Balatonvidék, 1901 (5. évfolyam, 1-26. szám)
1901-03-17 / 11. szám
1901. március 17. UALATUN VIDÉK lett adatok szerint a községek a mutatkozó költségekhez való hozzájárulást majd kivétel nélkül megtagadták — a bizottság az iránt keresi meg a vármegye törvényhatósági bizottságát, miszerint a felmerülendő költségek mikénti viselése illetőleg biztosításának mily módon való eszközölhetésére egy bizottságot küldjön ki. A közigazgatási bizottság Persáits Sándor és társai csabrendeki lakosoknak mezei közös dülő ut létesitéséhez szükséges teriilet kisajátítása iránti kérelme tárgyában Csabrendek község képviselőtestülete által hozott azon határozatát, melyben őket kérelmükkel elutasította, megváltoztaja s a képviselőtestületet a kisajátítási eljárás megindítására utasítja. Gutoríöld község kérelmére felterjesztést intéz a bizottság a belügyministerhez, hogy Gutorföld és Náprátfa községeket a tárnoki anyakönyvi kerülettől a pákai anyakönyvi kerülethez csatolja. Novacsek Imre pusztamagyaródi anyakönyvvezető részére azon időtartamra, míg az anyakönyvvezetői teendőket egyedül végezte, 15ü korona tiszteletdíj kiutalását hozza javaslatba; Némethy Ferenc turnischai anyakönyvvezető kérelmére a bizottság az ezen kerületbe anyakönyvvezetői helyettesi állás szervezhetésére az államtól 600 koronát kér, úgyszintén Csáktornya községnek az anyakönyvvezetés körül felmerülendő kiadásaihoz 800 korona segélj' utalványozását kérelmezi; — a galamboki anyakönyvi kerületbe Szondy Béla és a gulá.csi kerületbe Szász István jegyzősegédek anyakönyvvezető helyettesekké ajánltatnak. Lenti községnek az ottani vasúti meg" állóhelynek darab áru fel és leadása ni való berendezése iránti kérvényét pártolólag a. kereskedelmügyi ministerhez terjeszti tel s annak figyelembe vételét kéri. Szentjakab községnek egy postahivatal felállítása iránti kérvényét azonban a bizottság azzal kübli meg a pécsi posta és táviróigazgatóságna k. lio u y annak teljesítését általános közigazgatási érdekek nem indokolják. Kir. tanfelügyelő jelenti, hogy a lefolyt hóban meglátogatta a tapolcai r. k. fin, az izr. elemi iskolát, átadta Szigvtliy Ödön í. k. tanítónak a -100 korona faiskolai jutalmát és díszoklevelet; Egerara csau a főszolgabíró közbenjöttével tárgyalt az elöljáróság és iskolaszékkel a tanítói javadalom pénzbeli értékének elbírálása és a tanítói fizetés hátralékai ügyében ; meglátogatta Zalaapátiban a zárda isk ólába záróabeli kisdedovodát és a rk. fiúiskolát és az esztergályi rk. iskolát; Kerecsenyben az elöljáróság és iskolaszékkel tárgyalt az ottani rk. iskola összes dologi viszonyairól ; meglátogatván az orosztonyi rk. és a pölöskefői községi iskolát s az alsó domborui iskolát gyermek menedékházat. Özvegy Emecz Józsefné nyugdíjaztatása ügyében megejtendő vizsgálathoz tanukul Csanády Gusztáv dr. és Lénárd Ernő keszthelyi lakosok kéretnek fel, — a csicsói rk. tanitó istállójának helyreállítására a bizottság az elöljáróságot, kötelezi; — Proszt Ignác sármelléki tanitó évötödös pótlékának kiszolgáltatására az iskolafentartó község utasíttatott; Szmodis György nyűg; tanitó fa illetményének kiszolgáltatására az alsó lendvai főszolgabíró valamint ! Szemenyei Kálmán volt mileji tanitó járandóságának kiszolgáltatására a novai főszolgabíró felhívatott, — a sárosdi iskolaház megépítésére vonatkozó iratokat az egyházi hatósaggal leendő tárgyalás végett a kir. tanfelügyelőnek kiadatI nak, mig a tekenyei iskola épités megindítására az iskolafenntartók felhivatnak ; a gelsei községi-, a gyepü-kajáui rk. iskolák államsegély, valamint a bollahidai ág. ev., a zalacsányi községi, — a kerkaszentmiklósi és gyepükajáni rk. iskolák V-öd éves pótlék engedélyezése iránti kérvényeit a bizottság a ministerhez terjeszti fel. A vármegyei tiszti főorvos jelentése szerint a lefolyt hóban a felnőttek közegészségi állapota nem volt kielégítő. Az influenza az egész megye területén járványszerüleg lépett fel. — Complicitis, mely a kór szabályos lefolyását korlátozta volna, ritkán fordult elő. — A hagj'mázos megbetegedések száma, február hóban harmincra Csökkent. A gj'ermekek közegészsége szintén kedvezőtlen volt. A gyermekeknél szintén fordultak elő influenzás s hurutos csúszók, vagy a légző és emésztő megbetegedések. A kanyaró 5 járás és mindkét rend. tan. városban részben szórványosan, részben pedig jáiványosan lépett fel. Fertőző bántalmak közül előfordult roncsolótoroklob 21, vörheny 6, — kanyaró 239, — hasihagymáz 3, — hökhurut 2, — vörös 2, meggyógj'ult összesen 213 és meghalt 21 beteg. Rendőri boncolás teljesíttetett két esetben, külső liulluszeinle előfordult 11, súlyos sertés bejelentetett 10, öngyilkosságot elkövetett egy egyén, egy pedig öngyilkossági kísérletet, — véletlen szerencsétlenség következtében 7 egyén halt el. Szerencsétlen szülés 4 esetben fordult elő. — Veszettség gyanújában levő eb pedig hat egyént mart meg. A pénzügyigazgató jelentése szerint február hóban befolyt egyenes adóban 362966 kor. 25 fillér, hadmentességi dijban 3911 kor. 41 fillér, szőlődézsmaváltságban 67 kor. 68 fii., bélyeg és jogilletékben 41554 kor. 52 fillér, illeték egyenértékben 6414 kor. 78 fillér, fogyasztás ós italadóban 32925 kor. 14 fii. és italmérési illetékben 3594 kor. 48 fillér. Leírásba hozatott egyenes adóban 13689 kor. 86 fii. és hadmentességi dijban 54 korona. Fizetési halasztás pedig 26 esetben engedélyeztetett. Az ülés délutáni órákban véget ért s a jelen voltak a ..Korona" szállóban ebédhez ültek. A zalamegyei gazdasági egyesület közgyűlése. A zala,vármegyei gazdasági egyesület évi rendes közgyűlését f. hó 11-én tartotta ZalaEgerszegen. Elnök Herteleudy Ferenc a tagok üdvözlésével nyitotta meg a közgyűlést és egyúttal beszámolt az egylet mult évi működéséről. Ezen jelentés után Koller Istváu alelnök a lótenyész bizottmány nevében kérte a közgyűlést, hogy az irjon fel a mini^ '-rhez és kérje, hogy jövőben minden oly dologban, mely a vármegye lótenyésztését. érdekli, kérdezze a bizottmányt. Erre ama praecedeus szolga'tat ott okot, hogy Csáktornya és Bánok Szent György más fedeztetési állomások rovására egy-eyy nemes faj ménnel többet kaptak. A közgyűlés egyhangúlag magáévá tette ezen indítványt. A pénztárvizsgáló bizottság jelentését brunner Laios titkár olvasta fel, melynek 2 pontja körül nagyobb eszmecsere fejlődött, ki. Az egyik a vármegyének adott kölcsön, melylyel a mult közgyűlés is hosszasabban foglalkozott, a másik pedig a gazdakörök segélyezése volt. Előbbire Boschán dr., az egyesület ügyésze jelentette, hogy 11 ezer korona erejéig bepörölte a vármegyét, mivel többszöri felszólításra sem rendezte a kölcsönt. Megemlítjük, hogy az alispán még 1892-ben a Lendva palak szabályozási költségeire kölcsönzött volt 8 ezer koronát az egyesülettől, melyre nem fizetett semmi kamatot s igy lett azután ezen 8 ezer koronából mostanig 11 ez^r. A gazdakörök személyes kiadásait egyelőre — Megállj kovács — rivalt a török a kovácsra — nadd beszéljek. — Mit keresel itt ? — Elrepültek a ludaim, tudod nagyon soványak, tudnak repülni, néztem nincs-e udvarodon. — Te Ali, nem szoktál te ilyen csekélységgel törődni. Hát, nem tudod, hogy az én udvaromra nem szabad belépni '( •— Hát voltam én a te udvarodon, vagy vagyok én a te udv«roclon ? — Nem vagy Ali. De majd ezután a kerítésre sem szabad jönni. Es Musztafa megtette azt is, hogy kihirdette, miként kovácsának még a kerítésére sem szabad lépni. Pedig bizony kitalálta a kovács, hogy Ali nem a ludjait kereste, hanem Katicával akart beszélni. E közben már hanyatlóra vált a félhold dicsősege. Kanizsa várának visszavételét ismét megkísérelték. Visszavenni azt a várat, »melyhez hasonló nincsen sem a német, sem a török birodalomban. « Az üd? 1690. év elején Battyáni Ádám vezérlete alatt 60000 keresztény vitézzel fogták ostrom alá a várost. A törökök lehettek pedig vagy 600 an. Segítség pedig nem jött sehonnan, sok baja volt már akkor a töröknek. Musztafa kiszöktette a várból a szegény Hasszán basát, hogy kérjen segítséget. Zichy István vice generális emberei azonban elfogták a basát, a ki megölette s a vár elé dobatta, kikiáltatván, hogy ti kanizsai agák látjátok, hogy követetek a fényes portánál nem kapott segítséget, elment tehát a másvilágra segedelmet hozni az örökkévalóság portájáról.* A jóléthez szokott és elbizakodott törökök elzárva lévén a külvilágtól, ekkor már nagy Ínségben voltak. Füvekkel és gyökerekkel táplálkoztak s alig lézéngtek. Mig végre Musztafa belátta, hogy éhhalállal fog elpusztulni egész csapata s 1690 ápril. elején hirühdt.p, hogy feladja a várat s közölte a felteteleket. Azokat a daliás Andrássy Péter Kraszuahorka örökös ura vitte el a császár elé, a ki azokat helyben hagyván, ápril hó 13. napjára tüzetett ki a vár átadása. Ápril 12-én éjjel a gazdag törökök kincseik nagy részét rejtegették el ós Musztafa hangoztatta, hogy visszajönnek ők még a szép Kanizsára. A váron kívül terült el délfelé egy rendkívül mocsaras hely, a mely ma gyönyörű rét séget képez, a neve »Leányvár, c E hely a végtelen mocsárból emelkedett ki és tele volt bozóttal, vízmosás okozta gödrökkel, feneketlen helyekkel, a hol még nappal is csak az tudott biztosan eljárni, a ki ez óriási helynek miuden titkát ismerte. A nád ós sár végtelen birodalmában csak csenevész fűz ós égerfák voltak helylyel közel láthatók s az egész terület a szárnyasok ós négylábúak félelmetes tanyája volt. És mégis 1690. ápril 12. éjjelén a sürüfelhők közül kibukkanó hold gyér világa mellett egy törököt láttak mindig tovább és továbk haladni a rengetegbe. Megáll-megáll néha, a nála volt ásóval pár vágást tesz s majd mintha nein találná biztosnak a helyet, ismét tovább megy. Észre sem veszi, hogy a permetező eső most már majdnem záporrá változott. Végre talál egy helyet, a mely kiemelkedett s eléggé kemény volt. Ott mély gödröt ásott s abba belehelyezte a magával hozottjkét nehéz vasszekrényt s jól elföldelte. Moszatokat hintett még a helyre, igyekezett észrevétlenné tenni s aztán körülnézett, hogy megjegyezhesse a helyet. Három lépésnyire tőle egy vén odvas füz kényszeredett, a melynek ágai épen a kijelölt hely felé hajoltak. Jól van — mormogá a török s azzal viszszaindult. De nem jegyezte meg az utat, melyen jött. Előtte nem is nagy messzeségben sötétlett ugyan a büszke vár, de abba az irányba a nyílt tócsa miatt nem mehetett. A zápor zuhogott s az a nélkül is nedves talajban minden pillanatban uj és uj tócsák támadtak. Izzadva kerülgette a tócsákat a tőrök, járt egész éjszaka s nem hogy közeledett volna a várhoz, de mindig távolabb jutott. E közben meg is virradt. A vár felől ágyúdörgés hallatszott. Á hangzavart a küzködő felé hozta el a szellő és szinte látni vélte, hogy a vár három sor arany láncra fűzött kulcsait most adták át a diadalmas magyar vezérnek. Hallani vélte, amint társai lesütött, fővel ballagnak el a győzők előtt, visszatérni a régi hazába. O pedig itt, maradt. Volt pedig e kincsrejtő Ali, a volt halárus, a Katica imádója. Nem is merészelt előjönni a rengetegből. Heteken keresztül gyökérrel, csíkkal s a mit a rét adhatott, táplálkozott, A régi daliás Alira már alig lehetett rá ismerni. Torzonborz volt, ruhája foszlányokban csüngött testén, napok óta nem is evett, tiszta i