Balatonvidék, 1901 (5. évfolyam, 27-52. szám)

1901-09-22 / 38. szám

HA LATON VLDtiK li>01. «zepteinber 22. Ezeken a tapasztalatokon okulva készítsék elő kisgazdáink a jövő termést. Itt van az őszi vetés ideje. Munkálják meg jól a földet. Minden fáradságot meghálál a termés. Szerezzenek mindenek előtt jó vetőmagot. A gazdasági egyesület is közvetít tagjai számára jó°vetőmagot. Tegyenek lépéseket eziránt. Megérdemli a fáradságot. Ha meggondoljuk, hogy a szántóföld területeknek körülbelül felerészét bírják a földmivesek, a mely földterület művelése kellő szakértelem hiányában fele termést ad, mint a mit adhatna, n< mzetgazdasági szempontból is nagyon kell óhajtanunk, hogy a földmivelés ügye a közgazdáknál erőteljesebb legyen. Erre irányul a földmivelési miniszter buzgó tevékenysége, mikor a kis gazdák számára földmives iskolákat állíttat, téli gazdasági előadásokról gondoskodik, jó vető magot oszt ki, tanulmányi kirándulásokat rendeztet és népies mintagazdaságokat állit fel. Csak értse meg gazda közönségünk e tervszerű intézkedéseket ós használja fel a maga javára: akkor a jövő bő gyümölcsöt hoz ! Törvényhatósági bizottsági közgyűlés. (Vége.) Folytatólag szeptember lió 10-óu főispán a közgyűlést megnyitván a következő előterjesztést teszi: Felséges Nagyasszoi^-unk, boldogule Erzsébet királyné 0 Felsége gyászos elhunytának évfordulója a mai napra esvén, szomorú kötelességének tartja, liogy a vármegye legmélyebb gyászának ezúttal is kifejezést adandó, a megjelent tagokat a 9 órakor tartandó gyászisteni tiszteleten való részvételre felkérje. A közgyűlés mély meghatottsággal ünnepélyes csendben hallgatta főispán szavait, melyek a megyo közönségének mély fájdalmát tolmácsolák s az ő vezetése alatt a gyász isteni tiszteletre vonult; mely időre a közgyűlés egyidejűleg fölfüggesztetett. második napon a következő nevezetesebb ügyek tárgyaltattak : Káptalanfa ós Zalamihályfa községek vadászterületeinek bérbeadására vonatkozó képviselőtestületi határozatokat jóváhagyta, úgyszintén jóváhagyást nyert Keszthely községnek a ta polca keszthelyi vasút segélyezése és ugyanannak Ö Felsége I. Ferencz József koronázási jubeliumi alapítványa cimón tett alapító levelét. — .Tördemicz, Salföld, Alsó Örs, Lovas, Akaii, Örvényes, Bal. Udvari, Aszófő, Tihany, Bal. Ederícs, Kővágó Örs, Rendes, Szepezd, Badacsony Tomaj, Arács, Bal. Kövesd, Csopak, PalozLak, Zánka és Szigliget községek képviselőtestületeinek a szabadkikötők, szabadvizhaszuálatok és a szabadfürdő helyek megjelölése tárgyában hozott szabályrendeletért; Balatonfüred községnek a vadászterület bérbeadása, — a szeiitgrótpolgárvárosi körjegyzőséghez tartozó községeknek a megállapítása, — NagvKanizsa rend. tan. városnak a járvány kórház építésének vállalatba adása, — Keszthely községnek a marhalevelek kiállítása ós záradékolása ; — Békésvármegye közönségének az állami és törvéii3'hatósági alkalmazottak szolgálati viszonyaiban a teljes ós feltétlen nyugdij viszonosság sürgős életbeléptetése és Sopronvármegye törvényhatóságának a kivándorlás ügyében indítandó országos mozgalom érdekében és a kivándorlás meggátlása tárgyában az országgyűléshez intézett fejiratait a közgyűlés magáévá tevén s a hasonló szellemű felirat megszerkesztésével Kaufmann Mátyás aljeg3

Tzőt bizza meg. A magyar állam ezeréves fennállásának megörökítéséül a vármegyei közművelődési alap terhére évi 400 koronával létesített ösztöndiját a közgyűlés Bohár György kővágóörsi lakos napszámosnak a keszthelyi fógj'niuásium Il-ik osztályában járó Gábor nevű fiának adományozta. Zalaegerszeg ós Nkanizsa rend. tan. városok üg3

:vitele és pénzkezelésének a vármegye alispánjának elnöklete alatt ós pedig Egerszegre Deák Mihály és Ziegler Kálmán bizottsági tag küldetett ki. Szavazás utján elhatározta közgyűlés, hogy a vármegyei házipénztárba kezelt alapok pénzeit jövőre a postatakarékpénztárba helyezi el. A vármegye alispánjának az iratok kiselejtezése tárgyábani előterjesztésének elfogadásával a közgyűlés a tervezet elkészítésére az alispán elnöklete alatt a megyei főjegyző, árvaszéki elnök, főügyész s a zalaegerszegi, sümegi, szentgróti és nagykanizsai járások fószolgabiráiból, Barcza László ós Haudek Ágostou dr. bizottsági tagokból álló bizottságot küld ki. A vármegyei pótadók kezelésének egyszerűsítését a közgyűlés szükségesnek találván az alispán elnöklete alatt a főjegyző, t. főügyész, főszámvevő, főpónztárnok, zalaegerszegi főbíró, polgármester továbbá Haudek Ágoston dr., Ódor Géza ós Barcza László tagokból álló küldöttséget küld ki javaslat előterjesztése végett, ugyancsak bizottságot küldött ki a tüzrendászeti szabályrendelet módosítása tárgyában is. A közgyűlés ezeken kivül több kevésbé érdekes ügy letárgyalása illetőleg elintézóss után véget ért. Közigazgatási bizottsági ülés. Zalavármegye közigazgatási bizottsága gróf Jankóvich László dr. főispán elnöklete alatt f. hó 10-én a törvényhatósági bizottsági közgyűlés befejezése után tartotta rendes havi ülését. A vármegyei főorvos jelentése szerint augusztus hóban a felnőttek közegószsógi állapota általában véve elég jó volt, mert a megbetegedések szama igen kisszámra csökkent s a más években éppen a nyári hónapokban uralkodni szokott maláriának 113'oma is csak alig volt észlelhető. Sajnos azonban, hogy a hasihagymáz Salföld, Z.szt.lászló, Pacsa és Alsó Domború községekben járványosán fellépett, mely utóbbi községben az első fokú hatóság ós annak szakközegeivel megjelenve a szükséges védő és elfojtó intézkedéseket megtette. A gyermekek közegószsógi állapota nem volt kielégítő,amert az eddig több helyen járványosán uralkodott kanyaró szűnő félben van ugyan, de e helyett az alsó lendvai járásban a hökhurut lépett fel szórványosan, és igen nagy számmal szerepelt a heveny, gyomor ós bélhurutban szenvedők száma nagyobb halálozással ; fertőző bötegség9k közül előfordult roncsolótoroklob 29, — hasihagymáz 38, — kanyaró 18, — vörheny 5, — hökhurnt 61, — gyermekágyiláz 3, — vérhas 1, bárányhimlő 1. — Rendőri boncolás teljesíttetett 3 esetben ; melyeknél a halált 2 esetben gyomorrák, 1 esetben pedig villómérgezés okozta ; külső hullaszemle előfordult 9-szer, súlyos sértés bejelentetett 6; öngyilkosságot 3 egyén követett menjen lakjon a régi kunyhójában, neki ugy is van más a sző/löbe, de a vén katona azt felelte: majd ha az enyém lesz, ha mind kihaltok belőle ! Az őreg Sarudi erre is csak nevetett s foghegyről mondta : az pedig csak ugy lesz a kendé, ha ón akarom, én pedig miért akarnám ? ! Ugy történ

4: pedig a dolog : Galambos János uram, a kinek a faluban volt egy kis háza, egy két lánc földje, meg a szőlője, váltót irt alá. Nem magának ám, mert neki nem kellett a pénz, nem is tartozott senkiujk. Inkább csak ugy heceltók bele, mintha irni elfelejtett volna, na meg mintha nem bízna az embertársába. — Hát aláirt. Az lett a vége, hogy neki kellett fizetni. De azt meg sehogysem tudta megérteni, vagy talán nem is akarta, azzal a hittel, hogy akkor az övét nem bántják, Már ekkor egyetlen gyermeke, Ferke haza jött a katonaságtól ; 23 éves, derék, szép legény volt. Egy módos leány lett volna a felesége, ha a baj meg nem esik. Nem az a baj, hogy árvereztek, mert a lány nem állt volna el a legénytől, a ki után 4 esztendeje várt, hanem az a másik baj, a nagy baj ! . . . Győzött a felindulásán az öreg Galambos, a mig a házát, földjét vesztegették, de a mikor a kis holdnyi szőlőre került az árverés, valami hörgő, kétségbeesett kiáltás zúgott, fél az öreg melléből : Emberek ! én nem voltam adósa senkinek, tudjátok. Elviszik házam, nem bánom, hisz 10 hónapon keresztül se én, se Ferke fiam nem lakiunk benne, elviszik földem, azt sem bánom, de a szőlőmet ne vegye meg senki, mert azt én ezzel az én tenyeremmel, meg ennek a Feike gyerek tenyerével hordtam oda, minden töke ismer engem, miudeu tőkét ismerünk mi ; emberek, az hadd maradjon az enyém. Megélünk abból, ugy-9 Ferke fiam ? ! Ferke ott állott atyja mellett, félkezóvel I otjára támaszkodott, félkózzel atyját ölelte át, a kit ugy szeretett. — Megélünk apám még a nélkül is, a munkás kezünk után. Az öreg ellökte fiát magától. — De a nélkül nem akarok élni, érted Ferke fiam ? a nélkül nem akarok élni. — Hát akkor a mienk lesz. Az árverezők mind elállot.tak, csk egy maradt ott, az öreg Galambos régi ellensége Szúnyog Antal. — En árverezek — szólt a mellére ütve. — Antal ne árverezz — morgott rá az öreg Galambos. — Árverezek, itt az öt frt bánatpénz. Testvérek közt is megért az a szőlő 800 forintot. Más árverező nem akadt. Szúnyog Antal még azt a csúfot tette, hogy az 5 frton félül czak még 5 krt igórt. És oszt' rajta maradt a szőlő. Ekkor oda lépett hozzá a vén Galambos. — Hát megvetted Antal ? — Meg ón. — De ideadod neksm ? — Menjen kend vén bolond. Nem adom. — De ide adod Antal — ezzel közelebb lépett. — Ej, hagyjon békét. Szólt a haragos ember s meglökte Galambost. A tulizgaiott öreg a lökésre elesett s egy kőben megsértette fejét, hogy vérzett. A mint a lökést s a vért látta a fiatal Galambos, felordított, megsuhant kezében a bot » a másik pillanatban széthasadt fejjel zuhant a földre Szúnyog s pillanat múlva meg is halt. A fiatal Galambos pedig odaborult atyjához, éleszgette, a fülébe susogta : mienk lesz még a szőlő édes apám, csak várjon rám, mig kieresztenek. Meglássa a mienk lesz. A biztatásra az öreg magához is tért s az óta mindig azt hajtogatja, hogy a szőlő még az övé lesz. Két esztendőt kapott a fia. Abból alig öt hónap van még hátra. Azt mondják, hogy abból valamit elengedhetnek. Na hát ezt a szőlőt merte megvenni a vén Sarudi az örökösöktől 50 írtért. A második óva hogy használja ; egyszer már szüretelt is. A „EMKE- papír, SH|állSZky JÓZSCfilél Keszthelyen.