Balatonvidék, 1900 (4. évfolyam, 26-52. szám)

1900-12-23 / 51. szám

4 1900. december 23. egy tájrajzi osztályban leendő összegyűjtése és a fotográfiái csoportképeknek a most érintett módon való elhelyezése képezi egy további feladatát a Balatoni Muzeumnak. Nem hiszem, tisztelt közgyűlés ! hogy a most előadottak figyelembe vétele mellett találkoznék egyetlen ember is vidékünkön, aki a Balíitoni Muzeum létesítését szükségesnek ne tartaná és felvirágoztatását fontos közművelődési érdekeknek ne tekintené. S ennek dacára, — szinte érthetetlen — hogy a Balatoni Muzeum eszméje ily sokáig késett az éji homályban, holott annak létesítésére, mint imént vázoltam, oly sok anyag, mód •s alkalom kinálkozott. Mig a külföld majdnem minden városkájának meg van a maga helyi muzeuma, addig a Magyar Tenger, Középeurópa e legnagyobb tava és 3 vármegyére szolgáló partvidéke ilyennek hiányában szenvedett. E hiányt pótolni s e fontos kulturális ügyet megvalósitaui volt kora ifjúságom óta egyik legfőbb vágyam, törekvésem. A sorsforgandó kereke által Keszthelyre visszahozatván s itt állandóan letelepedvén elérkezettnek láttam az időt eme régi ideám megvalósítására ; annyival inkább, mert oly lelkes fegyvertársakat volt szerencsém megnyerhetni, mint egyesületünk ez idő szerinti buzgó elnöke : Lovassy Sándor dr., alelnöke : Henc Antal és a természetrajzi osztály vezetője: Huszár Károly. Miután a kérdéses ügyet több magántanácskozásban beható tárgyalás alá vettük s miután ekként az eszme megvalósithatása iránti kételyeinket teljesen eloszlattuk s miután az eszmének sikerült több ügy barátot is megnyernünk, — ez ügybarátok szives közreműködésével, 1897. évi junius hó 16-án felhívást bocsátottunk ki a „Balatoni Muzeum-Egyesület" megalakítása érdekében, egy 1897. évi junius hó 27-én d, u. 2 órakor, a keszthelyi városház nagytermében megtartandó értekezletre. Alig részesült mostanában a közönség részéről eszme oly osztatlan tetszésben, mint a „Balatoni Muzeum-Egyesület"' s az aazal kapcsolatos Balatoni Muzeum eszméje. Tanúskodik erról azon szokatlanul nagy számú közönség, mely e felhívás folytán, a jelzett helyen és időben, az intelligens elem minden árnyalatából megjelent; — tanúskodnak továbbá erről az alakuló ülést üdvözlő sürgönyök is, melyek a távolabb vidékekről érkeztek. Értekezleti elnökké : Lovassy Sándor dr. m. kir. gazdasági tanintézeti tanár, jegyzővé pedig- csekély személyem választatott meg egyhangúlag. Beható eszmecsere után az alakuló közgyűlés általános lelkesedés mellett, egyhangúlag elhatározta a Balatoni Muzeum-Egyesület megalakítását s ugyancsak egyhangúlag kimondotta azt is, hogy az egyesület székhelye Keszthely legyen s hogy az egyesülettel kapcsolatosan tervezett Balatoni Muzeum is itt állittassék fel. Ez utóbbi elhatározás egyik fő indokát az képezte, hogy a Balatoni Muzeum elhetyezésénél csak a közvetlen parti községek jöhettek figyelembe, ezek között pedig egyedül Keszthely az, a mely népességi számerejénél fogva is a többi fölé emelkedik ; a hol egész éven át van élet és forgalom ; kisebb községet, vagy kizárólag fürdőhelyet, ahol úgyszólván csak a fürdőidény alatt van egy kis elevenség és mozgalom az alakuló közgyűlés erre alkalmasnak nem talált. A határozathozatalnál e most érintett indok mellett lehetetlen volt figyelmen kivül hagyni ama körülményt sem, hogy Keszthely gazdasági tanintézettel és főgymnasiummal is lesz, mely kulturális intézetek minden időben el lesznek látva oly szakférfiakkal, a kik a történelmi és természettudományok ápolását tűzték ki egész életük feladatául s a kikről fel lehet tételeznünk, hogy kész örömmel meg fogják hozni a nemzeti kultura számára azt az áldozatot, hogy tudásuknak és szabad idejüknek egy részét rászentelik a muzeum ügyére s annak felvirágoztatására. Az alakuló ülés a rendes tagok tagsági diját évi 2 koronában, az alapitó tagokét pedig legkevesebb 40 koronában állapította meg akként, hogy a rendes tagok kötelezettsége csak egy-egy évre szól s hogy az alapítványi összeg 4 évi egyenlő részletekben is fizethető. Az alakuló ülés e csekély tagdijakkai módot akart nyújtani arra, hogy a szép kulturális intézményt még a legszerényebb anyagi viszonyok között levők is, minden megerőltetés nélkül támogathassák. Végül határozatba ment egy végrehajtó bizottság alakítása is, melynek tagjaivá : Beck Sándor, Burány Gergely dr., Csák Árpád, Csanády Gusztáv dr., Dunst Ferenc dr., Hencz Antal, Huszár Károly, Imrik János, Lénárd Ei nő, Lovassy Sándor dr„ Nagy István és Takách Imre választattak meg, oly meghatalmazással, hogy a bizottság a szükséghez képest önmagát kiegészítheti s azon megbízással, hogy az alapszabályokat dolgozza ki, a taggyüjtést indítsa meg s az alapszabály-tervezet elkészülte után az első rendes közgyűlést hivja össze s az alapszabály-tervezetet elfogadás végett a közgyűlésnek mutassa be. E végrehajtó bizottság az alapszabály tervezet elkészítésére Lovassy Sándor dr., Lénárd Ernő es Csak Árpád bizottsági tagokat kérte fel, a kik azt elkészítve, az 1898. évi január 9-én összehívott végrehajtó bizottságnak bemutatták. a mely azt helyesnek találta és elfogadta. A közgyűlés a jelzett helyen és időben, nagy számú közönség résztvevése mellett tartatott meg, melyen a Balatonvidéknek egy szép jövőre jogosító kulturális intézménye jutott a megvalósulás stádiumába. A végrehajtó bizottság nevében annak elnöke Lovass}' Sándor dr. számolt be a bizottság működéséről s annak eredménye g3'anáut bemutatta az alapszabálj'-tervezetet s a beérkezett taggyüjtő iveket. Az a fényes névsor, mely a beérkezett taggyüjtő iveket betöltötte, — örök időkre fényes bizonyságául szolgál annak, hogy nem halt még ki az emberekből az idealisnius érzete, s bogy számithatunk még egymás támogatására akkor, a mikor egy-egy szép eszme megvalósítására, vagy hazafias cél elérésére törekszünk. Az éljenzéssel fogadott beszámoló után a közg3'ülés tanácskozási elnökül Lovassy Sándor drt., jegyzőül pedig csekély személyemet választotta meg. A közgyűlés a nagy gonddal készített alapszabály-tervezetet elfogadta s a megválasztandó igazgató-választmányhoz utalta azon megbízással, hogy azt a törvényszerű záradélkotatás céljából, felsőbb helyre felterjessze. Ez után következett a tisztikar megvátasztása. A Balatoni Muzeum-Egyesület elnökéül: Lovassy Sándor drt., alelnökéül: Henc Antalt, titkárul : engem, pénztárnokul : Lehrman Ferencet, az archaeologiai szakosztály vezetőjéül : engem, a természetrajzi osztály vezetőjéül: Vutskits György drt., a tájrajziszakosztály vezetőjéül pedig Illés Ignác drt. választotta meg a közgyűlés. Majd következett a 36 igazgató tagsági állás betöltése. A közgyűlés azonban azon megokolással, hogy a taggyüjtés még nem fejeztetett be s az egyesület vezető férfiainak biztos tudomása van tőbb oly egyéniség közelebbi belépéséről, a kiket az egyesület érdekében az igazgató választmányban .óhajt látni,— a 36 igazgató választmányi tagsági hely közül csak 29-et töltött be. Az igazgatóságba választattak: Festetics Tassilo gróf, Széchenyi Imre gróf, Jankovich László dr. gróf, Tallián Gyula, Beck Sándor, Bezerédy Lajos, Burány Gergely dr., Csanády Gusztáv dr., Darnay Kálmán, Dezsényi Árpád dr., Griinhuth Fülöp, Gyömörey Gáspár, Györffi Endre, Hertelendy Ferenc, Hoffmann Soma, Huszár Károly, Imrik János, Kránitz Kálmán, Lénárd Ernő, Nagy István, Oltay Guido, Ováry Ferenc dr., Rainprecht Antal, Reischl Imre, Schreiner János, Schvarcz Zsigmnnd dr., Szűkíts Nándor dr., Takách Imre és Ullmann Vencel. íme, tisztelt közgyűlés! ez a Balatoni Muzeum-Egyesület megalakításának története ! Ennek előrebocsátása után áttérek most már titkári jelentésem tulajdonképeni tárgyára, arra t. i. hogy az önök által megválasztott tisztviselőség és igazgató-választmány miként felelt meg feladatának és miként teljesítette kötelességét. Most, midőn egyesületünk igazgató választmánya és tisztikara, — csekély személyem által — számot adandó lesz első évi sáfárkodásáról, megvallom, meg vagyok hatva a pillanat komolyságától és fontosságától. Egy évi fárasztó anyagi és szellemi munkásság eredménye tűnik fel előttem és vonul el lelki szemeim előtt ; és ha az elért eredményt tekintem, lehetetlen, hogy abból reményt ne merítsek ugy az igazgató-választmány, mint a tisztikar számára a végből, hogy kifejtett tevékenységünkért a tisztelt közgyűlés megelégedésével fogunk talátközui. Ha talán egyben-másban egy kis hiányosság észleltetnék is, elnézést kérünk azért, tisztelt közgyűlés ! és kérjük minden esetre figyelembe venni azon körülményt, hogy egy év — bármily hosszúnak is tűnjék föl egyébként — még nagyon kevés idő ahhoz, hogy az alatt egy nagyszabású kulturális intézményt ne csak létesítsünk, hanem azon fölül még azt a megkívántató színvonalra is emeljük és virágzóvá tegyük. Hiszen vita tárgyát sem képezheti, hogy egy muzeumot, egy év leforgása alatt nem lehet nagygyá, hatalmassá fejleszteni és rendeltetésének megfelelő magaslatra emelni ! Hosszú évtizedek fáradságos munkája, sokaknak kitartó szellemi és fizikai tevékenysége és temérdek anyagi áldozat kell ehhez. Ezen eszközök pedig rendelkezésünkre nem állottak. De habár ezek hiányában működtünk is, bátran el merem mondani, hogy meg lehetünk elégedve az elért eredméuynyel. Az egyesületi tagok sorába, egyesülbtünk első évében, összesen 524 egyén s illetve erkölcsi testület lépett be, akik között 73 alapitó és 451 rendes tagja vau egyesületünknek. Az alapitó tagok összesen 5280 koronát jegyeztek, mely összegből a lefolyt egy év alatt 2480 korona folyt be. A 451 rendes tag közül 407-en 814 koronát fizettek be. Az egyesület bevételét képezte ezen felül még a befizetett alapítványi dijak 182 koronát tevő kamatai; adományképen befizetett 11 korona ; a mulatság rendezésből befolyt 181 korona és a 600 korona államsegély. Összes bevételünk tehát e szerint ez évben 4270 korona volt, metyből 2480 korona tőkésítve lett, 1740 korona pedig a muzenm-helyiség bérletére, ásatásokra, muzeumi bútorok és nyomtatványok beszerzésére a természetrajzi gyűjtemény szaporítására, képkeretek vételére stb. fordíttatott. Az igazgató vÁlasztmánj' 1898. évi augusztus hó 25-én tartotta első érdemleges ülését. Az ülés főbb mozzanatai a következők voltak '. Miután az általam felajánlott archaeologiai gyűjtemény kellőkép elrendezve, egy magában is a nagy közönség számára megnyitható osztályt képzett, az igazgató-választmány szükségét látta egy ideiglenes muzeum-helyiség megszerzésének. Elnök e célra ugy fekvésénél, mint biztonságánál fogva, a Keszthely város tulajdonát képező s a régi gazdaségi tanintézeti épület emeletének sarok-helyiségét találta legalkalmasabbnak, mely helyiség egy teremből és két kisebb szobából áll. Áz igazgató-választmáuy elfogadta az elnökség indítványát s egyszersmind megbízta, hogy Keszthely város képviselőtestületét kéresse meg az érintett helyiségnek a Balatoni Muzeum céljaira leendő díjmentes, vagy egészen méltányos bérösszegért leendő átengedéseért. Az eredmény az lőn, hogy Keszthely város képviselőtestülete a kérdéses helyiséget évi 200 korona bérért a Muzeum céljaira átengedte. Fraknói Vilmos püspöknek, a vidéki muzeumok országos főfelügyelőjének 1898. évi október hó 23-án egyesületünk elnökségéhez sürgönyileg intézett kérdésére, buzgó elnökünk a Balatoni-Muzeumnak állami felügyet alá helyezése tárgyában sürgönyileg válaszolt, elfogadván a felügyeletet, minek következményeül tekinthető a 600 korona államsegély, a melyet az első évben kaptunk s a melyre — sőt még többre is — évenkint számithatunk. Az, egyesület vezetősége 1899. évi január 15-én egy meleg hangú felhivást intézett Zala-, Somogy- ós Veszprémvármegye íntelligeus polgáraihoz a Balatoni Muzeum-Egyesület támogatása végett. A lelkes felhivást a három testvér-vármegye legtöbb hetilapja átvette és közölte és hogy a sziv igaz érzéséből fakadó, buzdító szavunk nem voltak a pusztában kiáltónak