Balatonvidék, 1900 (4. évfolyam, 26-52. szám)

1900-07-22 / 29. szám

BALATON V1DEK 1900. julius 22. — sokszor szenvedtek már hajótörést, de a közvélemény szava, a társadalom törekvései előbb vag3

T utóbb, mindig célhoz vezetnek. Nekünk az egész közvélemény figyelmét, az egész társadalom érdeklődését kell felkeltenünk a balatonvidéki lakosság nyomorságos helyzete iránt. Természetes azonban, hogy ha ezt az érdeklődést, szánalmat és jóindulatot másokban akarjuk felkelteni, nekünk zalamegyeieknek kell jópéldával elöljárnunk. »Ha akarod, hogy veled sirjak, előbb sirj te magad.« A munka nem is lesz oly nehéz, mint a milyen kötelező és nemes. Ezidőszerint oly kormány ^ezeti az ország üg)

7eit, melynek hathatós segítségére mindig számithatunk. A rutlién-actió minden tekintetben tanulságos példa. Az a jelszó, hogy a rutlién elemet meg kell menteni a magyarság számára, már termi gyümölcseit, mert felkarolta az egész nemzet. Ha az ország tudomást vehet arról, hogy van egy csomó magyar ember is, akit meg kell menteni a magyarság számára, nem fog elmaradni a kívánt segitség. Első sorban arra kell törekednünk, hogy a balatonvidéki lakosság a mindennapi kenyeret megszerezhesse. Hogy el ne pusztuljon addig, mig a mai vajúdó állapotok valami egészségesebb \ iszom t nem szülnek. Hogy a bekövetkezendő jobb idők ne koldusokat találjanak a Balaton menlén. Oktatni, vezetni, segíteni kell a népet. Mindenkinek, a kinek alkalma vagy módja van erre. Szervezni kell szövetkezeteket. Rajta kell lenni, hogy lehetőleg olcsó pénzért jó portékához és olcsó kölcsönhöz jusson a nép. Az olcsó kölcsön lehetővé fogja tenni, hogy úgyis csekély termését ne kelljen elkótyavetyélnie akkor, a midőn az árak mesterségesen le vannak nyomva a minimális értékig. Ezzel a két intézkedéssel ki lehet ebrudalni a balatonmenti falvakból a dupla krétát s az uzsorát. A közraktárak felállitása szintén igen jó eszköz a nép megvédésére. Abból, hogy ez még nincs az országban meghonosítva, nem következik, hogy nálunk sem kell ezt sürgetni. A többi vármegyékben tehát nem válna be, vagy tán nincs rá annyira szükség, mint nálunk, de nekünk fel kell állitani. Éa hiszem, hogy nemsokára másutt is meglesz az és hát hol van az megirva, hogy nekünk semmit sem szabad kezdeményeznünk, bog}' nekünk mindenben utolsóknak kell lennünk?! És ha mi magunk legalább ennyit megteszünk, akkor forduljunk a kormányhoz s az országhoz. A Mária-telep — mely a haszontalan parlagból elővarázsolt paradicsom — mutatja, hogy a magas kormány akar is, tud is segiteni. Van itt még bőven olyan terület, a miből egy kis jóakarattal, egy kis szakértelemmel lehet kenyeret szerezni. De utánna kell járni. A jajgatók oly sokan vannak, lio°"V csoda volna, ha az illetékes téO. ' nyezök észrevennék a néma gyermeket is. A Balaton festői hegj'eit mikor és ki vizsgálta meg, nincs-e méhükben olyan anyag, a minek kiaknázása óriási hasznot hajtana?! Ki tudja nincs-e azok között olyan kő, a mi esetleg virágzó kőfaragó ipart teremthetne ? Ezeknek a hegyeknek az ilyen szempontból leendő tüzetes megvizsgálását okvetlenül ki kell eszközölnünk. Kérnünk kell valami kosárfonó iskola felállítását. A rengeteg mennyiségű nád és sásból mennyi müipari cikket lehetne késziteni ? ! Pesten, Bécsben gyönyörű dolgokat lehet látni e tekintetben, az a sok linóm munka mind igen drága s egy szálig külföldről való. Télen át egész vagyont kereshetne a balatonvidéki népség az ilyen munkával. A gyermekek és nők sok pénzre tehetnének szert a selyemhernyó tenyésztéssel. A megyének módjában áll gondoskodni eperfákról s a selyem termeléssel egy-egy család könnyű szerrel tehet 80—100 koronára, a mi szegény embernél igen nagy szó. És ha ez a kereseti ág fellendül, nyomában meghonosodhatik a selyemszövőipar. És hogy ez már is nincs meg, az valóban nagy hiba. Mert a kormány e tekintetben mindent megtesz, de a nép vezetői ügyet sem vetnek a fontos dologra. Pedig nem kellene egyéb, csak eloszlatni a természetes előítéletet. Ime, csak ugy hamarjában mennyi eszköze a segitségnek. Hát ha még a balaton-menti vasút az északi oldalon is megépülne, hogy a zalai part fürdőélete lendületet kaphatna ? ! Én nem is értem, hogy ilyen viszonyok között ezzel a fontos ügygyei hogy lehet annyit késlekedni. Hiszen más országban a terv felmerülése után 6 hónapra már el is felejtenék, hogy az valamikor csak terv volt. Nálunk meg már valóságos operett-téma. Pedig, aki megfordult a balatonvidéki községekben, az tudja, hogy a baj komoly és a leggyorsabb segélt igényli. Az egykor jómódú lakosság koldusbotra jutott és pusztulásnak indul. mi bűnünk lesz, ha elpusztulB.-Flired. 1900. jul. 18. A rossz, liideg időjárás dacára ma már sok vendég van Füreden; a villák mind elfoglalva s a délutáni órákban a balatonparti sétányon van az általános találkozás, hol a veszprémi zenekar húzza a szebbnél-szebb magyar nótákat. A színészek is megérkeztek: bárha jobban látogatnák a színházat, mint eddig ; ez első rangú társaság megérdemli a közönség meleg részvétét. 7-én nagy közönség ment át a gözösök és Ot, O o Bizon3-osan mondhatom, hogy ez a legén}' a Mányoka községben a török által kirendelt magyar bíró Nagy András uram lia Annak nincs szüksége uj kapára, merr, általában a mit, a magyar maga részére kapálgatott, ahoz jó volt régi kapa is, még akkor is, ha le volt, törve egy darabja. Hanem legalább egy í^'en kis törököt szeretett volna a legény megtréfálni, mint ez a kalmár. A török elői dott valami silány kapákat. A legény kiválasztott kettőt, s az árra nezve is szépen megegyeztek. — De nem tudok most fizetni — szólt Ferkó nagy jámborul. A török kikapta a kapákat. — Akkcr nincs kapa. — De két hónap múlva megfizstuóm. A török visszaadta a kapákat. — Adsz kötvényt ? -- Hányat ? Minden kapáról külön ? — Nem, csak egyet. — Tudsz irni ? — A nevemet letudom irni. — Na jól van. Itt egy írás. írd bele, hogy két kapát vettél, mához két hónapra kifizeted. Aláírod a nevedet is. A legény leírta, a mit a török mondott s aztán aláirt,a nevét ekképen : Kupacsait macsali. 8 aztán elment a kapákkal. A török valami írástudóval aztán elolvastatta az írást,. Meg volt elégedve és különösen a törökösen hangzó név kapacsali macsali nagyon tetszett neki. Ké>öbb aztán, mikor több magyar nevet kérdezett, aztán csak mind olyan rövidek voltak, mint Kis, Nagy, Bodnár, Bujtor st.'o,, feltűnt neki, hogy az Ő adósának miként lehet, olyan hosszú neve. Egytől aztán megkéraezte, hogy nem ismer-e valami kapacsali-macsali nevü magyar embert. A kérdezett, elnevette magát, aztán elment, E közben eltelt eg}' hónap, s a kalmár mind nyugtalanabb lett s megcsalatva érezte magát ; mert az általa megnevezett egyént senki sem ismerte. Szegről-végről rokonságban is volt Ali pasával, miért is egyeuesen hozzáment s előadta panaszát. A pasa feneg3'erek volt, nem sokat gondolkozott, hanem elküldött a inag3'ar bíróért Nagy András uramért. Vén töpörödött ember volt már ekkor Nagy András, a ki csak azért imádkozott, hogy az ö szép szülőföldjét szabadulni látná a kutyafejű töröktől, akkor, aztán nyugodtan meghalna, — Van-e ott kapicsali-inacsali nevü ember ? — kérdó a pMsa. — Il3en nincs, de nem is lehet, mert, ez nem név. — Nem — rivalt rá a pasa — nézd id3 van irva. S átadta az írást az öregnek. Az öreg lialaváuy lett, megismerte a fia írását. Hisz oly kevesen tudiak még akkor irni, még az urak közt, is. 0 is a papjától tanult meg, tőle meg a fia. S akkor megmagyarázta az öreg, hopy itt egy kis »becsapásról a vau szó. — Majd azt ón mondom meg, hog3

r miről van szó- Te is meglátod. Hát ki irta ezt ? Az öreg elgondolta, hog3' ő már ug3' is öreg ember, hiába reménykedett, hog3

r szülőfaluját szabadnak látja, az ö napjai már meg vaunak számlálva, ö is beszámol Istenének, mert rosszat nem tett, nem vétett ellene, az pedig, a ki ezt a csalást tette, fiatal ember, tele kedólylyel, erővel, a ki még megérheti azt, hogy a félhold lebukik Szekcső váráról. Hozzá még fia is. Azt is tudta, hogy kínzások nélkül, ha be nem mondja az igazat, meg nem menekül ; a kínzásba pedig bele halhat. És aztán ? ! És ha még nem fia volna, még akkor sem moudaná meg. Csak nőkst érdskslhst e szenzátios felfedezés! 99 AFRODITIN sen védve. ££ mellszépitö, a háremhölgyek csodahatása laurus-irja, mely visszavarázsolja a nöi kebel elvesztett ifjúi üdeséget, ruganyos teltségét. A testbört bársony-lágyságuvá és selyemfényűvé varázsolja. Ezen csodahatásu ír g3'ógynövónyekből készül, tehát semmiféle ártalmas anyagot nem tartalmaz. Egy tégely ára használati utasítással 4 korona. TörvényeA pénz beküldésével vagy utánvétellel megrendelhető a „Stearoptinum" laboratóriumában : Budapest, VII. kerület, Mexikói-ut 88. sz.