Balatonvidék, 1901 (5. évfolyam, 27-52. szám)

1901-09-29 / 39. szám

1901 szeptember 29. BALATON VIDÉK muzeumba került híres tudós iró Pápay Sá­muel levéltáráról. A levéltár anyagát most rendezi Darnay Kálmán, melynek legbecsesebb része az az érdekes levelezés, melyet Pápay Sá­muel, mint Kazinczy közvetítője Döbrentey, mint Kisfaludy Sándor barátja folytattak, hogy meg­szüntessék azt az ellenséges viszonyt, mely Kis­faludy Sándor és Kazinczy Ferenc között volt, melyre Himfy daláról irt Kazinczy szigorú kri­tikája adott okot. E levéltár anyagából tudjuk meg. hogy Kisfaludy Döbreuteyhez, Kazinczy Pápayhoz intézte leveleit, melyet Pápay és Döb­rentey kicserélve, jutottak el Kisfaludy, illetve Kazinczyhoz. Nagyon becsesek Kisfaludy leve­lei és a Döbrentey, valamint a Kisfaludy leve­lek. Az irattárban több prózai dolgozatot talált kéziratban Darnay Pápaitól. Becses Rákóczy Ferenc beszéde, melyet a vágmenti sereg lelkesitésére 1705-ben tartott. Vannak az irattárban régi. érdekes színlapok 1810 — 15-ig II. József császár által kiadott magyar nyelvű cselédtörvények és a csikók neveltetésé­ről szóló császári rendeletek. Ha ;,z irattár ren­dezve lesz. több becses levelet fogunk közölni Kisfaludy és Kazincv Döbrentey levelezéséből. A muzeum mult heti szaporulatát egy szig­ligeti középkori lelet egészíti ki, mely valószí­nűleg a vár fegyverkovácsának szerszámjait, házi eszközeit és egy 20 fontos ágyúgolyót tartal­mazott. Szirtén érdekes ugyancsak Szigligeten lelt vörösréz cinkotai itce, a letűnt középkor legismertebb folyadék mértéke. A pénzgyüjtemény Sz f. László ritka dénár­jával és Betli'en Gábor 2 drb nagybányai ezüst polturájávíil és V. Ferdinánd 1848-ban vert magyar köriratu aranyjával gyarapodott. HIREK. — Személyi hir. Kráuitz Kálmán kanonok egyházmegyei főtanfeliigyelö a héten pár uapig városunkban tartózkodott. — FÖuri esküvő. Zichy Vladimír gróf f. hó 21-én esküdöl t B.-Földváron örök hűséget, Zicliy István gróf é3 Klebersberg Josefin grófnő leá­nyának, Melánie grófkisasszonynak. — Adakozások a Jézus szive oltárra. Lakics Anna 2 K. Perpics Ferencué 4 K. Lakics Irén, Toruáczky Józsefué, özv. Persovics Jánosné 2—2 K. Összesen 73 K. — Halálozások. Özv. Ónodi Gáborné, szül. Dezső Borbála, szept. 24-én hosszas szenvedés ós a halotti szentségek ájtatos fölvétele után, életének 73. évében meghalt. 26-án temették el nagy részvét mellett. A szent mi e áldozatot ugyanazon a napon mutatták be érte. A meg­boldogultban Veháp L'fjosnó szeretett jó anyját, gyászolja. — Treftier Ferenc könyvkötő ugyan­csak e hó 24 én halt, meg életének 64-ik évében. Temetése 26 án délután ment végbe. — Vettük a köveíkezö sorokat : Tekintetes Szerkesztő Ur ! Értésemre esett hogy az egyik hely i lap a Dalkör ügyével foglalkozva, azt a nézetet kockáztatta meg, hogy E. ur azért nem vezette a gyászdalokat, mert az elnök fellépése miatt a >kérelemnek eleget nem tehetett. A tár­gyilagos igazság azonban ez : Az elnök körözvó­nyében kiemelte, hogy az a férfiú, ki a hazát, válságos unpjaibpu karddal is szolgálta, megér­demli, hogy a Dalkör (melynek egyik célja a ha­zafias érzelmek ápolása) a t jmet,ésen részt ve­gyen. E. ur azonban, noha a Dalkör tagjai majd­nem teljes számban megjelentek, a halottasház­nál a kört, nem énekeltette, hanem maga kezdett rá egy gyászénekre. Az elnök csak akkor szólt, E, urnák, mikor a menet, már a temelő felé kö­zeledett ; de ekkor E. ur a háznál kötelességét már nem teljesítette. Az elnök fellépése tehát nem lehetett oka annak, hogy E. ur Trszt.yánszky K. temetésén a kart nem vezette Ennyit az igazság érdekében. Lakatos Vince dr. Galamb-lövészet B -Füreden. A balaton­füredi galamblövő egylet őszi versenyeit, októ­ber hó 22., 23. és 24-ik napján fogja megtar tani Füreden. Az egyesület egyúttal rendkívüli közgyűlést is tart október 23 án. A lövészet kez­dete naponkint d. e. 10V 2 órakor. A díj d. u. 1 órakor lövetik. A kik a versenyen résztveuni óhajtanak, október hó 15-ig jelentkeznek Gyapay Nándor egyesületi titkárnál, — Halálozás. Kropf Anna Peregrina a ta­plcai Paulai szt, Vinczéről nevezet irgalmas testvérek rendjének tagja f. hó 27-én életének 29. ós magasztos hivatásának 10. évében hosz­szas szenvedés után meghalt,. — Programmbeszéd. Somssich Béla gróf a kerület néppárti képviselő jelöltje, ma 10 órakor tartja programmbeszédét a »Koroua« szálló előtt. — Földvonzási megfigyelések. A bécsi ge­ográfiái intézet, századosa, Andres Lipót f. hó 21—23-án Sümegeu időzött s megfigyeléseket tett a föld nehézsógerejének meghatározására. Innen Vállusra utazott hasonló megfigyelések eszközlése végett. A Balaton vidékén 42 pontot figyelnek meg s munkájuk eredményét, abban a munkában teszik majd közzé, a melyet a Föld­rajzi társulat Balatoni bizottsága Lócy Lajos dr. egyetemi tanár vezetésével ad ki. — Ertesités a postautalványokhoz haszná­landó űrlapok tárgyában. A postautalványok feladásában folyó évi október hó 1-től kezdve változás áll be. E naptól kezdve kizárólag csak a belföldre (Magyar, Horvát és Szlavonország területére) szóló postautalványokhoz lehet a fel­adóknak a posta kincstár által kibocsátott ed­digi rózsaszínű űrlapokat használni, míg ellen­be n a külföldre (ideértve Ausztriát és a meg­szállott tartományokat is) szóló postautalványo­kat a feladóknak ugyancsak a postakincstár ál­tal kibocsátott sárgaszínű utalvány-űrlapon kell kiállítani. A címzést illetőleg a közönség saját érde­kében felkóretik, hogy az Ausztriába és egyéb külföld re szóló postautalványokon a rendeltetési helyre és címzett lakhelyének közelebbi megha­tározására vonatkozó adatokon kívül a rendel­tetési ország nevét is írja ki, — Nyugalomba. Keszler Gyula polg. isko­lai, tanár Tapolcán nyugalomba vonult. Helyét, Ujváry Kálmán foglalta el. Keszler a tanítás terén 33 évig működött, mely idő alatt áldásos munkálkodásával sok érdemet szerzett. — Eskütszéki főtárgyalás volt szept. 24-én a zalaegerszegi törvényszéken. — Gyepükajáu­bau Vitai Pál és Kovács Pál sógorok sokat ci­vakodtak, végre egy kutya meg egy liba miatt cibálui kezdték egymást ez évi aug. 3-án. Vitai felkapott egy kést s hamarjában hétszer jártatta meg sógorában. Kovács Pál egy óra múlva meg­halt. Özvegye s öt, gyermeke maradt. Vitai em­berölésért állt tehái az esküdtbíróság előtt. A főtárgyalást Staniszlavszky Adolf elnök vezette. A bírák : Szupits Antal és Skóday Aurél. Jegy­ző Domby Jenő. Közvádló Schneider Gábor. A vádlottat Grüuvald Samu dr, ügy véd védelmezte. Esküdtbirák a következők voltak : Vizsy Boldi­zsár, Kern Au'al, Kele Antal dr., Tóth József, Laux Rezső, Marton Ede, Wirtmaun Iguátz, Haugay Géza, Török József, Obersohn Mór dr. Umsuucz Lajos, Szollár István — Az esküdtek főnöke Kele Antal dr. ügy véd volt. Szakértő orvosok Fischer Ignácz dr. ós Biró József dr. — A vádló és védöbeszédek megtartása után az esküdtek bűnösnek mondták ki Vitai Pált s a törvényszék elitélte 4 évi börtönre, 50 K. teme­tési s 1000 K. gyermektartási költségre. — A keszthelyi kölcsönös segélyező szö­vetkezet igazgatósága közzé teszi, miszerint, a szerdai (október 2.) befizetések csütörtökön, ok­tóber hó 3 án teljesitendők. — Uránia. A Uránia október 4. 5 ós 6-án városunkban az »Amazont szálló nagytermében előadásokat tart. Első napou Spanyolország, 2. napon a XIX. század. 3. napou a Tánc kerül szilire. Az a nagy és sokoldalú dicséret, rnely­lyel e szini osztályt a fővárosi éj vidéki sajtó ezideig elhalmozta, biztosíték, hogy a társulatot városuuk is támogatásban részesíti. — Gyilkosság. Simon Kálmán tapolcai la­kos, bolti szolgát f. hó 24-én, midőn a puszta­dörögdi határban lévő burgonyaföldjére ment, eddig ismeretlen tettesek megtámadták, fejét összezúzva ott hagyták, míg egy Tapolcza felé jövő kocsis megtalálva az eszméletlen állapot,­bau levőt, kocsijára tette, hogy Tapolcára vi gye, de az útközben meghalt,. A tetteseket nyo­mozzák. A cselédügy rendezése. Széli Kálmán bel­ügyminiszternek egy fontos rendelete érkezett a vármegyéhez, mely rendelettel a cselédügy ren­dezésének megkezdett munkálatait böviti ki üd­vös intézkedéssel. A belügyminiszter ugyanis el­rendelte, hogy a helynélküli cselédek befogadá­sára az országban hatósági cseléd menedék helye­ket állitsanak fel ós a helynélküli cselédek szá­mára, a kik lépten nyomon ki vannak téve a cse­lódszerzők zsarolásainak, — ingyenes körvetitö intézeteket rendezzenek be. — Az ámori legelő. Az ámori legelő még mindig csak nem juthat kultura alá. A tulajdo­nosok 9/io­ed része akarja a felosztását és hűsé­gesen meg is szavazza az e célból összehívott gyűléseken, de a legelő mégis csak felosztatlan marad. Ez a szőlőmivelésre alkalmas talaj termi tovább is a haszontalan gilicetüskét. Miért is jönnek össze a legelő-birtokosok, ha azoknak a nagy többsége se hozhat a legelő felosztását il­letőleg érvényes határozatot ?! Az a szép idea, hogy a varos, miut testület, megveszi a legelöt, örökre megvalósithatlan marad. A város adózó polgárai sokkal hasznosabb helyre fektethetik filléreiket. — Tanitógyülés Szt.-Gróthon. A zalame­gyei általános tanítói testület zalaegerszegi já­rásköre f. hó 26-áu Zala-Szent.-Gróthon az ál­lami elemi iskolábau tartotta meg évi rendes közgyűlését. Az elnöki jelentós és a jegyzővá­lasztás után Farkas Anna k. a. szentgróti ta­nítónő negyedik osztályú tanítványaival gya­korlatilag mutatta be az igék módjait. Szépen sikerült előadásáért élénk helyesléssel jutalmaz­ták a jeles tanítónőt. A tárgysorozat szerint Arvai Ignácz értekezett a felek«zeti iskoláról. Fe­lolvasását a kör tagjai többek hozzászólása utáu dicsérettel emelik ki. Most Nóvák Mihály (Réztolli) a »Tanügyi tárcák« aranyostollu irója, megy ki a felolvasó asztalhoz. Minden szem, miuden figyelem feléje irányul. Nóvák az uj gondnoksági utasításról olvas fel, kimutatja an­nak jó ós rosz oldalait ós általánosságban az egészet hibásnak, rosznak tartja. Nem hiszi, hogy Wlassits miniszter csinálta. Bárkitől eredt, kicsiny feje volt a nagy munkához.* Novák­nak különösen az nem tetszik, hogy az igazga­tónak igen nagy hatalmat adnak. Az év végén az igazgató a majszter, az oszt. tanító a legény. Milyen viszony lesz ezután az igazgatónő ós az oszt. tanítónők közt ? Azután az a kukucslyuk, kiált fel Nóvák. Ö ugyan hiszi, hogy azon be­csületes magyar ember be nem néz; de már az maga, hogy létezik, nagyon lealázó az állami tanítóságra. Nóvák indítványozza, hogy az igazgatót 3—3 évre válasszák ott, a hol két tanítónál több működik, egyúttal határozatba megy, hogy Nóvák felolvasása emlékiratképen a közoktatásügyi miniszterhez terjesztessék fel, oly kérelemmel, hogy az uj gondnoksági utasítást vagy átdolgoztassa vagy teljesen visszavonja. A mint Nóvák felolvasását bevégezte, kartársai tapsolnak, éljeneznek. Elnök indítványára, hogy Nováknak jegyzőkönyvi köszönetet szavaznak. Ismét taps és éljenzés. Ezután kisebb ügyekre kerül a sor, végezetül az elnök kijelenti, hogy a tavaszi gyűlés Szepetken lesz. Ruzsicska K. dr. tanfelügyelő a gyűlést táviratban üdvö­zölte. — Értesisés. A Sopronban 1901. évi augusztus ho 1-én kelt, hirdetményünk 7. pont­jára való hivatkozással közhírré tesszük, hogy a soproni cs. és kir. katona-élelmezési raktár 1901. évi október havában a maga részére 250 mm. rozsot ós 600 mm. zabot, — továbbá a szórabat,helyi fiók élelmezési raktár részére 250 mm. Rozsot ós 800 mm. zabot vásárol be. A bevásárlási feltételek a soproni élelmezési rak­tárra nézve ugyauazok maradnak, a melyek a felebb idézett hirdetménybenfoglaltatnak. Ellen­ben a szombathelyi élelmezési fiókraktár részére csakis a soproni cs. ós kir. élelmezési raktár fo­gad el előirt mintákkal felszerelt irás- vagy szóbeli ajánlatokat és az esetleg bevásárolt ga­bonamennyiség csak azután fog a megszabott hatáiidőn belül rendeltetési helyére az az a szombathelyi fiókraktárba szállíttatni ós pedig a vasúton díjmentesen, — tehát közvetlenül a szombathelyi élelmezési fiókraktár nem vásárol­hat. Bővebb szóbeli felvilágosítások a katonai élelmezési-raktárnál a hivatalos órák alatt (8-tól 12-ig) nyerhetők. Sopron, 1901. évi szeptember 16-án. — Soproni cs. és kir. katonai élelmezési raktár kezelő bizottsága. — A .Tapolca ós Vidóhó* nek. A főigazga­tónak joga volt azokat a polgári iskolai tanuló­kat,, kiket vizsgálat utáu a gimnáziumi tanulmá­nyok folytatására nem talált alkalmasoknak, visz­szautasitaui: Ez kétséget nem szenved. Midőn tehát mi őt, mint gimnáziumunk nagyérdemű igazgatóját az ellene intézett támadásért a sze­mélyeskedésektől egészen ment cikk közlésével védelembe vettük, hírlapírói kötelességünknek tettünk eleget. Nem támadtunk senkit, hanem

Next

/
Thumbnails
Contents