Balatonvidék, 1901 (5. évfolyam, 1-26. szám)

1901-03-24 / 12. szám

1901. március 24. BALATON VIDÉK, vármegye.) Az előadásokat Farkas Sebestyén gazd. intézeti főkertész tartja és pedig a miniszteri rendelkezés értelmében 9 napon át elméletileg és gyakorlatilag. A 10-ik napon a vizsgálatok tartatnak meg. — A SZt. József szoborra özv. Kalkernó ivén folytatólagosan adakoztak : N. N. 6 K. Steckál Józsefné, N. N. 4-4 K. Cziklin József, Bakonyi Gábor, őzv. Sárváriné, Kardos István, Pető Zsófi, Stieder Kálmánné, Fülöp Antal, Gerencsér József, ö^v. Pőltznó, özv. Reischlné 2—2 K. Kövér Gyuláné, Nagy Sáudor, N. N., özv. Fekete Pálné, Pátner Pálné, Stampfel Pálné, Beznicza György, Menybárd Gergely, Gyutaiué, Károlyi Gábor, Biztrovics Józsefné, Balázs Ferenc, Horvát Istváuné 1 — 1 K. Kollár Mikályué, Gödbaumné, Pető Jánosné, Joós János, özv. Vinczéné 40—40 fii. Palaczki Anna 30 fii. Gumherdtné, Györei Kati, Gvutai Katalin, Horváth Géza, Károly József 20 -20 fillér. A múltkori gyűjtéssel együtt összesen 100 K. — A keszthelyi m. kir. gazdasági tanintézet ifjúsága segélyegyletének javára 1901. évi április lió 20-án a „Hullám" szálló nagytermében táncestélyt rendez. A meghívók a napokban fognak szétküldetni. Halálozás. Stefanits Mihályué, szül. Szalay Julianna e hó 19-én hosszas szenvedés és a halotti szentségek ájtatos fölvétele után életének 57. évében Keszthelyen meghalt. Temetése e hó 21-én délután nagy' részvét mellett ment, végbe. A szent mise áldozatot jövő kedden reggel 8 órakor mutatják be érte a helybeli plébánia templomban. A megboldogultat szerető férjén kivül hót gyermeke és nagyszámú rokonság gyászolja. — A Zrínyiek temp'oma. Zrínyi zalamegyei községben a minap bizottság alakult, a mely elhatározta, hogy a zrínyii templomot, a mely egyik érdekes építészeti emlékünk a török időkből, restauráltatja. Ez a templom valamikor plébániatemplom és a kolostor temploma volt, 1711 óta pedig a zrinyii Mária Magdolna templom fiókkápolnájá. A kápolnát valószínűleg még a tizennegyedik században a Babovicscsalád építtette s története szorosan össze van kötve a Zrínyi-család történetével. E templom előtt verte meg Zrínyi Péter 1475-ben Ahmed basa seregét s ugyanott győzte le Zrinyi Miklós, a szigetvári hős 1540 ben Husref basát. Az egyik Zrinyi Dalmáciából ferencrendi szerzeteseket hívott meg a zrinyii templomba s a templom mellett kolostort épített. A XVI század má-odik felében a török a templomot a kolostorral együtt elpusztította s csak a töiök háborúk után épült fői újra. Azóta az idő nagyon megviselte az érdekes emléket, ugy hogy most szükségessé vált a restaurálás. — Nemzeti ünnep. A sümegi katholikus legényegyesület március 17-ón, a mult vasárnap ülte meg március 15-nek emlékünnepét. Az ünnep lefolyása a következő volt : Vida János másodelnök üdvözölte a közönséget s szép beszédben mutatott rá a nagy nap örök vívmányaira, a szabadságharc dicső alakjaira s lelkes szavakkal buzdította a közönséget a haza szeretetére és a polgári kötelességek hűséges, pontos, odaadó teljesítésére. Az élénk éljenzóssel fogadott beszéd után a közönség a Szózatot énekelte. Most Gróf János Petőfi »Talpra magyar*-ját szavalta el nagy hatással, Pók Sándor Ábrányi Emilnek Március 15., Hercig Bálint pedig Pintér Györgynek »A fogoly honvéd« cimü költeményét adta elő szép sikerrel. A következő pont Rákosi Viktor »A preszákai árnyak* cimü elbeszélése volt, amelyet a közönség éléuk meghatottsággal hallgatott. Molnár László Petrozsényi Jenő • Március 15.* cimü versét szavalta, Herteleudy Pál pedig a márciusi napot üdvözölte lelkes beszéddel. A közönség ezután Kölcsey »Himnusz«-át adta elö, majd Vida János ismételten a haza szeretetére, a nemzet nagy alakjainak megbecsülésére buzdító szavakkal az ünnepélyt befejezte. — Március 15-e Egerszegen. Mint a megelőző években, ugy az idén nagy lelkesedéssel ünnepelték Egerszegen március idusát. Mire a nap felkelt, minden títcában lengett a tricolor és a tűzoltó zenekar magyar darabjai harsogtak a főbb utcákon. Hasonlóan járta be a cigány zenekar is a várost. Ugyancsak délután 4 — 6 óláig a templom előtti főtéren a tűzoltó zenekar térzenét, adott. Délelőtt 11 órakor a főgymnásium tanuló ifjúsága « következő műsorral emlékezett meg a nagy napról. Megnyitó, tartotta : Blaske Lajos. Nemzeti dal, szavalta: J Hünther Imre. Emlékbeszéd, előadta: Nagy Károly. Pósa L. »Petőfi* c. költeményét, szavalta: Klein Zsigmond. »A hazáért* szavalta: Reich Antal. Szózat, énekelte az ifjúsági dalkör. •— Délután 2 órakor a felső kereskedelmi iskolában a következő műsorral folyt le : Szózat, énekelte az ifjúság énekkara. Megnyitó, tartotta; Holczer Lajos. Részlet az apostolból, szavalta : Schvaicz Jenő. Méltatás, felolvasta: Isztl Zsigmond. Szent nyomok, szavalta: Goldriug Salamon. Szülőföldemen, előadta az ifjúsági zenekar. Március 15-en, szavalta : Isztl Zs. Cznubalom szóló, játszotta : Katona Zoltán és befejezte az ifjúság énekkara altal előadott Rákóczi induló. Este a „Társaskör" a Korona vendéglő nagytermében fényesen sikerült ünnepelyt rendezett, ujely után a 48-as öreg honvédek tisztelet,ere bankét volt. Itt a megnyitót Zaborszky József tartotta, mely után Hajnal Stefike remek cimbalom játéka Következett; az emlékbeszédek Sipos G^za tartotta, mely utau fekete diszmagyarban a Nemzeti dalt, Cs. Peterffy József szavalta, Czuicelter Lajos pedig Pósa L. egy alkalmi költeményét szavalta, mely után Zaborszky F. zarószava következett. A vacsora alatt felköszöntőt mondtak: Epstein F.| Csertán K. alispánra, Paizs K. Ruzsicska K. drra. ós a 48-as honvédekre. Baumgartner F. a Tarsaskörre, Ruzsicska K. dr. a nap emlékére, Záborszky F. Kele Autal drra, Kele Antal dr. a magyar faj jövö boldogságara és Cs. Péteiffy F. a hölgyekre. A kereskedő ifjak önképzőköre 16 áu este saját helyiségében tartott jól sikerült ünnepélyt, melyen a meguyító beszédet Balassa Benő tanár mondotta, a Nemzeti dalt Eitner József szavalta, a nap eseményeit Tuczi János tanár fejtegette, mely után Stern Zoltán szavalta Abrány i Erős hit c. költeményét. Az ünnepélyt a dalkör hazafias darabjai zárták be. — Bolti tüz. F. hó 22-én éjjel tüz támadt Frisch Samu ékszjrósz üzletében; ugy éjfél utáu vették észre az éjjeli örök s rögtön jelentették az üzlet tulajdonosának, kinek jelenlétében behatoltak az üzlet helyiségébe. Mikor kinyílott az ajtó, az addig parázszsal égő Solti asztal, rögtön lángot vetett. A tüz p^dig ugy keletkezett, hogy a fémolvasztásnál hasznait szónparazsaL a segéd nem oltotta el az üzlet becsukása előtt, hanem az asztalán hagyta azon biztos hiszemben, hogy ugy is elalszik magától. — Csak az asztal égett el, egyéb kár nem esett. — Adakozás a Zrinyi emlekre. Csáktornyán, mint emiitettük, hazafias mozgalom indult meg a Zrinyi-emlók ügyében. A mozgalom, — melyet Margitai József, képeziei igazgató és Petrics Ignác városbíró indítottak meg, — már is szép eredményre vezetett, a mennyiben a jelzett célra eddig 330 kor. folyt be. Az adakozók között van Jankovich László dr. gróf, vármegyénk főispánja is, ki 100 korouát adományozott az emlékre. — Jutalom a magyar nyelv terjeszteseért. A vallás- és közoktasügyi in. kir. miniszter Honfi Lőrinc zrinyifalvai áll. iskolai tanítót a magyar nyelv terjesztése körül kifejtett buzgalmáért 100 korona jutalomban részesítette. — Kirendelések. Vajda Mihály okleveles jegyző, szolgabirósági irnok Felső-Mihályíálvára helyettes jegyzőnek rendeltetett ki. — Ráutes Menyhért, királylaki áll. iskolai tanitó pedig a felső-mihályfalvi anyakönyvi kerületbe helyettes anyakönyvvezetönek lett kirendelve. — Nyilvános köszönet. A keszthelyi iparosok Dalköre, a mely az iparos ifjak önképzőköre által március 15 én rendezett üuuepen közreműködött, fogadja ez uton is hálás köszönetét az elnökségnek. — Eljegyzés. Neumann Albert csáktornyai divatkereskedö eljegy ezte Budapesten özv. Fried Zsigmondné, szül. Kohn Netti úrnőt. — Óvónői kinevezés. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Petz Gizella oki. kisdedóvónöt a perlaki áll. kisdedovodához kisdedóvónővó nevezte ki. — Halálozás. Mint részvéttel értesülünk, Molnár Ida kisasszony, néhai Molnár János keszthelyi kántor leánya, a mult héten elhunyt Rimaszombatban; temetése folyó hó 17-én volt. Korai halálával nagy csapás érte az amúgy is sújtott özvegyet, mórt a boldogult volt úgyszólván a család kény árkeresője zenei tudásával ós bámulatos szorgalmával. Gyenge szervezete nem birta a nagy munkát, ez ölte meg idö előtt R. i. p. ! Gazdák gyűlése, A sümegvidéki gazdakör választmánya f. hó 18-án Sümegen élénken látogatott gyűlést tartott. A gyűlés Szűcs Zsigmond elnök vezetésével folyt le. A mult gyűlés jegyzőkönyvének hitelesítése után elnök tudatta, hogy Mojzer Imre jegyző állásáról lemondott. A j=!gyzŐ3Óget Sugár Jákó állatorvos dijmentesen fogadta el, s tekintettel a körnek bekövetkezett anyagi helyzetére, állatorvosi díjazásáról is lemondott. Az amerikai telep gondozását Talabér Károly pénztáros vállalta el. Ezután a kör feutartása, avagy megszüntetése került szóba. Ezt az eszmecserét az a körülmény tette szükségessé, hogy az anyaegyesület a közel jövőben nem nyújthat a körnek oly anyagi támogatást, mint eddigelé s ennek következtében a kör az eddigi kiadásokat nem birja meg. A választmány a kör fenmaradása mellett foglalt állást, ugyanazt ajánlja a március 30-áu tartandó közgyűlésnek is. Két gépnek beszerzését elhatározták. Végül bizottságot küldtek ki, amely Sümeg városával érintkezésbe lép, hogy esetleg a körnek amerikai telepét, vegye át. — A fősorozás eredménye Csáktornyán. A mult héten befejezett fősorozásra a csáktornyai járásból előállott 823 újonc; ebből a póttartalókba 60, egyéves önkéntesnek pedig 1. — Hegyközségi gyűlés. A sümegi Baglyashegy hegyközsége évi rendes közgyűlését Sümegen, március 17-én tartotta, melyen Bánfi Alajos elnökölt, aki megnyitó beszédében tudatta, hogy egy-két, apróbb gyermek-kihágást leszámítva, a legnagyobb rend uralkodott. A hegyközség számadásait a számvizsgálók megvizsgálták s teljes rendben találták, mire a pénztárosnak a felmentvónyt megadta a közgyűlés. A választmány tagjaiból elhalt egy, kisorsoltak 3-at. Ezek helyébe Kovács Mihály, Adorján Sándor, Hladny János és Fekete József választattak meg. A választmányt utasította a közgyűlés, hogy a viharágyuk ügyében javaslatot készítsen s ezt a legközelebb összehívandó közgyűlés elé terjessze. — Tüzesetek. Balaton-Szent-György községben folyó hó 17-én kigyulladt Lőv Soma kereskedőnek 13 öl hosszúságú istállója. Az erős szélben a lángok gyorsan terjedtek s nemsokára a mellette lakó Nagy Ferencnek istállója és pajtája is lángba borult. A tűz innét átcsapott Lakos Vendelnek melléképületeire s azokat is megsemmisítette. Lakóházakban kár nem esett; a gyorsan összesereglett községbeliek az istállóban levő állatokat szerencsésen kiszabadították a lángok közül. A tűznél megjelentek a vörsi önk. tűzoltók, kik derekasan hozzáláttak a mentéshez. Isten áldása volt a községre nézve, hogy a meggyulladt épületek a rótszélben állottak és a szól a rét irányában fujt, mert ellenkező esetben 8z egész község leégett volna. A kár, tekintve azt, hogy nagymennyiségű takarmány is elégett, meghaladja az 1500 koronát. Az épületek biztosítva voltak. — A minap a Pacsával szomszédos Igrici községben s elégett 4 ház és sok takarmány. A tüz özv Path Györgynénól keletkezett. Előző napon eső volt, még is úgyszólván egyszerre lángban volt mind a 4 ház, mert meglehetősen közel voltak egymáshoz. — A házak biztosítva voltak, a takarmány azonban nem. Égő kocsi — égő emberek. Borzalmas jelenet játszódott le folyó hó 17-én vasárnap a Gyula-Keszi és Gulács közt vivő országúton. Nyirö Károly gulácsi lakós, az ottani birtokosok tapolcai tejszállitója harmadféléves kis fiával Gulács felé igyekezett egyfogatú kocsiján. Ittas állapotban szivarra akart gyújtani a Miltényi-féle szőlőnél, de oly szerencsétlenül, hogy az eldobott égő gyújtótól a kocsiban levő szalma is meggyuladt, melynek tüzét a lengedező szól még Jobban szította. Az apa és fiu ruhája szintén tüzet fogott. Egyszerre égtek mind a ketten. A tüz átterjedt az egész kocsira, melynek minden fája égett. E veszélyes helyzetben az ittasságában tehetetlen ember sem magát, sem égő kis fiát nem volt képes menteni. Mint egy égő fadarab, ott feküdt a lángok közt. Kis fia lángoló ruhával kiugrott a kocsiból s futni kezdett. Éppen a legválságosabb pillanatban érkezett egy tapolcai polgár, ki nagy önfeláldozással az áldozatok mentésére sietett. Az égő kis futó fiút elfogta, a még rajta levő égő ruhafoszlányokat testéről letépte. Az égő embert is kiemelte a lángokból. Ezzel egyelőre az életnek mogmentette. Testükről a ruha az utolsó fosz-