Balatonvidék, 1901 (5. évfolyam, 27-52. szám)
1901-12-01 / 48. szám
1901 december 1. BAL ATON VIDÉK 3. vádló nem volna, védő szeretne lenni, legalább nálunk az, meri mi a keletről nagyon is magunkkal lioztuk a megszánó?, a részvét érzetét, melyre könnyen tud hatui a védelem az ékesen szólás művészetével. K*ri azonban az esküdleket, IvOgy tekintsenek el eUŐI a kétségkívül szép érzelemtől és boncolják az .-setét szigora" tárgyilagossággal s ni-'g fognak győződni, hogy a bűntettet sem erös felindulás, sen< jogos önvédelem nem okozta, nie ly euyhiiö körülményeknek jelen esetben való fenforgását. megcáfolja és teljeseu kizártnak tartja; hanem következménye annak a nyegleségnek, mely a mai társadalmat immár majdnem teljestu beteggé teszi. Berger Béla dr. nehéz szerepében is igen higgadtan és tárgyilagosan vizsgálva az esetet, bizonyítgatja, hogy védence szándéka nem irányult a halál létesítésére, ennélfogva kéri ( t a haláltoközó súlyos testi sértés bűntettében vétkesnek kimondani. A beszédek után az esküdtek határozathozatalra visszavonulván vádlottat. szándékos emberölés bűntettében mondották ki bűnösnek, minden enyhítő körülmény nélkül. E verdikt alapján a törvényszék vádlott Simou Dömötört 10 évi fegyházra Ítélte, elinaraszialván őt, az egyelőre behajt hatatlanoknak nyilvánított eljárási és rabtartási költségekben is. — Rendkívüli Ülés. Keszthely nagyközség képviselő testülete december hó 2-óu d. e. 10 ó.iakor rendkívüli közgyűlést tart, a következő tárgysorozattal: 1. Az iskolák államosítása táigyábau tartott tárgyalásról felvett jegyzőkönyv. 2. Strausz Miksa kérvénye bérleengedése, illetve a bérszerzödés felbontása tárgyában. 3. Fiuta László ilielösége. — A szegény iskolás gyermekek felruhá zása aközs. elemi isknlában November 27-én délután 2 órakor osztotta ki Bóry Imre igazgató 0<anády Gusztáv dr. iskola széki elnök, Nagy István városbíró s a tantestület Jelenlétében a nagy értékű ruhauemüeket s lábbelit. — Csanády Gusztáv dr. s Bóry igazgató beszédet iuléz^ek a szegény gyermekekhez, megemlékezve a jószívű ad<kozókról. - Egy fiu szavalalával a s/ép, könyörületes ünnepély vég-t, ért. — A tapolcai vöröskereszt'egyebület, tánc mulatsága ugy erkölcsileg, mint anyagilag sikerült, mi a jótékouycélra 252 koronát, jövedelmezett. — Tombola. Nov 24-én, vasárnap volt a kath. legényegylet 2-ik tombola est.élye. Családias körben. A közönség ezúttal is zsúfolásig megtöltötte az egyleti helyiséget. Öukéntes adományok kerültek sorsolás alá. Több igen tréfás tárgygyal. A tombola tárgyát egy szépen megpirongatott malacot : Taar József p. tag nyerie meg. Az érdeklődő közönséget a sikerült családias estély mindvégig kellemes hangulatban tartotia. — Nlegyegyülés Zalavármegye törvényhatósági bizottsága 1901. évi december hó 9-én és folytatva gyűlést tart, melyen 124 ügy kerül tárgyalás alá. — A zirc-eiszfprci rend sz. mély zetének nóv'áru most je eut meg 1901-—19U2. iskolaévre. A nagyérdemű, hazafias latiiórendnek jelenleg összesen 148 tsgja van. A gimnáziumi tanügy terén működik 60, hiibuzgalmi téren 21 tag. Van a rendből egy egyetemi reudes tanár s egy tankerületi főigazgató. A növendékek száma 44. A rend epátja Vajda Ödön, perjele Szalay Alfréd dr., alperjele Szentes Alzeltn dr., Zalavármegye szülötte, a kiváló híttudós. A rendtagok legidősebbje Majer Móric,] ki 1815-ben született s beöliözött 1934-ben. — A keszthelyi községi elemi iskola államosítása csak lassú lépésekkel vagy talán egyáltalán nem halad előre. A megyei tanfelügyelő Ruzsicska Kálmán dr. az elöljáróság kérelmének eleget téve, nov, 27-éu d. u. 3 órakor ez ügyben értekezletet tartott. Az értekezleten megjelei:t:Nagy István városbíró, Csirke Iván városi jegy/ő, Stieder Lajos városi ügyész, C-sanád^ Grusztáv d-. iskolas/.óki elnök, Dezsényi Árpád dr., Lénárd Ernő, Hofman Soma, Schadl János, Bóri Imre az elemi iskola ideiglenes igazgatója, Csalhó Alajos isk. gondnok. Nagy István az értekezletet megnyitván, üdvözli a tanfelügyelőt s kéri tanácsát és jó akaratú támogatását, tanfelügyelő beszédében kiemeli, hogy nemcsak a város érdekében, hanem saját, egyéni meggyőződésénél fogva is mindig azon volt, hogy az Óhajtott államosítás megvalósuljon. Hangsúlyozta — úgymond — a miniszterhez küldött iratában, hogy Keszthely a közművelődés oltárára már eddig is úgyszólván erején felül áldozott ; ennél fogva majdnem rá van utalva az iskola államosít r.sára. Hiszi, hogy a miniszter teljesíteni fogja a város kívánságát, azt azonban ki kell jelentői ie, hogy 1903 előtt nem történheti/; meg az államosítás. Lénáid Ernő a tárgyalás folyamán híva'kőzik arra, hogy Keszthely 1870 óta a város aul oncmiája alatt tartja fenn a/ iskolát,, melynek fejlesztésére na»y áldozatokai hozol l : n a már az iskolának löbb párhuzamos osztály t» van és minden tekintetben kellő színvonalon áll. Nincs a városnak nagy oka, hogy az autoiioii.iája alatt álló iskolát minden áron államosítsa, ha még áldozalokat, is kell hoznia. A város felajánlja azt az összeget (végső esetben 15000 K. t) a mennyit most fizet személyi ós dologi költségekrejövöbeu semmiegyéb kötelezettsógetnem válla! el. Kél i a tanfelügyelőt, hogy ezt terjessze fel a miniszterhez és legyen rajta, hogy az a feltóteleket, elfogadja, hisz kevés város van hazánkban, mely a közoktatás céljaira annyit áldozott volna, mint Keszthely, mely a főgimnáziumra adott 80000, a gazd. tanintézetre 30000, az áll. polgári leányiskolára 20000 frtot. — A Festetics-szobor talapzata — játszóhely. Fel vau állítva — rnjnt, irtuk — a Festetetics-szobor talapzata, de bekerítve nincs. Megérhetjük egy szép reggelen, hogy az alapkövek éleit letöredezve fogjuk látni, a mi mindenesetre szégyen leune városunkra. Az is meg történhetik, hogy a talapzatra felmászkáló gyermekek valamelyike nyakát töri. Kérünk tehát alaposabb felügyeletet, mig baj nem lesz. — A Fejér alapot, melyet a b. emlékű Fejér György vóerendeletileg egy újonnan felállítandó templomra hagyott, 1886-ban, midőn a hagyaték rendezve lett, a városi tanács képviselőtestületi határozat folytán két részrá különítette : a templom alapra és árra alapra (nem pedig kórház alapra, mint azt lapunk mult számában tévesen közöltük.) A jelzett két cim alatt kezeli most, a város a Fejér-féle alapítványt,. Ez az elkülönítés azonban még eddig sem püspöki, sem minisztsri megerősítést, nem nyert. A Fejér-alap a mult. évi zárszámadás szerint 161516 K. 11 f. — A tapolcai kath legényegyesületnek mult hó 24 -én felolvasással egy bekötött táncmulatsága 47 koronát jövedelmezett az egyesület könyvtára javára. — Akadály az utcán. Többször kellett már a járó kelőknek tapasztalniok, hogy egyes utcákon a szabad közlekedés egy-két órára fennakad, minek oka a borkereskedők gummicsöve, melyen a bort a pincébe eresztik. Az ilyen kereskedők jól tennék, ha a házuk előtt levő gyalogjáróba mély (dóst alkalmaznának s vasrostélylyal födnék be, mely alatt a guuimicső nagyon kényelmesen dolgozhatna. Igy aztán nem ismétlődhetnék meg, hogy egy este két ember is az orrára essék, a mi a mult héten tényleg megtörtónt. — Kanyaró. Keszthelyen, Sümegen és a környékbeli falvakban kanyaró uralkodik a gyermekek között. A betegség általában enyhe lefolyású, mégis uéhány kisdedet már elragadott a halál ang.ya'a. — Öngyilkosság. Fodor Józsefne tapolcai lakós mult hó 27-ón a szoba menyezetére felakasztotta magát, inire észrevették már kihűlt tetemét találták. Öngyilkosságának oka ismeretlen. — Karácsonyi és újévi ajándékoknak alkalmas órákat öt évi jótállás mellett, divatos és elegáns arany- ezüst ókszeréket, chiua ezüst dísztárgyakat hitelképes egyéneknek részletfizetésre is szállít Polgár Kálmán, müórás és ékszerész, Budapest, VII. Erzsébetkörut 29. E régi ós hírneves cég 2000 illuslrációval ellátott árjegyzékét, kívánatra ingyen és bórmentve küldi. Vidéki megrendelésekre különös figyelem fordít tátik. — A Bakacs utzában 2 csinos utcai szoba, konyha eleskamara és pince helyiséggel folyó évi november l-ére bérbe adó. Bővebbet e lap kiadóhivatalában. — Ház eladás ! A Balaton utcában egy ház. tágas uri lakással és csinosan parkirozott kerttel szabadkézből eladó. Bővebb felvilágosítás lapunk kiadóhivatalában nyerhető. NYILTTÉR. wSffizfsM* m y ÚViT KITŰN Ő AS ZTAIIVII SSSF NVÁLKAOLDÓ'GYÓGYITAU/ Minden hurutos bántalmaknál a legjobban ajánlható. CSARNOK. A dal. Irta és felolvasta NAGY MARGIT a keszthelyi kath legényegyletben 1901. nov. 18-án. (Folyt.) E monda is a zeneköltészet hatását példázza. # Ilyen a görög világban az Orpheus monda" mely szeiint 0. oly szépen tudta verni lantját s hozzá oly bűvös- bájosan énekelt, hogy az egész természetet megindította; követték a halak, madarak ; vele mentek kövek, hegyek, fák, csakhogy hallgathassák. Ismeretes Árion története is. ez egyszer dalnoki kőrútjából visszatérve, — ugy látszik már akkor is körútra jártak a dalnokok — kincsekkel megrakott hajón utazott. A hajósok, hogy kincseit elrabolhassák, a tengerbe akarák öt vetni. Árion megtudva sorsát, azt kérte kegyelemképpen, hogy utoljára énekelhessen. S midőn lantja kíséretében elénekelte legszebb dalait, a tengerbe vetette magát. A dalainak csodás hangjaira elősereglett delphinek azonban nem engedték elpusztulni a költőt, hanem hátukra vevék s partra tevén őt megmentették a biztos haláltól. Amphion pedig lantjával kezében építette Pheba városát s oly hatást ért el, hogy a holt sziklák önmaguktól jöttek a város falainak építésére. De nem kell nekünk a regék csodás világához fordulnunk a dal, a költészet hatalmának illusztrálására; a valóság, a történelem sót a mindennapi élet is fényesen igazolja a dal erejét, hatását. Őseink a .tárogató hangjai mellett rohantak a hare tüzébe. Ki vonná kétségbe a magyar Rákóczy induló, a francia „Marseilaise", a német „Wacht am Rhein" vagy a liires lengyel szabadság-dalok lelkesítő hatalmát ? A halál is könnyebb a csatadal hangjai melbtt! A középkor setét, de a lovagkor ideális szép történetét a dalnokok örökítették meg. — De közülünk is ki ne érezte volna a dalnak csodás hatalmát ? Kinek szivhurjait nem rezgették már meg valamely szívhez szóló dal akkordjai ? Ki ne keresett s ki ne talált volna már fájdalmában a dalban enyhülést, vigaszt? — A dal hatásáról tett említést a minap felolvasó kollegám is, — a magyar dal hatásáról, melyet az az idegen nemzet fiára tett, hogy ne szólna hát magyar ember szivéhez az édes-bájos magyar dal! A régiek tehát a dalt koboz, gitár, főkép lant lyra kísérete mellett énekelték, azért nevezik a dalköltészetet lyrai v. lantos költészetnek is. A költő maga irta daláuak szövegét és melódiáját, tehát a tartalom és dallam elválaszthatlan volt egymástól, de olyan is a két fogalom a dalban, mint a test és lélek Melyik a teste, melyik a lelke ? Néha a üallam, néha a szöveg a dal lelke, a szerint a mint az egyik vagy a másik jobb, szellemesebb. Néha előbb születik a lelke, azután a teste ; vagy megfordítva ; ritkán egyszerre, mint az igazi népdaloknál. Későbbi időben írtak költőink csak olvasásra szánt költeményeket s az ónekelhetőkre megtartották a dal elnevezését. — — „Mi hát a dal, ha kedved növeli, S a búból elvesz, oly részvétteli ? A lelken áll egy röpke kis sugár,| S derültebb lesz a lelki láthatár. Csak egy sóhajtás, szívből fakadó, És bánatot, keservet oszlató ; Sugalja bár öröm, bú vagy remény, Mind igaz — és mégis — költemény."
