Balatonvidék, 1901 (5. évfolyam, 1-26. szám)

1901-06-23 / 25. szám

) ! 1901. junius 28. kózrekeritése és szi& hatóság feladata. J Keszthely, 1901. junius 23. 25. szám. Közbiztonságunk * Miért fizetnek a poigárok adót ? A haza iránti kötelesség rója rájuk e terhet. Ámde, a hol kötelesség van, ott jognak is kell lenni. Még pedig nem ököl jognak, hanem olyan jognak, mely mindenkinek biztosítja a magáét : életében és vagyonában. Mint a haza polgárának, joga van mindenkinek ahoz, hogy becsülete, jó hirneve, szabadsága, egyéni, családi s társadalmi békéje, élet és vagyonbiztonsága minden téren. mindenkor és mindenkivel szemben megóvassék és biztosíttassák. Ez a közhatóságok első és legszentebb feladata. Annál inkább is, mert a társadalmi rendnek, élet és vagyonbiztonságnak mindenütt akadnak ellenségei, a hol csak rakoncátlan hajlamú, rossz indulatu emberek élnek. Ez már a megromlott emberi természet következménye. A rossz fa csak rossz gyümölcsöt terem. Csendzavarások, duhajkodások, különböző bűntények azok a férges gyümölcsök, melyek az amúgy is küzdelmes társadalmi életet megkeserítik. A büntető törvények szigora, a hatóságok minden ébersége, szépen fejlődő csendőrségi szervezetünk minden elővigyázata dacára, napról-napra olvashatunk a lapok hírrovataiban : az emberi megrögzöttség különféle elfajult bünténj'eiről. De a sajnálatos körülményben is van valami megnyugtató gondolat, hogy t. i. az ily bűntények ma már csak ritkábban ós szórványosan fordulnak elő. Ha pedig mégis előfordulnak,"a megsértett jogrend a bűnösök kinyomozása s szigorú megfenyítésében a legtöbb esetben elégtételt is nyer. Örömmel tölt el bennünket az a tudat, hogy jóhirnevünk társadalmi és közbiztonsági tekintetben is napról-napra nő a külföld előtt is. Még az elfogult és szepegő szomszéd német sógornak sem lehet oka a >Betyaren« titulusok oh

7 pazar osztogatására, mint. hajda

nában: a Rózsa Sándorok, Sobri Jóskák Milfojtok és Savanyu Jóskák »romantikusa betyár világában. Ezek a »romantikust betyárok sok gonoszságot követtek el : de ablakon át való lövöldözések, templomtörések, tiszteletreméltó férfiak ablakainak bezuzása, utcai támadások, védtelenek háborgatásanincsenek feljegyezve a rabló krónikában. Sőt bizonyos lovagias vonás sem tagadható meg tőlük. Főkép a védtelenek és szegényekkel szemben ! Ők nyiltan támadtak s ellenük okkal-móddal v édekezni is lehetett. Büntetésüket is mind. annyian elvették. Megérdemlett helyükön végezték be dicstelen pályafutásukat. Joggal hihetné az ember, hogy az ily állapotok ma már merő lehetetlenségek. Pedig sajnos, az általános haladás mellett a mi közbiztonságunk hőmérője erős depressiot jelent. Ügyünk e tekintetben kezd csehül állani. Kivételes állapotok kezdenek nálunk lábrakapni. Álla. potok, melyek képesek ^nemcsak váro_ A BALATONVIDÉK TáHCAJA. T^abtemetés. Négy rab koporsót visz vállára emelve, Nehezen lépkednek, halott is van benne. Szuronyos pandúr megy előttük, utánuk: Mutatva az utat, s vigyázva reájuk. A népes, nagy ideán, amint végigmennek Rideg képet nyújtva a bámész tömegnek: » Szegény !« — igy sóhajt, ki a halottra gondol, Más meg a raboknak szól szegények olykor. Csörg a nehéz vaslánc gyászos haran gozókép, Itt-ott keresztet vet magára a pórnép: Atyának, Fiúnak, Szentlélek Istennek . . . S rebeg : > Uram, ne vigy kísértetbe minket !<• Havas Antal. Vörösmarty mint nevelő s költészetének p pedagógiai hatása. *) Felolvastatott a keszthelyi tanitói járáskörnek 1901. junius 5-én Cserszeg-Tomajon tartott ülésében. (Folyt. ) S ha ínég felemlítem, hogy nevelői fizetése koszt és szállás mellett BOO váltó foriut volt, jóformán elmondtam minden adatot, melyet életrajzírói nevelői pályájáról feljegyeztek. .Láttuk, hogy nem hivatásból lett nevelő, do kötelességét mindig pontosan és hiven teljesítette és lelkiismeretesen megfelelt feladatának, mint ezt az eredményből — a Percei fiuk mind kiváló férfiak lettek — láthatjuk. Alkalmazkodott a családhoz, körhöz, melyben élt, — tanítványainak később mindig hű barátja, tanácsadója lőn. Tehát köteless g teljesítésben, a szülőkkel és családdal való érintkezésben, tanítványai iiánti szeretetben nagy költőnk követendő példa minden magyar tanitó előtt. Epigrammai, bölcselkedő költeményei, — de egyéb művei is kifejezik elveit, erkölcsi né*) Életrajzi adatok Gyulay „Vörösmarty élete" nyomán. zeteit, melyek nevelése, tanítása, de egész életének alapját, vezérfonalát képezték. De paedagogiai elveiről, módszeréről müveiben alig találunk feljegyzést vagy vonatkozást. Egy költeménye van, melyben igazán tanítónak vallja magát, > Yolt tanitváuyaimhoz« cz. költői levél,, egy bájos allegória, mely az Erkölcs diadalát a Bun felett jelképezi. Ebben a nagy költő remek nyelvezettel úgyszólván paedagogiai hitvallását tette le, melyet, volttanitványainak emlékéül, hagyott, de mely bői tanulhat s okulhat miiiden magyal- tanitó. Engedjék meg tehát, hogy edrága örökségünknél pár percig időzzem. Már a bevezető sorok is mily tartalmasak, mily tanulságosakt „ Tiszta nemes telkek, kik gyors munkára hevülve A jeles erkölcsnek s tudománynak kezditek útját, Innen, hol Kapusunk délről csavarodva nyugatnak, Jég- hóhalmok alatt lassan hömpölygeti habját, Mit küldjek szaporán a csendes völgybe tinéktek 7 Nincs aranyom s báj ló pengésü fényes ezüstöm, Nincs, de nem is méltó hozzátok az ilyen ajándék .Föld pora ez s henye birtokosát a földbe csavarja, Megköti a lelket; pedig ennek fényes egébe, Honnan alászállott, szabadon kell visszaröpülni. Olyat küldök hát, mely tisztán folyva szivemből Vajha azon képen szivetekbe is általömöljön,