan különös nézet Az ' általános nézet — ugyan szintén számtalanul különös: hogy t. i. minden nemzetnek a maga nyelve a legszebb. Ámde tudományos szempontból ez a patriotisztikus nézve elfogult volta miatt nem fogadható el a föltett kérdésre. .Ámde a másik vélemény az ízléstől függ s szintén nem erőszakolható senkire sem. Mindamellett, mint sok egyébben, a sok nézet, közül egy bizony nyal általánosabb. S mit, mond ez a föltett kérdésre ? Először is különbséget tesz az élő és holt nyelvek között. A holt nyelvek legszebbje a latin, akármit mondjanak is a latinból bukott és nem bukott gimnázísták. Szép könnyű kiejtése, egyszerű hangcsoportositása magánhangzóinak változatos elhelyezése, a kemény, csattogó hangok hiánya-folytán. A klaszszikus görög nyelvnek ezekkel szemben nincs annyi előnye ; különösen árt szépségének az oi és ai kettős magánhangzók gyakori szereplése, főkép a névelő ós a név végzeteiben. A szanszkrit nyelv igen szép volna, ha a végtelenül uralkodó »a« hang el nem csúfítaná. A zeud nyelv pedig semmi szépséggel nem dicsekedhetik, valamint a lobbi holt, nyelv sem. Az élő nyelvek közül legtöbb szavazaiot, a francia nyelv kapja, finom és hízelgő hangzásánál fogva, a mit, főkép orriiangjainak köszönhei. A második helyet talán HZ olasz foglalja el, de igen erős verseny társa van a németben. Az olasz rendkívül zengzetes magánhangzó — uralmánál fogva, a német, uyelvet az »n« bősége és a kemény csattogó hangok hiánya ajánlják, mig a sok nehéz mássalhangzó csoportosítások visszaszorítják. — A magjHr nyelvet zengzetes hangzása szépiii, de a francia finomságával és az olasz még nagyobb zengzetességével nem rendelkezik ; ellenben — soviuizmus nélkül legyen mondva — a német nyelv szépségeivel bátran versenyezhet. Az angol nyelv a közvélemény ítélete szerint, ki vau zárva a szépségversenyből. A fszláv nyelvek sem igen t.üudökölnek e téren csiszolatlauságuk miatt; még legjobb hangzású — szerény véleményünk szerint — a lengyel nemzet nyelve. Szép a sok egyéb nyelv között a karaib iudiánok~nyelve, a mint, azt Chateaubriand ós a «Pál és Virginiát szerzője elismerte. Általában a műveletlen népek nyelvei közül egyedül az indián nyelvek jöhetnek számba a szép hangzás tekintetében. Érdekes ós bebizonyított jelenség, hogy a szép nyelveket, rendszerint az illető nemzetek beszélik legkevósbbó szépen. A rendkívül behízelgő franoia nyelv szinte érthetetlen kereplóssé válik egy párisi ember szájában. Oka ennek természetes. A francia például természeténél fogva is gyors és fürge, szeleburdi; ennélfogva éppen ugy beszél is. Elismert tény, hogy