Balatonvidék, 1901 (5. évfolyam, 27-52. szám)

1901-10-13 / 41. szám

13A LATON V1DEK Mérések a Balatonon. Mindenki előtt ismeretes dolog, hogy a legutóbbi tél folyamán br. Eötvös Loráut dr., a m. tud. akadémia eluöke, budapesti egyetemi tanár, Lóczy Lajos dr. szintén egyetemi tanár és mások társaságában pár hétig tartó méréseket végezett a Balaton jegén a föld nehézségi ere­jének pontos meghatározása végett általa e célra berendezett készülékével a jégen felállított sá­torban. Magyar tengerünket nemcsak hazai tudo­sok keresik fel tudományos célból, hanem ide­geneket is vonzott ide a fönséges viz és vidéke nagyszerűsége, de különösen annak geologiai alakulása. Az elmúlt napokban dr. Róbert Sterneck v. Doublowszky ezredes, a bécsi katonai föld­rajzi társaság astronomiai fokmérő csoportjának főnöke által készített eszközzel végzett kísérle­teket Keszthely környékén két főtiszt ugyancsak a föld nehézség erejének pontos meghatározása végett. Ezek működéséről akarunk néhány sorban megemlékezni. Ismeretes dolog a fizikából Newton gravi­tatio törvénye, melyszerint a vonzási erő a tö­megekkel egyenes arányban nő, a távolság négy­zetével pedig fogy. A nehézségerő nagyságát Newton törvénye alapján köunj^eu lehet egy­szerű számolással meghatározni a föld bármely pontján, ismervén az illető hely földrajzi szé­lességét, tengerszin feletti magasságát s a föld­gömb sugarát. De nehézséget okoz sok körülmény az ered­mény pontos meghatározására nézve. A föld tömege ugyanis nem homogén (egynemű) vagyis n#m coneentricus és egyenlő sűrűségű héjak so­kaságából áll, hanem a föld felszíne emelkedé­seket és sülyedéseket tüntet lel s igy egy-egy pontja a földnek, annak középpontjától, honnan a vonzás indul ki, kisebb és nag3"obb távol­ságra van. A föld lapultsága miatt a nehézségerő a sarkokon nagyobb mint az egyenlítőn s csökken értéke a hely absolut magasságának növekedé­sével, mert igy távolabbra esik a föld közép­pontjától. A föld-felület egyenetlenségei és a föld belsejének egyenlőtlen sűrűsége miatt a. föld felszíne egyes pontjainak nehézségereje nem akkora, mint a mekkorának kellene lenni föld­rajzi szélessége és magasságánál fogva. Sőt más zavarok is fordulnak elő : pl- a merőleges yonai elhajlása, az az a függő ón nem áll merőlege­sen földünk felületének ideaüsan gondolt forgási ellipsoidjára (lapult gömb) s azért a földnek geometriai alakja nem gömb, se nem elhpsóid hanem bizonyos hullámszerű alakzatokkal baraz­dált gömbhöz hasonló test. A bécsi katonai földrajzi intézet két fő­embere a Balaton környékén 42 ponton végzett méréseket ez alkalomból a nehézségerő megha­tározására, mindenütt a legnagyobb pontosság­gal hajtván végre kísérleteiket. A nehézségerőt az ingák megfigyeléséből, azok lengési idejéből határozzák meg, melyet csillagászati pontosan járó órákkal hasonlítanak és egyeztetnek össze. Doublowszky ezredes készüléke a legna­gyobb pontossággal méri az inga lengési idejét. Magától értetődik, hogy a. hőmérsékletet, mely az inga hosszát befolyásolja, valamint a levegő nyomását — a levegő sűrűsége miatt — de meg az inga kilengés tágasságát (amplitúdó) tüzetesen kell megmérni, hogy a lengések ide­jét végérvényesen ki lehessen számítani. Ezen megfigyelések fő követelménye, hogy a kísérletek véghezvitelére használatba vett csillagászati órák járását a legpontosabban is­merjük, Azt valamely pontos csillagászati idő meg­határozással érhetjük el, pl. valamely circum poláris (sark körüli) csillag deleléséből, illetve egy kijelölt csillagnak az északi sarkcsillag ver­ticalísán való keresztül vonulásából határozzák meg. A nagy fáradsággal végrehajtott megfigye­léseken azután otthon hónapokig tartó számítá­sokat kell végezni, hogy a végeredményt 9'8 métert néhány tizedesben pontosan tudják ki­fejezni. Hogy miért fontos a föld nehézségerejé­nek tüzetes ismerete s hogy miért dolgoznak a tudósok heteken keresztül egy számnak a meg­határozásával, azzal itt beszámolni hosszadalmas dolog volna, csupán annyit jegyzünk meg, hogy az egyes helyeken feltűnőbben elütő nehézség­erő változásából a föld tömegének különböző anyagára lehet következtetni. Mennyiben fog megfelelni a várakozásnak sa hozzá fűzött reményeknek, vagy a gyakor­lati élet szükségleteinek, az még egyelőre titok, azt a jövő fogja igazolni, — 8—8. ben, minekutána, azután cousilium abeundiban j részesülvén, fölényes megvetéssel nézte az .is­kolába járó« »tintanyalók«-at. Ilyen formán kva­lifikációi a pásztorkodás pályáját, nyitották meg neki. Itt aztán ebbeli tehetsége egy alkalommal fényesen megnyilvánult, a mennyiben a plébános két, otthonához hűtlenné válni akaró sertvés-ál­latot másfélnapi keresés után megtérített s dia­dalmas némasággal hajtá be a gazda udvarára, hol is illő dicséreteket s elismeréseket szótlan I szerénységgel rakván zsebre, megfogadtatott az örvendetes plébános ur által háziszolgának, vulgo >telienes«-nek, annál is inkább, mert öreganyja elhalván, teljesen árván marada vala Jancsi. Uj hivatalát kedvező auspiciumok között foglalá el tehát. Meg is felelt emberül köteles­ségeinek ; a reá bízott, állatok ét kezésrendjébe uj rendszert hozott az előbbi helyébe és teljes si­kert aratott vele ; a mennyiben a sertések ete­tésénél hosszú vékony mogyorófapálcát hozott használatba, melylyel a mohón evésnek, illetve falásnak eső alattvalóit orron ütögette mindad­dig, mig az étel teljesen ki nem öutetett vályú­jukba ; s ezáltal azt a nem csekéllendö eredményt, érte el, hogy a tisztelt háziállatok nem falták ki a dézsából az étéit, előbb, mintsem az kiöntetett vol na. Azonban nemcsak ezen, hanem magasabb körökben is jeles újításokat, hozott be ; igy a két tehén közül, melyek oly hasonlók voltak egymáshoz, hogy e miatt örökös zavar és téve­dés volt soron a háznál, az egyiknek szarvára ólomgolyót alkalmazott stb, stb. Mindezt a legteljesebb hidegvérrel és hang­talansággal teve és ugyanígy folytatja működé- I sét ma is, 25 év multán. Csak akkor szó l ugyanis, | j mikor ezt a legvégső szükség követeli s akkor is laconicissime. E tulajdonsága a mily megbe­csülendő az emberiség vele ériut.kező részére nézve, épp oly ritka is. Ez a magyarázata az ő »Halt Jancsi elnevezésének is. Csupán egy árny­oldala van ennek — Mari néni szemébeu. Ugyan­is, midőn Jancsi nagy néha valamit, elvét, Mari néni pedig jól lepirongatja, a korholó szavakat is épp oly hallatlan némasággal hallgatja, miutha nem is neki szólna, hanem Julcsáuak. Ez azon­ban Mari nénit még jobban felizgatja, ugy, hogy Julcsa kénytelen a markába nevetni és a kályha mögött kuucogni, mire Mari néni is el­restelli nekihevülését és jobbnak látja az egy­oldalú vitatkozást berekeszteni. Jancsi nem szokott nevetni, (Julcsa nagyon is). De még mosolygását is vörös belükkel le­hetne a kalendáriumba írni, oly ritkán esik meg. E sorok irója azon boldog halandók közé sze­rencsés magát sorolui, kik Jancsi mosolygásának szemtanúi lehettek. E sorok írója ugyanis igen jól érti az állattenyésztés, zoologiai ós házigaz­daság titkait s e tudományával kérkedni akar­ván egy alkalommal, azon kérdést kockáztatá meg Jancsihoz, vájjon ád-e a két tehén napon­kint, „egy" liter tejet ? (!) És Jancsi — mosolygott,. Kegyetlen, szatirikus, gúnyos mosoly volt az. (E sorok irója ugyanis hal vány sejtelemmel sem rendelkezik a tehenek, kivált az oly kitűnő tehenek tejelő képességéről; a minők a papókéi.) Jancsi tehát mosolygott rettentő gondosan és — nem felelt. E sorok irója pirulva vonult vissza lak­| osztályába. ütOl. október 13. Közigazgatási bizottsági ülés. Gróf Jankovics László dr. főispán elnöklete alatt e hó 8-án volt közigazgatási bizottsági ülés. A hasznos háziállatok egészségi állapota, habár a sertésvész apadóban van, teljesen ki­elégítőnek nem mondható, a mennyiben több községben a lépfene, veszettség, rühkór, sercegő üszög és sertésorbánc elég nagy számban mu­tatkoztak. A sertésvész miatt a mult hónapban 37 — jelenleg csak 18 község van zárlat alatt. A szabályszerű gyógy- és óvintézkedések foganatosítva lettek. (A vármegye gazdasági állapotáról külön közleményben számolunk be. Szerk.) A pénzügyi administratió terén fennaka­dás nincs, adók és egyéb kincstári követelések meglehetősen befolytak. A vármegye területén előfordult tüzesetek közül ezideig bejelentetett 10, melyeknél az összes kár 5482 koronát tett ki, ebből biztosítás által megtérült 2040 korona, a biztosítatlanul maradt kár 3442 koronára rug. tízemély- és vagyonbiztonság, apróbb lo­pási és tolvajlási esetek kivételével, erőszakos módon veszélyeztetve nem lett. Az országgyűlési képviselőválasztás min­denki által ismert eredménynyel a vármegye 9 vál. kerületében megejtetett, kivéve Baksát és Letenyét, hol pótválasztás lesz f. hó 17-én. Pénzügyi közigazgatás havi jelentése: Egye­nes adóbau lefolyt 386,987 kor. 65 fill., iiad­mentességi díjban 11378 kor. 52 fill., szőlődézs­maváltságban 146 kor. 56 fill., bélyeg és jog­illetékben 72517 kor. 78 fill., illeték egyenér­tékben 552 kor. 62 fill., fogyasztási és italadó­ban 31086 kor. 31 fill., it'almérési illetékben 2846 kor. 82 fill. Kir. tanfelügyelő jelenti, hogy a zalalövői uj állami iskolához a tanerőket kinevezték, to­vábbá, hogy meglátogatta a kehidai rk. iskolát, n.-kanizsai állami elemi iskolát, a batyki és vé­gedi rk. iskolákat, a csáktornyai állami tauitó^ képző intézetet, az alsó-lendvai állami polg. fiu iskolát, a podlreszti uj állami iskolát. Zalavármegye közgazdasági állapota az 1901. évi szept. havában. Az elmúlt szeptember hú eUő felében gya­kori esőzés váltakozva hűvös időjárással ural­kodott, melj'et a hónap mnsoclik felében állandó szép, meleg őszi idő követett. * Jancsinak nemrégiben társa akadt. Ugyanis német ajkú katonák szálltak a faluba s az ezre­des ur papéknál kapván szállást, lova is ugyan­itt lön elkvártólyozva a hozzátartozó közkato­nával eg^ ütt,. Jancsi r« >k magyarul tud, — Michl csak németül, Jam -inak tehát itt bő alka'ma nyílott a jó svábfick' n ik tanítására. Legah l> mi igy gondoltuk. I) kihagytuk a számításból azt,, hogy Jancsit, nem alaptalanul nevezik »Hal«-nak. Te­hát Michl bizony ugyanannyi magyar tudomány­nyal hagyta el a falut, mint a meunyivel jött. Ok ugyanis csak kézjelekkel érintkeztek egy­mással ; a mi igen jó volt,, mert igy nem tud­tak összeveszni. Legjobb pajtások voltak ; élénk hallgatásba merülve pipázgattak az istálló küszö­bén estén kint. Igen érdekes volt elválásuk. A katona egy reggel azt mondta Jancsinak — a kezével, hogy iirrnár elmenuek innen. Jancsi busán megcsóválta a fejét, hogy biz' ezt ö igen sajnálja. A katona ekkor kezét nyújtotta Jancsinak ; mit Jancsi hasonlóval viszonzott. Ezzel — három hónapi meleg barátságuk után — elváltak. Jancsi kiállt a kapuba és plátói nyugalom­mal nézte a ház előtt elvonu'ó katonákat,. Mi­dőn meglátta Mtchlt, megbökte a kalapja kari­máját s ez vala a vógbucsu. — Szóval Jancsi »jó alak.c Bodrogközi. A legjobb levélpapír, az „EMKE" papir, SllíállSZkV JÓZSCÜlél minden alakban kapható J K es*hei Ve»

Next

/
Thumbnails
Contents