Balatonvidék, 1901 (5. évfolyam, 1-26. szám)

1901-03-24 / 12. szám

4 kásságának hasznosításához, liogy ha a mindinkább rosszabbodó közgazdasági viszonyok közepette elbukni és tönkre menni nem akar. A gazdálkodásnak annyiféle ágazata, anynyiféle hasznot hajtó része van, hogy könuyü szerrel lehet, a gazdának jövödelemre szert tenni, csak okosan kell eltalálni, hogy melyiket miképpen kell kezelni, gyarapítani és fejleszteni. A gazdálkodó, ha okos, tapintatos ember, mindig kitalálhatja, hogy melyik része a gazdaságnak minő figyelmet es művelést igényel, hogy hasznot hozzon. Ma ez, holnap amaz, a viszonj ok, néha az évszakok, de mindenkor a fogyasztó közönség igényei szerint fog több művelést igényelni. Nem szabad tagadásba vennünk, hogy kisgazdáink legnagyobb része nem hasznosítja, gazdaságát kellőképen ; hogjr vannak olyan ágak a gazdaságokban, miket nem érdemesitnek, nem méltányolnak kellőkép,-pedig fejlesztve ezek is csinos jövödelemmel gyarapítanák a gazdák bevételeit. Ilyen többek közt a baromfitenyésztés. Figyeljük csak meg falusi kisgazdáinknak e téren folytatott gazdálkodását és szomoruau fogjuk tapasztalni, hogy a tyúkok ültetésén és etetésén kivül semminemű gondot sem fordítanak erre. A táplálékkal sem törődnek sokat, a ketrecekre pedig éppen semmi gondot sem fordítanak, valamint arra sem fordítanak figyelmet, hogy a tenyész baromfiak faja, származása nemesebb legyen. Pedig ez másutt fejlődött,ebb kulturán álló és gazdálkodóbb népeknél nem igy vau. Gazdáink nincsenek tudatában annak, hogy a baromfiaknak hus-, tojás- és tolltermékeiben ugy a háztartásnak, valamint a kereskedelemnek fontos, mondhatnók nélkülözhetetlen árucikkeket szolgáltatnak és hogy ezen áruk iránt a kereslet mindjobban fokozódik. A tyúk egyike legrégibb szelídített háziállatunknak és mégis — különösnek látszik ugyan, de tény — ezt részesitik a legcsekélyebb figyelemben ós gondozásban gazdáink. Többi haszuos háziállatainknál a gazdák gondját képezi a vér/elfrissités, a keresztezés, hogy igy az egyedek erősödjenek. A tyúkoknál ezzel senki sem törődik ; hagj ják azokat elcsenevészni. Kinek fog mai napság eszébe jutni, hogy tenyésztyukjai számára egy nemesebb fajú kakast vagy tojót vegyen ; ki gondol arra, hogy a tyúk változatos táplálékot és ápolást igéuyel ; ki vet ügyet nálunk arra, hogy a teu} e»zt.és kö- I rül rendszert kell tartani ; hogy a tyúkokat, az idő viszontagságai s a különböző betegségek pusztításai ellen megvédelmezni kell. A jó gazdáuak, ki a baromfitenyésztést is értékesítem akarja, minderre figyelemmel kell lennie. Figyelnie kell arra, hogy jó tenyószanyag kerüljön a portájára. Figyelemmel kell lennie arra, hogj' a tenyószanyag kiválasztása mindkét nemű baromfira kiterjedjen, mert nem elegendő am, hogy csak az apaállat származzék nemes fajból, hanem, hogy a tojó is vérbeli legyen. Ha a gazda gondosan összeválogatja tenyésztyukjait, az apaállatokat ép ugy mint az anyaállatokat, ha táplálékuk változatosságáról, ketreceikről, testük ápolásáról gondoskodik, eléri azt, hogy minden különösebb és nagyobb fáradságot igénylő megfigyelés nélkül nemesebbek lesznek az utódok, továbbá, hogy kevesebb tyúk mellett több lesz a tojás, a kikelési százalék is nagyobb lesz. Nagyobbakat s többet fognak tojni, a tojás értéke is ebben az arányban -j emelkedni. Mert csalódik az, ki azt hiszi, hogy a tojás értéke nincsen áremelkedésnek és csökkenésnek alávetve. Alább kimutatjuk, hogy mennyire tekintettel vannak a világpiacon a tojás jó ós rossz minőségére. Hogy a baromfi tenyésztés az öt megillető fejlesztésben részesüljön, kormányunk elhatározta, hogy a baromfianyagot országszerte javítani fogja oly módon, hogy a hímnemű példányok cserekiosztását rendelte el s pedig egyegy községben egyszerre. Ily módon lassankit az egyedek fajszeriut nemesebbekké lesznek s liaszonhajtóságuk emelkedni fog. Természetes, a gazdaközönségnek magának is törekedni kell a cél elérésére. Azok, kik ilyen nemesebb fajú baromfit kaptak, selejtezzék ki baromfiállományukból azokat, a melyek akár testalkatra, formára, vagy t.ojókópességre nézve nem válnak be 8 a jobb egyebeket neveljék csak föl. Ha csekélyebb lesz is az első évben a tojás ós csirketermelós, behozzák majd a következő esztendők. Figyeljék meg a tyúkok közt, melyek a jobb tojók, jobb ülök ós jobb vezetők, ezeket ültessék el s ezekből szaporítsanak. Balhite a magyarnak, hogy a baromfi tenyésztés a nők kizárólagos hivatása ; nyúljon bele maga a gazda és meglátja, csak hasznára lesz önmagának Rossz eljárás az is. hogy a legjobb tenyósz anyagot szolgáltató legkoraibb csirkéket mint újdonságot, kegyetlenül az asztalra rakatják — vagy pedig piacra viszik ; de, hogy ezekből a korai csirkékből teuyészanyagnak meghagyjanak, kevés gazdaasszonynak van gondia. A tojástermelóst illetőleg megemlítjük, hogy az orosz tojást a külföldi fogyasztó piacokon állandóan a legalacsonyabb árakon jegyzik. A folyton emelkedő tojáskivitel érdekében az orosz tojás alacsony árának okát az áru sejtes voltában találják. A fogyasztási piacokra kerülő áru ugyanis már a kiviteli állomásokig hosszú utat tesz meg s a vasúton való hosszadalmas szállítás az áru jó minőségére káros hatással van. Oroszország tojásárui ellenében Franciaországnak ezen árui a legérdemesebbek. Ezután a tengerentúli államok következnek ; nevezete sen az Egyesült-Államok, melyeknek ugy menynyiség, valamint, minőség t.ekiutetébeu a legjobb árui vannak. Ezután a kanedai tojás következik, melynek sárgája az aranyhoz hasonli'. A mexikói tojás airól nevezetes, hogy a legvékonyabb héja van. Ausztria-Magyarország olyan csekély raenynyisógü tojást szállít külföldre, hogy a stati^z tika meg sem emlékszik róla. Persze nálunk e termelési ágat majdnem teljesen elbán} HgoltáU. Régi póldaszó, hogy". • Segíts magadon es az Isten is megsegit«. Sok igazság rejlik ebben a közmoudásb n csak követni kell. Segítség, jólét, abban nyilvánul, hogy kormányunk kész nek nyilatkozik a baromfitenyésztés emelésére, segédkezet nyújt a baromfianyag javítására. Ez azonban megábavéve nem elegendő, nem szabad kisgazdáinknak kezeiket ülberakni hzzal a gondolattal, hogy mo§t már rendben van a dolog, baromfiállományuk önmagától fog javulni, — dehogy! gazdáinknak a kormány pártolása mellett nagy tevékenységet s buzgalmat kell kifejteni, hogj' a kívánt célt elérjék. «A gazda szeme hizlalja a lábasjószágot.* mondja a peldaszó. Ha a gazda maga néz utána állományáiwk, ha maga ellenőrzi állatainak etetését, ápolását, szaporodását, az óhajtott eredményt csakheniar el fogjuk érni s gazdaságaink ismét föllendülnek. Gazda HÍREK. — A 'Keszthelyi Ének és Zenetársaság* holnap, Gyümölcsoltó B. Asszony napján a 11 órai misén meg'smétli a karácsonykor előadott nagy E-dur misét Eckhardt Antaltól. Off-no riumkor özv. Klein Bódoghnó énekli a Cherubiui-féle Ave Máriát orgonakisérettel. — f Halálozások. A zalaegerszegi apátplébános Balaton József alig 2 hete Jött, haza Arkóból, hol az egész telet töltötte. Ámde su lyos tüdőbaján az enyhe égalj nem segített, mert 22-én jobb létre szenderült. Kerülete papsága a következő gyászjelentést adta ki: A zalaegerszegi esperesi kerület papsága fájdalomtól megtört szívvel jelenti nagyságos és főtisztelendő Balaton József c. apát, ker, esperes-tanlelügyelö, zalaegerszegi p'ebáuosnak folyó é"i március hó 22-óu délelőtt 10 órakor életének 66-ik, áldozárságának 40-ík évében hosszas »z=*u vedós és a haldoklók szentségeinek ájtatos felvó tele után tört,ónt gyászos elhunytát. A boldogultnak hült teteme folyó évi március hó 24 én d. u. fél 4 órakor fog a helybeli sírkertben a boldog feltámadás reményében nyugalomra t,ó tetni. Az engesztelő szent miseáldozat.ok pedig folyó hó 26-án délelőtt 9 órakor fognak a Mindenhatónak bemutattatni. Zalaegerszeg, 1901. évi március hó 22-én. Örök világosság fényeskedjék neki! A zalaegerszegi kerületi papsag. — Skvarenina József egerszegi adóhivatali ellenőr, ki régebben a sümegi reál iskolában mint tanár működött, f. hó 20-án elhunyt, melyről tisztelő társai a következő gyászjelentést adták ki . A zalaegerszegi m. kir. adóhivatal tisztikara szomorú szívvel tudatja szeretett kortársuknak Skvareniua József tri, kir. adóellenőrnek folyó evi március hó 20 án este 9 órauor, életének 52-ik évében, a halotti szentség ájtatos felvétele után történt elhunytát A boldogjának hült teteme folyó évi március hó 22 éu d. u. 4 órakor fog a római katholikus egyház szertartáiai szerint a zalaegerszegi köztemetőbe örök nyugalomra tétetni. \ Zalaegerszegen, 1901. óvi március hó 21-én Áldás hamvaira! — Hivatal vizsgálat. Rajnai ós körösladáuyi St.esser György tábornok csendőrségi felügye ö, e hó 22 én a balatouberónyi csendőrség felett, vizsgálatot, tartott, s a tapasztalt, rend fölött megelégedésének adott, kifejezést. EskÜVÖk Goreczky Gyula helybeli csendőrfőhadnagy a mult kedden vezette oltárhoz Nagy-Szőllösön Maudics Endre kedves leányát, Ilona kisasszonyt. — Madarász Elemer honvédhuszár főhadnagy Készt Myröl e hó 16 án esküdött, hűséget, B.-Edericsen Svastics Rózsika kisassznn y nak. -- Szép gyónószék A helybeli plébánia templom ismét szép eg \ házi bútordarabbal gazdagodott. A szt. sirkápoh.áb-m egy a templom méltóságának s Ízléses ujjáalkotásának megfelelő gyónószéket, állítottak fol. A gyónószék mesteri munka, a magyar bútoripar dísze, Braun Rudolf heh beli ászt los keze alól került ki. — Protestáns isteni tisztelet. Március 31-én, azaz Virágvasarnapou, az, ail. polgári leányiskola dísztermében d. e. 10 órakor protestáns istentisztelet lesz, melyet ur vncoraosztás íog köv.-tui. Az istentiszteletet, Kovács Kálmán nagykanizsai niissioi lelkész v^gzi. — Elő.éptetes. A mult vasárnapon tartott iskolaszéki gyűlésen Ujlaky Viimos 'segédtanítót rendes tanítóvá lépt, tték elő. A szorgalmas és lelkiismeretes tanítót üdvözöljük a jól megérdemlett előléptetés alkalmából. — Alakuló gyüles A nagy-kanizsai írod. Kör. igazgató tanácsa f. hó 18 án tartott ülésében megalakította az alap-zabályOBbsn felvett egyes szakosztálj-okat Az irodalmi szakosztály elnöke: Horváth György főgirru. igazgató; tátijai : Fart as Vilma Haves Hugó dr., Hoftmann Mór, Kalcsojí Leó, Neumann Ede dr., Révész Lijos, Rosenberg Mór dr, Szalay Sándor, fe/auerinanu Júlia és Villányi Henrik dr. ; a művészeti szakosztály elnöke : Böhui Emil, tagjai : Blutnenschehi Viliiiosné, Deák Péternó, Gürtler Ferencz, HofrichtT Emma, Irmler József, Lendvay Samu, Mágios Ferenc. Rotschild Samu dr.-né, Szauermann Mihály, Szigeti Soma és Sterneck Zsigmond ; a társadBluii szakosztály elnöke : Deák Péter : tagjai : Csizmadia Vilma, Elek Géza, Grüiihnt Henrik, Liuzer Béla, Lőke Emil dr., Ollop Mór, Oszterhuber László, Radnai Jeuő, Vecsey Zsigmond, Vidor Samunó ós Vidos József. — Az egyes szakosztályok legközelebb megtartják szervezkedő üiésöket, ugy, hogy már lehetőleg a jövö hetekben megkezdhessék működésűket. A szakosztálj'ok a tagok sorából kiegészítést, njeruek. Az igazgató-tanács elhatározta, hogy a kör tagjai Bészóre f. hó 30 án szombaton este társasösszejövetel rendeztessék. A szükséges teendők intézésére bizottság küldetett ki. -- Gyiimölcsészeti tanfolyam. Mint, lapunk egyik szamában közöltük, a folduiivelési miniszter a helybeli gazd. tanintézetnél tanítók részére március 21-től --• március 31-ig, 10 napig terjedő gyümölcsészeíi tanfolyamot rendelt, tanfolyamra a következő tmitók vétettek föl. aráik András (Fejfalu Pozsony vm.) Borteleki Ejlek, (Szent-András Zala vm ) , Brauuer Rezső, (Ipolyság Hont, vm.) Farkas Ágoston, (Szajla Heves vm.) Frisch Jakab (Som Endréd Somogy vm.) Fuchs Rezső, (Magyarlak Vas vm.) Galbary Károly, (Cziffer Pozsony vm.) Gáspár István, (H. Szoboszló Hajdú vm.) Hoffmann Károly, (Kis Hajmás Baranya vm.) Karbuczky László, (Barcs Pálfalu Somogy vm.) Kamozsay József, (Tűr Komárom vm.) Köuczöl Vince, (Böuy Győr vm.) Kristóf Gy ula, (Bajoth Esztergom vm.) Mészáros Imre, (Csongrád, Csongrád vm ) Mihalik János, (Szöd Pest vm.) Nagy Károly, (Boldogfa Zala vm.) Pataky Lajos, (Halmos Tanya Szabolcs vm.) Pohánka Ödön, (Csővár Pest vm ) Pont.a Szilárd, (Tornya Arad vm.) Primár Mihály, (Ér Endréd Szat.már vm.) Staioa Milán, (Dubováoz Temes vm.) Szegfű Lajos, (F. Muzslya Nógrád vm.) Széleszt,ay Emil, (Buják Torontál vm.) Vall Jakab, (Vaczok Zólyom