Balatonvidék, 1901 (5. évfolyam, 27-52. szám)

1901-11-17 / 46. szám

1901 december 15. BALATON VIDÉK 193. zavarokat, ezenkívül a tavaszszal már a pajor rágásától sokat sanyargatva lettek, minőségileg azonban kifogástalanok. A cukorrépa ezidén ismét magas cukortartalmat mutat, melyből — az eladási szokásokból kifolyólag - (a midőn a magasabb cukortartalom bonificálva nem lesz) első sorban csak H gyárosok húzzák a hasznot. A kerti vetemények beszedését is a mult hónapban befejezték. A vetemények általánosan sokat szenvedtek a nyári szárazságtól és csak jól mi veit ás jól gondozott kertekben elégíthették ki a termelőt. Az októWer hóban uralkodott meleg, néha esővel is járó időjárásnak köszönhetjük azt, a kedvező körülményt is ezidén, hogy a nyáron olyannyira elsült tarló-lóhereink és lucernáink még némileg kifejlődtek és igy silányabb»kaszálást —másutt csak legelőt szolgáltattak, amely körülmény a takarmány hiányon nem kevés gazdaságban enj'hitett. A magnak hagyott lóherét is már több helyütt elcsépelték. A szalmára nézve ezidén igen gyenge, maglóherének cséplési eredményét jórészt dicsérik a gazdák. Ennek dacára azonban a szükséglet fedezésén felül nem sok eladni való készlet van vármegyeukben. Ara is közepes. A rétek és legelőkön a kedvező időjárás folytán felfrissült fünövekedás a legelő-marhára nézve azon jó befolyással volt, hogy ez az egész október hó folyamán még a szabadban elég jól táplálkozhatván, a téli időszakban mégis türhetős condicióba léphet. A téli nagy takarmánj'-szükséglet enyhítésére nézve nemcsak ez, de a még most jelenleg uralkodó időjárás is, a mezben a legtöbb szálas takarmányt igénylő szarvasmarha és juh állomány még mindig talál legelőt, igen kedvező körülmény. A mult hónapban fejezték be vármegyénk jobb szőlőtermő vidékein a szüretet is. Azon vidékeken, a hol a szőlőnek megélését türelemmel bevárták és a hol — nem miut vármegyénk számos vidékén — már szeptember hó második felében ment végbe a szüret, a minőség igen kielégítette a szőlősgazdát, sőt vidékenkint több és jobb bor termett, mint a mult esztendőben. A kezdetben igen alacsony bor-árak csak némileg emelkedtek ; jobb minőségű mustokért mégis 86—44 fillért adtak; kevésbé jókat pedig 16—24 fillérrel fizettek. Vármegyénk különféle gazdasági ágai közt ezidén legjobban sikerült a szőlő-termé.'i, mégis sajnálattal kell megemlítenünk, hogy vármegyénkben a filokszera mindinkább terjed ; a nemrég megjelent hivatalos kimutatások szerint vármegyénkben 153 közság határában van hivatalosan filokszera constatálva. Szamos más község szőlőjében pedig máris lappang. Ebből is ki^ehétó, hogy minő óriási munkába, pénzáldozatba fog még kerülni az elpusztított. szőlőink reconstruálása és hogy még sok tenni való van e téren. Az állatok és állati termények értékesítésére vonatkozólag az a megjegyezni valónk van, hogy a legelők javulása folytán a kínálat nem volt a mult, hónapban oly sürgős, mint szeptember havában és ennél fogva a szarvasmarha ára is némileg javult ; bár előbbi évekhez képest ez még mindig kielégítőnek nem jelezhető. Aránylag legjobban fizetik a kereskedők a hízóba beállítható fiatal vöröstarka ökröt és a gőböly marhát, mely utóbbiból ezidén — a téli takarmány-szükség biztos kilátása mellett — nagy kínálat vármegyénkben nem lesz. Az állategészségügyi viszonyok az elmúlt hónapban némileg javultak. A legul.óbbi kimutatás szerint volt ugyanis vármegyénk 2 községében lépfene, 2 községben sertés orbáuc, 1 községben rülikór, 2 községben veszettség és 4 járásnak 11 községében sertésvész. mely bántalmak tehát a nyári állapotokhoz hasonlítva mind113'ájan tetemesen rediicálódtak ; a midőn volt idő, hogy 33 községben uralkodott a sertésvész és majdnem minden járásban fellépett ezen bántalom. A sertés árak még folyton nyomottak és mig a Vámkülföld sorompói meg nem lesznek nyitva, az emelkedésre kevés remény is van. Legújabb időben, a midőn Németországban a sertéshús igen megdrágult és a belfogyasztást az ottani termelők ki nem elégíthetik, a fogyasztók mindinkább kívánják a sorompók megnyitását. Gazdasági terményeink ára, a világ-piacon és a hazi.i malmoknál beállt kedvezőbb hangulat és mutatkozó szükséglet fontán, az utóbbi időben tetemesen javult. I)e a kínálat nem oly sürgős, miut már ezelőtt, a midőn legszükségesebb kiadások fedezése céljából, közvetlen aratás után, számos termelő kényszereladások utján is magán segített, most pedig a maradvánnyal jobb árakra vár. Sajnos, hogy ezen mostani jobb gabonaárakból a kisebb termelő hasznot már nem húzhat. Az ő felesleges készlete nagyobbrészt és már jó idő óta fogyasztásra került. Az áremelkedés, a sörárpát kivéve, melynek eladási időszaka már elmúlt, minden főbb gabona és abrakfélékre kiterjed. A legkeresettebb cikk azonban ezidén méois a zab leend. A Gross és Senftner cég üzelmei. Mult számunkban már foglalkoztunk a Gross és Senftner cég szenzációs üzelmeivel. Mont már egész terjedelmében és megdöbbentő mivoltában áll előttünk ez a messze ágazó és következményeiben szinte kiszámíthatatlan gonosz manőver. Megdöbbentő vakmerőséggel, hosszú időn át űzte biinös spekulációit. Mintha csak biztosra vette volna, hogy egy jól sikerült szökéssel kisiklik a büntető igazságszolgáltatás kezei közül. Gross ur furfangosan tapasztalt férfiú volt. Ismerte az emberi gyengeségeket. A hiúságot. Tudta kinek hol a bibije. Előtte pedig csak egy cél lebegett. Az emberek bizalmát, egyesek szorult helyzetét a cég céljaira kiaknázni. A cél pedig nyilván való. Mások bőiére és veszélyére meggazdagodni. Pénz és nyereségvágy : ezek hajszolták ót a börzére, hol is tisztességtelm spekulációkkal kockára tették a mások vagyonát, azután elvesztettek és végre, mint sok mások — megszökött. S/.abad a vásár a nagy Amerikában. Ha egyszer Gross ur ott kikötött, üthetik a nyomát — a károsodottak. Mit törődik ő a mások bajával, Lássák ók, kik az üzleti morálban s igy benne is bizalmat helyeztek. Ezért támadt oly agyafúrt vakmerőséggel s minden tisztességet nélkülöző effronteriával — a mások vagyonának. Cégeknek és egyeseknek óriási károsodást okozott. Ki csak kezeügyébe került, kijátszotta, megcsalta. Ámított, iiazudott és sikkasztott. Megcsalta, megkárosította üzletfeleit. Meglopta alkalmazottait. Könyvelőjét és szegény munkás kocsisát egyformán. A károsultak között képviselve van a társadalomnak majd minden osztálya. Kereskedők, pénzintézetek, bérlők, földesurak, földművesek, hivatalnokok ; cselédek és szegény szolgák *tb. Az elbitangolt összeg az eddigi információnk szerint már meghaladja a háromszázezer koronát is. Minthogy a lelkiismeretlen spekulációk folytán beállott több százezer koronára rugó passivával szemben, alig néhány ezer korona activa áll födözetként, a megkárosultak utolsó reménye is elenyészett arra, hogy pénzüket valaha viszontlássák. A dolog szenzációja a héten gyarapodott. Mert Gross üzlettársa, bizalmasa és főkönyvelője szintén megszökött városunkból. Ugy látszik minden áron ki akarta kerülni a jeles cég által kijátszott és megkárosított üzletfelekkel való viszontlátás kellemetlenkedéseit. Különös ! Nagyon különös. Szcnftner volt A nevelőnő és Lajos előre mentek. Adriennéval, A.drieuu és Sándor lassan követték Őket. Lassankint, az ő lelkük is kiderült, mint a fölöttük mosolygó ég. • Adrienn! Engedje, hogy így szólítsam* kezdé Sándor halkan, hogy az előttük menők meg ue hallják. »Nem tudom tovább magamba rpjteni szerelmemet. Megengedi-e, hogy atyjának tudtára adjam, miszerint szeretjük egymást ? ! Kaphatok elég tisztességes hivatalt, amiből megélhetünk boldogan és nem is szorolunk az ö vagyonára. Igy nem bírom tovább ezt a gyötrő bizonytalanságot- !« »Nem, nem, ezt meg ne mondja atyámnak) mert mindent romba dönt. Jól ismerem atj'ámat és tudom, hogy vagyontalan embernek oda nem adná leányát.« Akkor hagyja el atyját ós legyen az én nőm, kit imádni fogok. Ne gyötörjön tovább is. Oh kór-m, ne kívánja, hogy ezt megtegyem ! Atyámat dönteném a sirba. Szegény ugy szeret és nem tudná túlélni, ha itt hagynám őt s egy szerinte bizonytalau jövőre biznám magam.i •Aki igazán szeret, az nem lát akadályokat veté közbe keserűen Sándor. • Ne tegyen szemrehánj'ást! A józan észre is kel! hallgtu.nom. IpHrkodjék minél magasabbra emelkedni és akkor semmi sem fog útjába állani annak, hogy boldogok legyünk.. • Minél magasabbrat könnyű azt mondani! Ma, midőn a tehetséget sárban hag\ják veszni, lehet-e ilyen körülméuyek köz*, arra gondolni, hogy olyan magas hivatalt kapjak valaha, minőt, Szentessy ur óhajtana? !« • Ne csüggedjen el! Bízzék a gondviselésben, mely bizonyára önhöz sem lesz mostoha !« • Igen a gondviselésbe !« . . . mormogi a Sándor és elhallgatott mivel Lajoska futott hozzájuk. • Aarienne ! Nevelő bácsi ! Itt jönnek a papáék ! Ott-ott, látják ?« Egyik fordulónál csakugyan előtűnt a két méltóság alakja. Okét, is kicsalta az enyhe, derült regg, mint a többieket. Látszott rajtuk, hogy ugyan kimelegedhettek, mert ugyancsak törülgették izzadó arcukat. Néhány pillanat múlva találkoztak. Ezután m»r közömbös dolgokról folyt a társalgás, mert a legcsekélyebb ellesett szó is gyanút kelthetett volna a két öregben. Nemsokára haza kívánkoztak az öregek, kipihenni a íeggeli séta fáradalmait. Az nap nem lehetett Sándort látni. Másnap találkozott Adriennel. Búskomor, életunt vonás ült az arcán, mely azt sejtette, hogy valami történt, vele. Meg is kérdezte tőle. Sándor kitérő választ adott ós azt felelte, hogy délután elutazik, mert öregauyja nagyon beteg s halála előtt, még egyszer látni kívánja. Az egész dolgot ugy adta elő, hogy Adrienn nem tudta, mit hígyjen. Adrienn még az nap látta Sándort, amint, a tengerpartou haladt lefelé és nemsokára •-gészeu eltűnt szemei elöl. A mint az ablaktól eltávozott, atyja lépett a szobába. Látszott,, hogy nagyon haragudhatott valakire, mert nagyon veres volt és szemeit dühösen forgatta ide-oda. • De fel vagy ingerülve atyuskám« szólt aggodalmasan Adrienn. »Ki bántott, hogy olyan haragosnak látszol ?« Szentessy egy nagyot fujt, azután belevágta magát egy zsölyébe és megtörülte gyöngyöző homlokát. • Mondd már atyuskám, mi bajod?, kérdó másodszor is Adrienn. Szentessy dühösen felkacagott. • Hehehe! Láttál már ilyen szemtelen embert, miut ez a Bálint. Nem hiába volt olyan magába zárkózott; de most ki is mutatta, hogy milyen impertinens tud lenni. • Mi az Atyám?. • Képzeld. Azzal állított előmbe, hogy — ugy szeret, imád, bolondul az én aranyos kis lányom után ós adjalak hozzá nőül.. Eközben megcirógatta Adrienn elhalványodó arcát. Persze, hogy szemébe nevettem. Erre ő felfortyant, hogy milyen igazságtalan vagyok ós szemrehányást tett a neveletlen. Én természetesen ajtót mutattam neki és kijelentettem, hogy többet a házamban meg nem tűröm. No ilyet! Még ő Levéloapirok 50 finom levélpapír, 50 boríték csinos dobozban 80 fillér. 50 íinom csontlevélpapir. 50 boríték 1 kor. és 1 kor. 20 fillér. Kaphatók : ü^ujánszky Józsefnél Keszthelyen.