Balatonvidék, 1901 (5. évfolyam, 27-52. szám)

1901-09-22 / 38. szám

V. évfolyam. Keszthely, 1901. szeptember 22. 38 szám. Társadalmi, szépirodalmi s közgazdasági h'stiiap. niM

KJ«l«nÍk lieteuUini vit.-»i t-im j>. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL a volt ^azd. tanintézet épületében. K ÓBi i fetolfnl ti SKWI -kes/.l .nöéjí cilllélt*. pénzttKilt.alvAnyokiU.. Ii irdel éui me^liizitsoKat. és relí IainAei«\lcat. a It iailiMii \ al HI IIOK kérünk. rtázlrnlokat nem miIUIU iriHHia I.A l'TUJ.A.IDONOS SZERKESZTŐSÉG Kishici.os SZHUKÜSZTO BONTZ JÓZSEF. KIADÓ SUJANSZKY JÓZSEF. ÉIOIiiBlésI arak : tgri 3t rtVI'H Fél évre . Negyei! évro . Fgyxi alám érit 'U knrjnn Ö ? „ f>U pi) ... 2U Hylltlér rititgniR alku izerint. A jövö termés. * A helybeli gazdasági tanintézetben 140 q. őszi buza és 100 q. árpa vetőmag eladó. Ezt a vetőmagot első sorban a zalamegyei földmives embereknek van joga megvásárolni. A. földmivelésügyi miniszter akarja ezt igy, a ki a kisgazdák sorsát szivén viseli. Azt akarja, hogy a kis gazdák jó vetőmaghoz jussanak. Ezért teszi minden ősz táján lapokban közhírré, hogy az állami birtokok terméséből folyó napi áron ád vetőmagot a fölmiveseknek. Ebből az állami termésből szerezzenek gazdáink vetőmagot, mert kitűnő, nem drága és a hozzájutás sem nehéz. Adják el a magok silányabb termését s vegyenek annak az árán kitűnő vetőmagot és azzal vessék be földjüket. Az idei év különösen megmutatta, hog}

T nem elég a jó termés biztosítására a jó talajmivelés. Ugyanazon minőségű talajon egymás mellett lehetett látni jó termést ós nagyon gyengét. A jó termés többnj'ire a nagy táblavetéseken volt, a rosz azokon a keskeny földközökön, mel}-ek közt egy-egy barázda jelzi csak

; hogy lépten-nyomon más gazda földjón járunk. A zalameg3

rei földek uri birtokokon megadtak 10—12 mázsás termést holdankint, a földmivesek birtokai átlag alig ütötték meg az 5—6 mázsát. Honnét ez a nagy külőmbség ? Zalában kevés kivétellel egyforma idő rj járt mindenfelé. Ősszel száraz volt a föld, soká hevert a mag. későn kelt, gyengén bokrosodott. Tavasszal ismét későn nyilt az idő, a növényzet fejlődése hátramaradt; a tavaszi esőket tartós szárazság követte és legtöbb helyen jó későn jött meg a kalásznevelő eső, amely itt-ott javitott a termésen. Mégis miért oly elütő az eredmény? A vetőmag — csinálta azt. Az nem tudott az időjárásnak ellenállni. A vetőmag minősége mindig nagy befolyással van a jótermésre, de különösen olyan évben, minő volt ebben az évben. Az olyan időjárás, mint volt az idei, különösen megpróbálja a gazda szakértelmét és gondosságát. Ha rövid is az ősz, a jó vetőmagban annyi táplálékot talál a kis csira, hogy eléggé megerősödve nézhet a tél elé. Ha a talaj jó mélyen és porhanyón meg van munkálva, az első tavaszi esőkre olyan mélyen leereszti finom gyökereit, hogy az altalaj nedvességéből táplálhatja a növén}

T zöld részeit és a későbbi szárazságnak jobban ellenáll. Ha jó termő erőben van a talaj a növény életműködése elég élénk arra., hogy a fejlődésnek összes feladatait jól teljesítse, még akkor is, ha a növény fejlődés időszakát a mostoha időjárás rövidebbre szabta. Azért emiitjük fel most ezeket, mert ezek a körülmények idézték elő nagyobbrészt a fent emiitett külömbséget a termésben, az uri és földmives birtokokon. A BALATONVIDÉK TÁRCÁJA. J1 három cigány. (Lenau.J Egykor láttam három cigányt feküdni a gyepen, A mint kocsim keresztül ránt A homoktengeren. Egyik — mert kedve tartja — tart Kezébe' hegedűt, S az esti fényben dalra dalt Tüzesen hegedúlt. A második pipálgatott, S nézett a füst után, És oly víg és olyan nyugodt, Mint senki más talán. És jól alszik a harmadik, Cimbalma zúg, reztg, Szél rezgeti érc lniriáit, Mig szive szendereg. S néztem a három fiút, Toprongyos mindenik ; Szivök nem ismervén a bút : Könnyű a sors nekik. Ha bús az ember élete, lm példát adnak ök : A pipa, álom és zene Gondímő jótevők. És né»tem a fiúk ftlé Távozva még soká. Nincs barnább arc, mint ezeké, S éj/űrt hídi rá alá. Havas Jlntal. A szöllö miatt. Irta: Pataky István. Sokau mondták az öreg Sarudi Szabó Sándornak, bogy ne vegye meg, a még öregebb Galambos János szöllejét mert ha egy baj származott a miáu, fog még több is lenni. De az öreg Sarudi Szabó mind e figyelmeztetésre csak mosolygott, fogta kapáját s ment ki a szőllőbe, hogy a tőkéket dédelgesse. Hatalmas alakja, a melyet a 70 esztendő meg nem görbített, eltűnt az ijeszt.getők elöl. Hófehér bajusza jobbról-balról vállait verdeste, vagy inkább simogatta, mintha mondanák, ne félj öreg gazdánk, mi is erősen állunk még orrod alatt, de erősen birod még te is karjaidat. Azt gondolja — mondogatták a szalókiak — hogy még most is az, a ki egy maga szétverte a kuuhegyesi vásárt. No csak no, a Galambos Ferke is hatalmas legény ám ós fiatal l Nem adok neki egy fólesztendőt, itthon lese már. A múltkoriban már láttam az öreg Galambost a szőlő körül. Az meg azt hiszi, hogy visszakerül még a kunyhóba, a hol nagy betűkkel van kiirva : G. J. épült 1849-ik nehéz esztendőben, saját kezeintül. Az öreg Sarudi azt sem bántotta, söt ügyelt arra, hegy a felírás tisztán megmaradjon. ' Néha hivta ki a?, öreg Galambost, hogy