Balatonvidék, 1900 (4. évfolyam, 26-52. szám)

1900-12-30 / 52. szám

IV. évfolyam. Keszthely, 1900. dec. 30. 52. szám. ilMilVP'^ é. ^ Társadalmi, szépirodalmi s közgazdasági hetilap. MeKjcleuik h«»,enkint egyszer: vasárnap. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL a volt gazd. tanintézet épületében. Kéziratokat, a BiserUesr.tőság rímére, pénzesutalványokat, hirdetési megliizásuliat. és reklám ácic'díat a kiaílóliivafcalljoz leérünk. Kéziratokat nem adunk viasza LA l' I'ÜJjA.IDONOS SZERKESZTŐSÉG BISMCI.OS S/JSIÍK USZTO BONTZ JÓZSEF. KIADÓ SUJÁNSZKY JÓZSEF. Etöflzelesl árak : tgdsz dvrt) Fél évre . Negyei! évre . F gyeit mám áru III karóim 6 „ 2 „50 puér ... 20 „ Nyílttér petltsora alku szerint. B. U. E. K. (—) Nem is oh

Tan régen erről a négy betűről nagyon elmés vicceket csináltak a sziporkázó elméjű halandók. Tréíás komolysággal azt mondták, hogy a közepéből bizonyára kimaradt a »j« betű, a végéről pedig leesett az »ördög«. Ma azonban mélységes szomorúsággal beszelnek a drvat zsarnoksa^áí-o'i, méiy ezt a kaballát végleg eltörülte a föld szinéről kimondván, hogy a meg b. u. é. k.ozott névjegyek küldözgetése ®az uj év hajnalán épen olyan ügyefogyott valami, mint az »Egésségére válj ék« a tüsszentés után. Azigaziuri ember tehát vigyázni fog, hogy veletlenül ne küldjön valakinek B. U. É. K.-ot s inkább egész nap ki sem nyitja száját, minthogy valakinek boldog újévet kivánjon. Mivelhogy ez csak a levélhordóknak, kéményseprőknek, lapkihordóknak s a többi ilyenféle embereknek van megengedve, akiknek tudniillik a B. U. E. K. jövedelme, mint commentio, be van számitva a javadalmazásba. A nemesi koronákkal, ékes előnevekkel, hosszú és előkelő rangjelzéssel ellátott finom nyomású névjegyek tehát nem kerülnek napfényre, meghúzódnak szép csendesen, bánatosan az asztalfiókban. A kifogástalan előéletű derék kortársak immár m m viteti!--',» -^uk után kocsin aVagy íTóídárraí á Büékos névjegyeket, kezüket dörzsölve nem mondhatják már többé, hogy széles e hazának minden tájékáról, a társadalom minden rétegéből kaptak ilyen kedves, üdvözlő megemlékezéseket. Szomorú, nagyon szomorú dolog ez. Hiszen ilyenformán semmi értelme sincs az újévnek, bánja a kánya, akár ne is. legyen soha január elseje. Pedig, hála néked te bolondságokban kifogyhatatlan divat, most az egyszer igazán üdvös, okos és erkölcsös dolgot miveltél. Mert a B. U. É. K. az igazán bárgyúság volt s épen olyán léha, mint a nevetséges »P. í.« melylyel pour felicite-et dobálták névünneplő honfitársaik ölébe azok is, akik soha életükben nem is konyitottak a gallusok ivadékainak nyelvéhez. Postának eresztették idomtalan — lehetőleg olvashatatlan tehát előkelő — betűiket nem másért, hanem, hogy a világ tudomást vegyen róluk is ós hogy esetleg fentartsák ezzel a régi ismeretséget és »baráti« viszonyt. Nos, hát ez valóban csúnya szokás volt, mert nem volt benne egy parányi őszinteség sem. Nem került sem időbe, sem fáradságba, nem kellett érzelmeket hazudni, hát kapott belőle mindenki, mert el is várta mindenki. Nem használt, nem ártott senkinek. Mindenki tudta,hogy ezek az újévi üdvözletek gyári uton készülnek s mindenki tisztában volt azzal,hogy hazugság, üres külsőség az egész. S a jobbak nem is szivesen hódoltak ennek a divatnak. Mert igaz ugyan, az ember természetében van, hogy részvétét, örömét, együttérzését szivesen, sőt önkénytelenül A BALATONVIDÉK TÁRCÁJA, Ujéoi íre. „Difficile est satiram non scribere." (Juvenalis.) Verssel fogad minden bakter, Boldog újesztendő ! Pirosra sült szép malaccal A friss asztalkendő; Szomjas kántor föl-fölköszönt Nagy boros pohárral. Fenekére néz nagy-mélyen, S toastja égig szárnyal. Boldog újév! szép tündérnek Látszol, mint galambom ; lölhángolom hát kedvedre Bútól néma lantom ; Ha tán hamis hangot, adna, El ne szaladj tőlem : Itt, ne feledj a keserves, Rossz vén esztendőben! Bor- s virággal, vers- s zenével lm ! mind körülállunk : Teljesítsd hqt óhajunk, hogy Föl ne kopjék állunk; Oly prózai ember nincs tán Egy sem a világQn, Kit láttodra el ne fogna Szép költői álom. Forduljon ez a világ föl Valahogy olijképpen, Hogy igazán talpra essék, Mint a macska, épen ; Nebulók a tanítókat Vigan hadd cibálják: Váljék testté ez újévben Minden uj kívánság}. Lángok eztán ne vessék ki Legényre a hálót ; Száz legény és mindhiába Kérjen egy-egy lányzót. Hadd indítsunk hadjáratot Dorottyák kezéért', Aggszüz ujját se mozdítsa Deli ifjú férj érti Emeljék föl fizetését Mulatós papáknak . Ne vegyenek hamis ékszert Igaz jó mamáknak ; Éhes Péter úri gyomra Dús ebédtől fájjon : Mint, szellemi főrend', ő is Úgy fürdőzzék nyáron !