Balatonvidék, 1901 (5. évfolyam, 1-26. szám)
1901-06-23 / 25. szám
IÍ101. junms 23. kézrekeritése és szigorú megbüntetése, a hatóság feladata. És mi hisszük és reméljük is, bogy hatóságunk teljes erélylyel, minden erővel es rendelkezésre álló eszközzel azon lesz, hogy a már elkövetett bűncselekmények megtoroltassanak, jövőre pedig lehetetlenné tétessenek. Ha a rendes eszközök tán nem lennének elégségesek a társadalmi rend és béke megoltalmazására, rendkivüli eszközök alkalmazásától se riadjon vissza hatóságunk, lévén a földi javak közt az élet után legnagyobb java az emberiségnek : az élet és vagyonbiztonság ! Vasúti gyűlés. A kesztbely-balaton-szent-györgyi helyi é. vasút részvény-társaság - - mint mult számunkban jeleltük — f. hó 15 én tartotta rendes közgyűlését Nagy István városbíró elnöklésével. Az elnöki megnyíló uláu előterjesztetett a következő igazgatósági jelentés : Az 19Ö0-ik év folyamában a tervezett keszthely-tapolcai vasul, engedélyezést) azon felhívást, intézte hozzánk, miszerint vasút,unkát összes tartozékaival az alakulandó uj vasúttársaságnak adjuk át, mivel e kiegészítő vonal nélkül a keszthely-tapolcai vasút kiépítése nemcsak kétessé, de lehetetlenné is válnék. Takintettel azon helyi érdekre, melynek vasutuuk létesítését köszöni és mely lielyiérdek az uj vasút csatlakozó vonala által tokozott mérvben érvényesülne, valamint tekintettel azon nagy fontosságra, melylyi-1 a tervezett, vasút városunk és vidékünk forgalmára és emelkedésére bir, az igazgatóság több izben behatóan tanácskozván e nagy horderejű kérdés feleit, a tervezeti vasul, engedélj-ezésével tárgyalásokba bocsátkozott és a feltételeket — melyek p-=g-z» 1 .. ál részvényeseink érdekeit is a m-irpnvrwság legvégső határáig szem előtt, tartotta — a keszt.hely-iapolcai vasút, engedélyesének előterjesztette, de ez ügyben mindeddig kötelező nyilatkozat birtokába. nen jutói t,. Megemlitendőuek tart juk, miszerint, városunk és vidékünkre oly előnyősnek bizonyult, és minden igényi te'jesen kielégítő jelenlegi vonatforgalmunk fen tartását vesutunk át,adásának semmi szín alatt sem mellőzhető alapfeltéleléül jelöltük meg. Áttérve a lefolyt év üzletére örömmel konstatáljuk egyrészt pályánk üzleti b°vet.eleinek az elmúlt évben is mutatkozó állandó emelkedését,, mely 90808 kor. nyers bevételben nyer kifejezést, mig 1899. évben 85792 kor. és 1898. évben 79799 kor. volt a nyers bevétel, e szerint az 3900. évi bevétel 5015 kor. 38 fillérrel gyarapodott. Másrészt, azonban ssjnálat,t,al kell rámutatnunk vasutuuk üzleti kiadásainak fokozódására, a mennyiben az üzem költségei az üzleti bevételnek aránytalan nagy részét felemésztették, ugy, hogy ez utóbbinak 81'92%-ára emelkedtek az előző évi 76-23"/V a' szemben és igy a nyers bevételből csak 18 08% tiszta jövedelem maradt, mig 1899. évben a tiszta eredmény 23'77°/o volt,. Az 1900. évi tiszta jövedelem 17716 kor. 25 fill. az előző évi 21896 kor. 61 fii. jövedelemhez viszonyítva 4180 kor. 36 f. csökkenést tüntet fel, mivel a lefolyt, évben elért, 4778 K. 2 f. bevételi t.öblett.el 8958 kor. 38 f. több kiadás áll szemben. A bevételből mutatkozó többletből esik az ismét örvendetesen és 9792 utassal emelkedett személyforgalomra 209ö K. 37 f. — az áruszál li'ásra 1294 tonnaval szaporodott szállításból — melyben 90 tonna kavics foglaltatik — 3109 kor. 84 f. A kiadási többlet, az egyes szolgálati ágakra következőkép oszlik meg: a) Központi igazgatási költségek -j- 409 kor. 29 f. b) Palyafeliigyelet is pályafentartási szolgálat -f- 3871 kor. 24 f. c) Forgalmi és kereskedelmi szolgálat, -j- 2378 kor. 17 fii. d) Vonatmozgósitási és jarmüfen tartási szolgálat. 3407 K. 39 f. e) Pályaudvarok közös vitele és használata 544 K. 7 f. f) Különféle tulajdouk, nem üzleti kiadások 562 K. 62 f. Ezek szerint a kiadás össz. 8958 kor. 38 fii. A pályafentartási szolgálatnál a felépítményi munkadíjak 600, a sinek és aljazatok 1200, az ág) azási anyag 700, a távirda fenntartása 150 és a magas építmények 1200 K több kiadást vettek igénybe. A forgalmi és kereskedelmi szolgálatnál, a személyzeti k'adások 600, a hivatali s2fükséglet, 200, az állomás tisztítása, világítása és fűtése 200, az állomási berendezések és leltári tárgyak fentartása, — ezek között egy nagy uj merleg beszerzése a raktár részére — 800 és a vouat kiséret, 600 K.-val emelkedtek. A vonat mozgósításánál 3400 korona töbletkiadást, a kőszénárai! nagymérvű emelkedése, valamint a megszaporodott vonatforgalom és a vonatok erős elegymegterhelése által megnövekedet.r füt.ö anyag fogyasztása okolta. A vonatok elegymegterhelése 1900. évben 1905342 elegy tonna kilométer. 1899 évben 1790717 elegy tonna kilométer. Több teljesítmény114625 el egy ton na kilométer. A vonatok szállítottak tiszta súlyt 1900. évben^ 254751 tonna kilométert, 1899. évben 232327 tonna kilométert. Több teljesítmény: 22424 tonna kilométer. A mozdonyok indítottak 1900. évben 401170 tengely kilométert 1899. évben 381016 tengely kilométert. Több teljesítmény : 29154 tengely kilométert. A tengely kilométerek szaporodása azon két vonalból keletkezett, mely az 1899. évben csak a nyári idényen, ellenben 1900. évben a téli idényen át is közlekedett. Ezek után a felügyelő bizottság által felülvizsgált mérleg szerint rendelkezésre álló 17716 kor. 25 fillér tiszta üzleti eredmény hovafoiditása iránt, van szerencsénk a köv. felosztást javaslatba hozni. a) 205600 kor. forgalombalévő elsőbbségi részvények alapszabályszerü 1 évi 5 1/ 2% kamataira 11308 K. b) 224000 kor. törzsrészvény tőke 2% osztalékra 4480 K., c) hozzájárulás a személyzet nyugdíjintézetéhez 219 K., d) az 1901. évre átviendő a maradvány 1709 K. 25 f Öszszesen 17716 K. 25 f. A mérlegben kitüntetett 1270 drb. törzsrészvénynyel szemben a fenti felosztási javaslatban csupán 1120 drb. van felvéve, mivel Zalavármegye birtokában levő 150 darab törzsrészvény az egyezmény értelmében ez idő szerint osztalékra igényt, nem tarthat. A jelentést a mely nyomtatásban is kiadatott,, a közgyűlés tudomásul vette és a felügyelő bizottság jelentése alapján az igazgatóságnak a fölment,vényt megadta. A keszthely-tapolcai vasút, engedélyesével a, keszthely-balat.ou-szent-györgyi helyi é. i'dsur, átadása tárgyában kötendő szerződés előterjesztetvén, az minden módositas nélkül jóváhagyatott. A közgyűlés végül a felügyelőbizottság és az igazgatóság tagjait újra megválasztotta s ezzel elnök a közgyűlést, bezárta. Gazdászok tannlmángutja. Közli : Szafián Lajos II. éves hallgató. (Folytatás.) Útba ejtettek a szőlőtelep közelében egy repcetáblát. Közepes termést lehet róla várai. Szélén a honvédbogár (Eotomoschelis Adonidis) Amint, ezt monda, ropogást, hallott, a fényes egekben, felnézett s látta .szent felségében az Istent, a zengő angyali kart, a fényiő cherubok s seraphok ezreit, de midőn barnulva eddig nem látott szépségüket, — a hűvös esti szél rája csap és eltűntek látásai, megszűnik álma, fölébred. A nap már lemenőben volt s visszamosolyogva, nyugatról, a táj ragyogó szépségeit ragyogó sziube voná. Houja felé indulva az ifjú kezd nehéz álmán tanakodni; eszébe jutottak esküvései és elhatározta, hogy álmában tett esküjét haláláig meg fogja tartan — Es ugy élt, mint. fogadá. Az erkölcsöt vette *vezé rül s a mi szép és nemes volt lelkében az emberi nemnek és édes anyjának, drága hazájának szentelte. Végül igy fejezi be költői levelét: »Ezt akarám Árpád nyelvén elzengeni néktek. Ó ha kigyuiad az ifjúság tüze kebletekben, Fognak titeket is kisérteni s csalni magukhoz Nagy számú tündér gonoszok, de kíváncsi szemet ne Vessetek a nyájas• külsőre, ha belseje undok. Adjatok a jónak tágas helyet ép szivetekben. Ekkép majdan utóbb, mikor én már nem leszek és bus Siromon egy kórót lendít a pusztai szellő : Megfogjátok az erkölcsnek diadalmait élni. Most mig az ifjúság elején nincs gondotok erre, Foglalatossággal győzzétek időtök unalmát; (Mert ez sok rossznak nevelő dajkája) s ha néha Játszotok : a játék nemes ifjúkhoz tegyen illő. Majd ha virágaitok kifakadnak az illatos erdőn S gyenge jácintot, friss violát koszorúba kötöztök, A zöld galyak közt, hol előbb mulatozva boiyoogtam Hagyjatok egy fürtöt számomra is. Ez legyen és a mit jó szivetek érez, emlékül adva nevemnek. Ki ne értené fejtegetés, magyarázás nélkül is e remek költemény alapeszméjét, hogy csak az erkölcs, a munka az, mi földön és égben diatalt arat. Világosan kifejezi abbeli kötelességünket is, hogy mindeuünket, vagyonunkat, tehetségeinket, életünket az imádott hazának kell szentelnünk. De ki öntse a szép ós nemes iránti szeretetet a szívbe, ha nem a tanító ? Hol sajátítsa el a gyermek, az ifjú a jeles Erkölcsöket, lelki derékséget,, örömet, vidámságot, az adakozás, a hála érzelmét, az alázat, szemérem, mértékletesség erényeit,, — hol ismerje meg az igazságot, hol tanulja meg végre a munkát, a lángoló honszerelmet, ha nem a t.anitója tanításából és példájából az iskolában s az életben ? Kartársak, magyar tanítók ! Fektessünk mindenha _ különös súlyt a valláserkölcsös és hazafias nevelésre, mutassuk meg, hogy megértett,ÜK nagy mesterünket, s igyekezzünk valláserkölcsös és hazafias nevelésünk által mi is biztosítani az erény diadalát. Az eddigiekben nagy költőnket nevelői pályáján mutattam be s igyekeztem a rendelkezesemre álló csekély adat,ok alapján paedagogiai elveit megvilágítani. De nem fejezhetem be szerény tanulmányomat, mig nem szólok azon nagyszerű hatásró|, melyet V. mint költő nemcsak egyesekre, de egész nemzetére tett, tesz jelenleg s fog tenni «mig magyar lesz e földön s a hazának csak egy romlatlan [gyermeke leszem. — Alig vau költeménye, melynek ne volna nemesítő, nevelői hatása. Hazafias költeményei remek tanítómesterei a lángoló honszerelemnek, — »Szózata« — meg érdem arra, —- mondja egy méltatója, hogy köliőjének emlékét ércben örökítse meg a nemzet. Hazafias gyülekezetekben, tantermekben vagy szabad ég alatt, énekelve vagy szavakban nincs alkalmasabb tolmácsa a hazafiúi érzéseknek ; a >Szózat« ezenkívül nemzeti imádság is, mely méltó arra, hogy templomokban zendüljön meg Istenhez a hazáért esdő hivek ajkán, mert a »Szózat« sférái magasak, minden földi javakról megfeledkezve eszményi körbe emelkedett és a mit kér, hirdet, az a haza boldogsága, iránta való rendületlen hűség, — az apáink vére által áztatott föld szeretete.« Oly rendkívüli magas fokán áll a költői nagyságnak V., hogy Szózatának egyetlen egy szava; rendületlenül — Arany Jánost fényes költői alkotásra insperalta. A hazaszeretet mellett a király iránti hűségre és tiszteletre is megtanít bennünket, V. mert : >Hymnus«-a (Isten segits, királyok Istene) «s >Fóthi dala« (A legelső magyar ember a király) aunak a valódi és hamisítatlan Jojalizmusnak kifolyass., a mely őszinte magyar lélekkel hajlik meg a magyar korona ós viselője előtt, de hódolata nem szo'gaság, mert ugyanakkor átérzi és nem engedi kialudni a nemzet nagyságába vetett hitét a nemzet méltóságának felemelő tudatát. * De nemcsak tanít bennünket, de tanítani is segít nekünk V. költészetével. Hazafias ünnepélyeinken a »Szózattal, Fóthi dallal, HymnuszávaN lelkesítjük hazaszeretetre tanulóinkat; »A vén cigány, Az élő szobor, A hontalan* örök szépségűknél fogva még mindig kedvenc darabjai a szaval ó ifjúságnak. De nem egyszer folyamodunk V. költészetéhez a történelem s költészeti,an tanítása közben is. (Vége köv.)
