Balatonvidék, 1901 (5. évfolyam, 27-52. szám)

1901-10-13 / 41. szám

1901. október 13. A hónap első felében leesett, k isidós csa­padékok' a hónap közepe táján már ált;.'ánosan megkezdett vetési munkáin tokra pedig oly ked­vező befolyással voltak, hogy a talaj bemunkálása ezentúl szakadatlanul haladt könnyen és szaporán. Az elegendő nedvességgel ellátott szántófölde­ken pedig az el vetett 'mag gyorsan és egyenle­tesen kelhetett, mire vetéseink a meleg időjá­rásban szépen kizöldeltek. Kedvezett a sok csapadék a repce vetések erőteljes fejlődésének is, melyek ezidén szokat­lan gyorsan növekedtek és a rovarok fogaiból kinőttek. A hónap második felében — különösen a kisgazdák körében — megkezdődött a tengeri­nek törése is, melynek ezidei eredménye a ko­rábban vetett s a nyár folyamán néha pásztás esőben részesül' területeken teljesen megfelelő, a nyári nagy szárazságban megakadt kései ve­tésű tengerinél pedig jobbára silány maradt. Ezeknél az elmaradt kései vetéseknél— dacára, annak, hogy a tengeri moly ezidén csekély mérvbeu lépett fel, a termén}' minőség dolgá­ban igen kifogásolt és egy harmadrészig II. rendii. A burgonya kiszedést az elmúlt hóban mindenütt befejezték. Kövérebb talajban sok kárt tett ebben ezidén a pajor, vagy csimaz, mely iiagyobb számban lépvén fel. sok burgo­nyát átrágott. A nyári szárazságban visszamaradt bur­gonyagumók jobbára aprók levén, az eredmény ennél fogva csak gyengének jelezhető. Minőség dolgában azonban teljesen kielégíthető, rodthadt burgonya ezidén kevés fordul elő és előrelátha­tólag tartós is lesz a télen át. A kerti vetemények betakarítása, is meg­kezdődött az elmúlt hóban ; ezek eredménye — a szárazsághoz mérten — csak gyenge közepes. Egyedül a mélyebb fekvésű vagy gyakran ön­tözött kerti talajban fejlődött szép és jó minő­ségű kerti vetjmény. A kései káposztafélékre a szeptemberi időjárás igen jó hatással volt és ezek szépen felfrissültek. Hasonlóképpen kitűnő hatással volt ez a cukor- és takarmányrépa további fejlődésére nézve is, mely növények a hosszan tartó szom­jusági időszak után még jól meggyarapodtak, aránylag azonban mégis aprók maradtak — át­lag gyenge eredménnyel. A magnak vetett köles aratását az elmúlt hóban befejezték. Ennek eredménye is azonban gyenge. A még lábon alló mesterséges őszi takar­mányokra leesett csapadék jobbára már későn jött, meri, ezek növekedése az augusztus havi szárazságban oly visszamaradott volt, hogy a megcsökölt, elsanyargatott takarmány-félék a hiányt után nem pótolhatták. Igen jó hatással volt a szeptemberi időjá­rás a lucerna és a tarló lóherek fejlődésére nézve. Különösen az utóbbi silány állapota javult. Kaszálásra ezidén ugyan kevés gazdaság­ban nyújt reményt a tarló lóhei. de legalább is a tél elő i n.egerősödhetík és a ,-yoknak job­ban ellenáll. Felfrissültek a legelők és a sarjura is le­takarított létek a szeptemberi kedvező időben. Ennek folytán a kínálat kevésbé sürgős lett, részben ez is okozta azt az örvendetes körül­ményt, mely szerint az olyan alacsony fokra már leszállt marhaárak szeptember hóban emel­kedtek. Jó értékesítésnek örvendenek állandóan a fiatal csira ökrök kiviteli célokra és a hizó már­kák egyáltalán ; a juhok- ára azonban ismét le­szállt, mig lovat ősznek idején úgyis alig ke­resnek. A most még szedhető legfontosabb termé­nyünk a szőlő levén, ez a szeptember első fe­lében leesett csapadékok következtében és pe­dig a korán érő és a tömeges termelésre alkal­matos fajtáiban, továbbá gazdagabb talajokon sokat szenvedett és rothadás által annyira ká­rosítva lett, hogy a szüret számos szőlőhegyen ezidén szokatlan korán kezdődött meg. A kisebb gazdák türelmetlenkedése és a koráu érő fajták rothadása okozta ezen elhamarkodott szürete­lést, melynek folytán egyes járásokban már szept. 20-23-a körül szedték a szőlőt, aminek következtében az igy nyert mustnak minősége csak közepes maradt. A jó időjárásban kellőleg megérett és később leszüretelt szőlőkben ezidén azonban ismét igen jó minőségű bor termett és BALATON VlDEK 3 különösen H Balaton mentén magas cukortar­talmú mustok fordulnak elő. Az áraluk ulás még jelenleg kifejlődve nincsen, de egyes helyi el­adások és a világpiacon uralkodó hangulat, után (Franciaországban ismét 50 millió hectoliter bor termett) ítélve, ismét gyenge árakra számítha­tunk. .leleul^o minőség szerint 8—12—16—20 frtig kel a bornak hectoliterje vármegyénkben. Az állategészségügyi viszonyokra vonatko­zólag feljegyezhető, hőtjy ezek' a legutóbbi idő­ben némileg javulnak és csupán a sertés vészre vonatkozólag még nem megnyugtatók. Az augusztus havi kedvezőtlen állás után — azonban ennél is jobbra fordultak némileg a viszonyok. A hivatalos kimutatások szerint volt, vármegyénkben szeptember végével : 2 járás 2 községében lépfene, 1 községben veszettség, 1 községben rühkór, 4 járásnak 7 községében ser­tései bánc és 7 járásnak 17 községéaen sertésvész. A gazdasági termények értékesítésénél na­gyobb árhullámzások nem voltak a mult hóban sem; a kereslet csupán a tényleges mindennapi szükséglet bevásárlására szorítkozik, a spekulatió pedig teljesen szünetel. Egyedül a zab után irányul nagyobb vételkedv és ezen cikk ára aránylag legjobban emelkedik. Javulást a gabona piacon a tél beálta előtt — esetleg csak a tavaszkor — alig várhatunk. G. L. A tokaji bor. A tokajhegyaljai szőlők rekonstruálása ma­holnap be lesz fejezve s a tokaji bor, a magyar borok királya — újból el foglalhatná asztalunkon az első helyet, — de hát ki törődik ma a to­kaji borral ? Minden nagyobb ebédnél patakonkitit fo­lyik, hol a francia, hol a magyar pezsgő s asz­taloszláskor egész raktára vonul fel a hollan­diai Doppelkümmel s más hasonló szeszek és cifrábbnál cifrább elnevezésű cognacuak de alig emlékszem, hogy az ujabb időkben oly asztal­nál ültem volna, hol a régi magyar uri csalá­dok ama szokásával találkoztam volna, liogy ebéd végén tokaji bort hordoztak volna körül, í pedig ha mi magunk nem becsüljük meg ér­deme szerint a Tokajhegyalja eme kincsét, ho­gyan kívánhatjuk, hogy a külföld előtt jusson az oly elismerésre, amilyet kitűnő voltánál fogva megérdemel. Még' élénk emlékemben van a 60-as évek­bői ama, az uriasztaloknál általában divott szo­kás, liogy ebéd végén mindig tokajit hordoztak körül s mondhatom, hogy alig akadt, ember még, a ki borivó nem volt ós a. ki e nemes ital­ból egy kis pohárkával visszautasított volna, mert azt tartották, liogy asztal végén egy pár pohár tokaji orvosság számba megy. Miért nem lehetne e régi szokást, újból fel­eleveníteni? s a helyett, vagy hát legalább a mel­lett a sok miudenféle külföldi kotyvalék mellett tokajit is hordoztatni körül az eb^d végén. Mennyire lehetne a tokaji borfogyasztását e régi magyar szokás felújításával előmozdítani s újból helyreállítani a valódi tokaji bor régi hírnevét, melylyel a tokajhegyaljai szőlőknek a filloxera által lett kipusztítása után, a tokaji bor hamisításával annyira tönkretették a lelket­len kufárok. A minek lehet tulajdonítani talán egyedül azt is, hogy a tokaji bor még az uri­asztalokról is leszorult. Én nagy urainkat hiszem első sorban hi­vatottaknak arra, hogy ama régi magyar szo­kást asztalaiknál újból meghonosítsák s ezzel állítsák helyre újra a valódi tokaji bornak régi jó hírnevét s mint bornak, valóban megbecsül­hetetlen voltát, a mit mindenki oly készséggel elismer, a ki csak valaha egy pohárka valódi tokaji bort, megízlelt. Az 1885-iki kiállítás alkalmával az írói kör által a francia irók tiszteletére rendezett regge­linél nekem volt éppen szerencsém L^sseps po­harába ily valódi toknjit tölteni s arra figyel­mét felhívni, a ki valódi elragadtatással volt an­nak finom zamata s nemes voltától és egész itt­léte alatt egyetlen étkezésnél sem mulasztotta el a neki nyújtott pohárka tokaji kiürítését, melynél, a mint mondá, nemesebb italt nem Íz­lelt, pedig Lessepsnek csak volt módjában "és alkalma elég jobbnál jobb borokat ízlelni. Sokat tehetnének a valódi finom tokaji bor­fogyasztás terjesztése érdekében a szálloda-tulaj­donosok is. ' ' J A Rajna mellékén s Németország csa' uem valamennyi nagyobb vendéglőjében általát 'n el van terjedve azon szokás, hogy bármiféle rajnai bort poharankmt lehet kapni, miért nem leh°fne ezt a szokást a mi szállodáinkban is a tokaji borral meghonosítani ? Hány ember akadna még a különben gyenge borivók között is, a ki e-y pohárka finom tokaji bort ebéd végén szívesen megfizetne, ha azt poharankint is lehetne kapui es meg volna győződve, hogy azt valódi, finom minósegben kapja. A mit természetesen fsltéte­lezni is kell, hogy e szokás behozatalával a finom tokaji borfogyasztás terjedésére akarunk számi­taui s azt hiszem, ha németországi vendéglősök es szállodások nem károsodnak a rajnai bor poharankiuti felszolgálásával, a mi vendéglőseink és szállodásaink se károsodnának a tokaji bor ily módon való kimérésénél. Újból hangsúlyozva, hogyha az valódi finom tokaji bor lesz. Azt azonban azután a legszigorúbb ellenőrzés alá kellene vetni, hogy a Tokajhegyaljáról csakis valódi, tokaji bor kerülhessen a forgalomba. En részemről a valódi finom tokaji bort oly nemzeti kincsnek tartom, a melynek minden hamisság elleni megóvása a legszigorúbb ellen­őrzést is megérdemli s valódi hazafiúi köteles­séget teljesítenének a szálloda tulajdonosok s vedégiősök, ha mig egyrészről ebben a kormány közegeinek kezére járnának s meghonosítanák a rajnavidébi szállodások s vendéglősök által a rajnai borokkal követett szokást a valódi finom tokaji borok fogyasztásánakterjesztése érdekében. Részemről ugy vagyok meggyőződve, hogy az itt általam ajánlott eljárás megérdemli, hogy komolyabb megfontolás tárgyává tétessék, mert meg vagyok győződve arról is, hogy e két irány­ban fogyasztás terjesztésének nagy szolgálatot volna hivatva tenni a Tokaj hegyaljai bortelme­lés felvirágoztatásának. K. A. HIREK, — A premontrei rendháznak a héten kivet­kező vendégti voltak : Takács Menyhért dr. já­szói prépost, Ku.nc Adolf dr. esornni prépost, Argalác.s M*rk jaszói perjel, Szentkirályi Z-úg­moud novicius mester, Kotuuovics Sándor nagy­váradi, Szepes.si Géza rozsnyói és Horváth Bol­dizsár kassai igazgatók. A jászói rendnek e nagy­tekintélyű tagjai ked ves látogatásukkal a testvéri kapcsot, mely a két, rend között feutáll, még szorosabbá tették. — Adományok. A Jézus szive oltárra a héten Szuksz llugóué (Balaton-utca) adott 20 koronát. Főösszeg 93 korona. — Eljegyzés. Kendy Elemér dr. büntető törvényszéki albiró Budapesten, volt kir. alügyész Nagykanizsán, október hó 5-én jegyet váltott Nagy Ilonka kisasszouynyal Balaton-Füreden. — Elnökök a megyebizottsági tagok válasz­tásánál Zalavármegye törvényhatósági bizott­sága Jan'iovich László dr. gróf főispán elnök­lete alatt, folyó hó 8-án rendkívüli közgyűlést tartott. Ezen a gyűlésen a vármegyei bizottsági tagok választásának határidejét állapították meg és a választások vezetésével megbízott elnökö­ket, illetve h. elnököket választották meg. A törvényhatósági tagsági helyeknek választás ut­ján leendő betöltésére határidőül 1901. évi ok­tóber 21-ét, netáni szükség esetére október 28-át tűzték ki. Választási elnökök és h. elnőkökül a kö­vetkezőket választották meg: Alsó-örsi választó kerületben: Elnök: Lingl Valérián B.-Füred, h. elnöknek, Kabdebó István Csopak. B. Füredi választó kerületben : Elnök : Csermez Pál Zánka, h. elnök Varga János B Füred. B.-Udvari vá­lasztó kerületben : Elnök : Györffy Pongrácz Kövesbálla, h. elnök Dobrovics Miklós Diszel. Kőveskállai vál. kerületben, elnök : C^emezI Elek Köveskáila, h. elnök : Lőke István Káptalantóti, Káptalantóti vál. kerületben : Elnök : Forster Elek Gyulakeszi, h. elnök : Eőry Béla Gulács, Tapolcai vál. kerületben : Elnök Glazer Sándor Tr.polca, h. elnök . Vasiagli Jáuos Tapolca, Leseuce- Tomaji választó kerületben : Elnök : Virius Vince L.-Tomaj, h. elnök: Augyán Jáuos Vonyarcz, Karmacsi választó kerületben : Elnök: Dunszt Ferenc dr. Keszthely, h. elnök Fekete Gergely Alsó Zsid, Keszthelyi választó kerület­ben : Elnök : Dezséuyi Árpád dr. Keszthely, h.

Next

/
Thumbnails
Contents