Balatonvidék, 1901 (5. évfolyam, 27-52. szám)

1901-12-01 / 48. szám

6. BALATON VIDÉK 1901. december 15 — A dal tárgyát tehát a legkülönfélébb érzelmek képezhetik ; a vallás, hit. boldogság, fájdalom, szeretet és szerelom egyaránt íli élhetik a költőt dalának megírására. A dalok központja maga a költő, illetve annak szivvilága s a dalok hatása éppen abban áll, hogy beunÜLk ugyanazon érzelmeket keltsék, melyek a költőt dalának megírására ösztönözték vagy mint mondám : „szívből jöjjenek, szívhez szóljanak. De a dalköltők nemcsak azzal ragadnak el bennünket, hogv oly érzésekről dalolnak, melyeket sziveinkben is téllel ütik, nemcsak az vonz bennünket ellenállhatatlanul, hogy leikeikben a magunkéval találkozunk, de az, hog3

r jobban átéreznek mindent, mint mi, mert aeolhárfa a szivük, mely a szellő érintésére is han»ot ad." — Jól mondja róluk Hartman Petőfit" a nagy lírikust méltató cikkében: ..Hevesebb a szerelmük, forróbb ölelésük, sóvárftbb a szomjuk, vadabb a kedvük, mélyebb a honszerelmük, lángolóbb a vágyuk, keserűbb a bánatuk." Kevés öröm, sok szivharc az osztályrészük, szinte praedestiuálva vaunak a rövid életre. „Bölcsőben sir az éber csecsemő, A dajka dalol — s elalszik ő. Sok szenredésim siró gyermeke a fájdalom, Dalra dalt költök s dalaimmal elaltatom." — Mondja Petőfi, a dal király is. — Tehát a dalköltő, a lírikus az, kit mi érzéseiben legjobban megértünk, ő a mi barátunk, vele örülünk, vele könnyezünk, de csak akkor, ha érzelmei igazak, őszinték. Az első igazi dalköltő azonban maga a nép; mely egyegy dalábau sokszor túltesz akármelyik ínűk öl tő n : őszintébb, jellemzőbb, igazibb. Ki ne ismerné, ki ne szeretné a népdalokat? S van-e párja széles e világon a mi édes, gyönyörűséges magyar népdalainknak ? De hát rni is az népdal, hol születik, miként keletkezik? — „Vadvirág a népdal, széjjel van hintve magva mindenfelé: hegyek közt és rónán : erdőben és réteken, szálba szökhetik, virágot fakaszthat. Ki virulhat mindenütt, csak melegágyban, üvegházban nem. A természet maga kisarjasztatja uton-utfélen, de mesterségesen a maga eredetiségében ném tenyészthető, de minek is bajlódni vele mikor a mezőkön és az útszélen is van elég." Ott és akkor keletkezik hát a népdal, a mikor ós a hol a nép igaz és hamisítatlan érzés* megnyilatkozik. Aratáskor, szüretben vagy kukorica-fosztáskor született-e, tanyákon, fonóban, vagy csárdában ringott-e bölcsője, ki tudná megmondani ? — Oly titokzatos a-/ eredete mint az igaz gyöngyé. „Ritkán is akad gazdája mint a kártételuek vagy az anyátlan árvának. — Jön mint a hir, álom vagy a szél, — nem tudni honnét, de azt sem, hova jut." — Nem egyes ember munkája, nem egy ember érzése a népdal, mindnyájunk érzése : a magj'ar nöp lelke van abban kifejezve, azért tetszik jobban, mint a műdal, azért megy át vérünkbe szövege, dallama. A müköltészetben is azok a dal legmesterebb művelői, kik legjobban eltalálják a népdal hangját. Taláu soha sem énekeltek anmi népdalt, miut manapság és tán soha oly roszszakat, miut mostanában. A divat, a szecesziós izlés tán semminek sem ártott annyira mint népdalainknak. A divatos bohózatok és operettek kupiéi teljesen rnegiontották bűvös-bájos magyar dalainkat és hasonlítsuk össze a most divatozókkal. Fáj a szivünk, sir a lelkünk ; ha a kiilömbséget látjuk, dallam és szöveg szín és érzés nélküli a legtöbben ; a jók és jobbak sem eredetiek és változatosak. Gondoljanak csak kérem a „Száz liba egy sorba" — „Egy cica, két cica, száz cica haj, meg fogja az ici-pici egeret." — „Ha a tyuki.ak füle vóna, akkor fülemile vóna" — stb. kezdetű dalokra, Hol itt a dallam, tarta'om, érzés? S ez tetszik, ezt éneklik, inert ez a divat, ez a mostani izlés. „Cserebogár, sárga, cserebogár" — „Te vagy, te vagy barna kis lány" - „Végig mentem az ormódi temetőn" — „Beszegődtem Tarnócára" — „Hej gazd uram" stb. sok-sok szebbnél szebb népdalunk és jeles költőink remek népies dalai feledvék. Ki énekelne most oly ósdi dolgokat, — uj nóta kell minden áron. ha rossz is, de uj. Ott vau például Petőfi remek népies dala az „Alku." ,. Juhász leyény, szegény juhász legény, — Tele pénzzé] ez a kövér erszény, Megveszem a szegénységet tőled, Ráadáeul add a szeretődet. Ha ez a pénz volna csak foglaló S ezer annyi meg a borravaló A világot adnák ráadásnak Szeretőmet, még sem adnám másnak.

1'" Nem magyarázom e nyolc soros rövid dal szépségeit; a magyar szív megérti, kiérzi annak gyönyörűségéit szó nélkül is, hisz benne vau a magyar nép szive lelke. Kutassuk, szeressük, énekeljük hát szép régi dalainkat ! Elsőnek kellett volna említenem azt a magasztos dalt, melynek tárgya a legszebb, legnemesebb érzelem : a vallás. — Mit mondjak hát egyházi dalainkról? Kinek lelke az Isten házában a dal szárnyain szállt már az Egek Urához, — kinek szive egy illatos május estén édes Mária dallal üdvözölte már az Isten-anyát, az érzi, tudja, hogy a vallásos dal ereje minden egyéb dal hatalmánál nagyobb, teljesebb. Az nem csak gyönyörködtet, d« felemel, megnyugtat, vigasztal. Nemcsak ima az egyházi dal, — de, a ki énekel, kétszer imádkozik." A lyrai vagy lantos költészetnek azonban nem egyetlen gyermeke a dal; ennek testvérei: az óda, hymnus, rapsodia, elégia s a bordal. Ismerkedjüuk meg röviden ezekkel is. Az óda magasztos, nagyszerű érzelmeket ad elő, azért ug}- is hívják, hogy fenséges dal. Oda pl. Vörösmarty : „Szózit"-a: „Hazádnak rendületlenül légy

7 híve oh magj'ar!" — A hymnusbau a költő egyenesen Istenhez fordul s áldást kér királyra, hazára stb. Kölcsey: Hymnus-a „Isten áldd meg a magyart" — nemzeti imádságunkká lön. A rapsodiában a költó nem tud érzelmein uralkodni, képzelete majd ide majd oda ragadja, szenvedélyes hangulat izgatottság ömlik el az egész költeményen. Szép példák a rapsodiára Petőfi: „Az örült" s „Egy gondolat bánt engem" c. költeményei. — Az elegia bánatos, szomorú testvére az egyszerű dalnak s a fenséges ódának. Rendesen egy elhalt kedves — vagy a letűnt dicsőség vagy az elmúlt ifjúság felett kesereg benne a költő, de nem zugolódással, kétségbeeséssel, hanem megnyugvással Istenbevetett hittel, reméuynyel. — Vidámabb gyermeke a lantos költészetiiek a bordal, — hogj' is ne, hiszen hol bor és dal van, — bár sirva vigad a magyar — kedv s örömnek kell lennie. Ez a dal is a görögöktől származik; ők Dy'onisius vagy Bachus a bor istenének rendezett ünnepélyeden énekelték ezen dalokat, ma a borozók jókedvét s a társas örömöket zengi. Vörösmarty : „Főtliy dal"-a a legszebb bordalunk. Szövegéből : ,.A legelső magyar ember a király" — „Bort megiszsza magj'ar ember, jól teszi" szálló igék lettek. (Vége köv.) KÖZGAZDASAG. Termeljüiik zöldségfélédet. Kulttiruövényeink között alig van hálásabb növény a zöldségféléknél, mert a nagyobb városokban, különösen az őszi hónapokban, mindig jó áron és biztosan értékesíthetők, de eltekintve ettől, a zöldségfélék jövedelmező termelésének ós mindenkor biztos értékesíthetőségének leguagyobb biztosítéka az, hogy szárítás utján kitűnően konzerválhatók s ily konzervek részére hálás fogyasztókat találhatunk Európa északi államaiban, vagy a kultnra alacsonyabb fokán álló más világrészek országaiban, de még inkább haditengerészetünk és egyáltaláu hadseregünkben, a melynek élelmezése tekintetében sok esetben úgyszólván nélkülözhetetlen a gyümölcs konzerv. Bár tagadhatatlan, hogy egy gazda számtalan ügyes-bajos dolgai közepette a rendelkezésére álló nagyon is szerény eszközökkel ilynémü vállalkozásokba nem bocsátkozhatok egyedül, de viszont az is tény, hogy annál könnyebben megtehetné ezt szövetkezeti uton több oly gazda, a kik megfelelő üzleti szellemmel és értelmiséggel rendelkeznek. Hiszen, hogy nem kivihetetlen az, a mit most mondottunk, bizonyítékul szolgálhat arra az osztrákok példája, a kik szövetkezeti.uton nemcsak óriási zöldségtermelő telepeket létesítettek, hanem alapját ^vetvén számtalan zöldségkonzerváló gyárnak, e tekintetben is igen jelentékeny sikereket értek el. A zöldségkonzerválás, mint gazdasági mellékiparág felelte alkalmas arra, hogy a gazdaság munkaereje jól kihasználtassék a téli időben i^, mert a konzerválás épp abban az időben folytatható, a mikor a gazdasági munkák szünetélnek. Tőkét nem sokat igényel, a mennyiben egy kisebbszerü konzerváló felállítása 2Ó00 -400O koronába kerül. Magától értetődik azonban, hogy az a gazda, a ki zöldség-konzerválás céljából zöldségféléket óhajt termelni, a növénytermelés ezen ágát csakis belterjes kezelés mellett űzheti sikerrel, mert a jó föld mellett elkerülhetetlen kellék a termés sikere érdekében a lehető leggondosabb művelés, az istálló és műtrágyának okszerű alkalmazása, a vizesités lehetősége s más oly tényezők, melyek mind a belterjes gazdálkodást jellemzik. Szerkesztői izenetek. V. E. Egertzeg. Az a hirdetés már megjelent. K. K. Megkaptuk. Nagyon idején való. Rákerül a sor, F J. Sz Íves megemlékezését becses soraival köszönettel vettük. A Balaton mellett. Iránya lapunk szellemével sem egyezik meg. Anyám A kis vers nem annyira Minerva ösztönzésből, mint inkább a kiszámított ellentétek kedvéért készült.. Síéinek ered. . . Közlésre ezt választanok, ha az első szak negyedik sorát kijavítaná. U

ey zokognék. . . A költő ne erőszakol ja magára a bubanatos érzelmiket, hanem fejezze ki azt, a mit szivében igazán őszintén érez. Messze, messze ... A második szak nem méltó az elsőhöz. Sirva nyílik. . . A népdal egyszerű keresetlen hangját nem sikerült eltalálnia. Karácsonykor E költemény, bár gondolatmenete nem uj, mégis megütné a mértéket, de néhány kifejezése az érthetetienségig homályos. A negyedik szak pedig egészen Petőfi rominiscentia. Piaci gabnaárak 1901. nov. 22. Búza . . . Rozs . Árpa. . . Z.b . . . Burgonya . Kuk. szemes 15 K. 40 fii. 13 K. 80 fii. 12 K. 40 fii. 14 K. 80 fii, 5 K - fii. 12 K 80 fii. BADACSONYBAN egy 4 holdad teljesen termoljépes SZOLLOBIRTOK épület nélkül eladó. Bővebb felvilágosítás nyerhető Hoffmann dr. ügj

7vódnól Tapolcán. A Richter-féle LINIMENTUM CAPS.CGMP. Horgony - Pain - Expeller egy régi kipróbált háziszer, a mely már több mint 33 év óta megbízható bedörzsólésűl alkalmaztatok koszvénynél, csúinál és meghűléseknél. Intés. Silányabb utánzatok miatt bevásár„ —

_ láskor óvatosak legyünk és <sakis eredeti üvegeket dobnzokbuu a „Horgony" védjegygyei és a „Richter" czégjegyzéssel fogadjunk el. — 80 f., 1 k. 40 f. ós 2 k. árban a legtöbb gyógyszertárban kapható. Főraktár: Török József, gyógyszerésznél Budapesten. Richter F. Ad. és társa, •« cs&ez. ée kir. udvari szállítók. •• Rudolstadt.