Balatonvidék, 1900 (4. évfolyam, 26-52. szám)

1900-12-23 / 51. szám

4 1900. december 23. egy tájrajzi osztályban leendő összegyűjtése és a fo­tográfiái csoportképeknek a most érintett módon való elhelyezése képezi egy további feladatát a Balatoni Muzeumnak. Nem hiszem, tisztelt közgyűlés ! hogy a most előadottak figyelembe vétele mellett talál­koznék egyetlen ember is vidékünkön, aki a Balíitoni Muzeum létesítését szükségesnek ne tartaná és felvirágoztatását fontos közművelő­dési érdekeknek ne tekintené. S ennek dacára, — szinte érthetetlen — hogy a Balatoni Muzeum eszméje ily sokáig késett az éji homályban, holott annak létesíté­sére, mint imént vázoltam, oly sok anyag, mód •s alkalom kinálkozott. Mig a külföld majdnem minden városká­jának meg van a maga helyi muzeuma, addig a Magyar Tenger, Középeurópa e legnagyobb tava és 3 vármegyére szolgáló partvidéke ilyen­nek hiányában szenvedett. E hiányt pótolni s e fontos kulturális ügyet megvalósitaui volt kora ifjúságom óta egyik legfőbb vágyam, törekvésem. A sorsforgandó kereke által Keszthelyre visszahozatván s itt állandóan letelepedvén elérkezettnek láttam az időt eme régi ideám megvalósítására ; annyival inkább, mert oly lelkes fegyvertársakat volt szerencsém meg­nyerhetni, mint egyesületünk ez idő szerinti buzgó elnöke : Lovassy Sándor dr., alelnöke : Henc Antal és a természetrajzi osztály vezetője: Huszár Károly. Miután a kérdéses ügyet több magántanács­kozásban beható tárgyalás alá vettük s miután ekként az eszme megvalósithatása iránti kéte­lyeinket teljesen eloszlattuk s miután az esz­mének sikerült több ügy barátot is megnyer­nünk, — ez ügybarátok szives közreműködé­sével, 1897. évi junius hó 16-án felhívást bo­csátottunk ki a „Balatoni Muzeum-Egyesület" megalakítása érdekében, egy 1897. évi junius hó 27-én d, u. 2 órakor, a keszthelyi városház nagytermében megtartandó értekezletre. Alig részesült mostanában a közönség ré­széről eszme oly osztatlan tetszésben, mint a „Balatoni Muzeum-Egyesület"' s az aazal kap­csolatos Balatoni Muzeum eszméje. Tanúskodik erról azon szokatlanul nagy számú közönség, mely e felhívás folytán, a jelzett helyen és időben, az intelligens elem minden árnyalatából megjelent; — tanúskodnak továbbá erről az ala­kuló ülést üdvözlő sürgönyök is, melyek a tá­volabb vidékekről érkeztek. Értekezleti elnökké : Lovassy Sándor dr. m. kir. gazdasági tanintézeti tanár, jegyzővé pedig- csekély személyem választatott meg egy­hangúlag. Beható eszmecsere után az alakuló köz­gyűlés általános lelkesedés mellett, egyhangú­lag elhatározta a Balatoni Muzeum-Egyesület megalakítását s ugyancsak egyhangúlag kimon­dotta azt is, hogy az egyesület székhelye Keszt­hely legyen s hogy az egyesülettel kapcsolato­san tervezett Balatoni Muzeum is itt állittas­sék fel. Ez utóbbi elhatározás egyik fő indokát az képezte, hogy a Balatoni Muzeum elhetyezé­sénél csak a közvetlen parti községek jöhettek figyelembe, ezek között pedig egyedül Keszt­hely az, a mely népességi számerejénél fogva is a többi fölé emelkedik ; a hol egész éven át van élet és forgalom ; kisebb községet, vagy kizárólag fürdőhelyet, ahol úgyszólván csak a fürdőidény alatt van egy kis elevenség és moz­galom az alakuló közgyűlés erre alkalmasnak nem talált. A határozathozatalnál e most érintett indok mellett lehetetlen volt figyelmen kivül hagyni ama körülményt sem, hogy Keszthely gazdasági tanintézettel és főgymnasiummal is lesz, mely kulturális intézetek minden időben el lesznek látva oly szakférfiakkal, a kik a tör­ténelmi és természettudományok ápolását tűz­ték ki egész életük feladatául s a kikről fel le­het tételeznünk, hogy kész örömmel meg fogják hozni a nemzeti kultura számára azt az áldo­zatot, hogy tudásuknak és szabad idejüknek egy részét rászentelik a muzeum ügyére s an­nak felvirágoztatására. Az alakuló ülés a rendes tagok tagsági diját évi 2 koronában, az alapitó tagokét pedig legkevesebb 40 koronában állapította meg ak­ként, hogy a rendes tagok kötelezettsége csak egy-egy évre szól s hogy az alapítványi összeg 4 évi egyenlő részletekben is fizethető. Az alakuló ülés e csekély tagdijakkai mó­dot akart nyújtani arra, hogy a szép kulturális intézményt még a legszerényebb anyagi viszo­nyok között levők is, minden megerőltetés nél­kül támogathassák. Végül határozatba ment egy végrehajtó bizottság alakítása is, melynek tagjaivá : Beck Sándor, Burány Gergely dr., Csák Árpád, Csanády Gusztáv dr., Dunst Ferenc dr., Hencz Antal, Huszár Károly, Imrik János, Lénárd Ei nő, Lovassy Sándor dr„ Nagy István és Ta­kách Imre választattak meg, oly meghatalma­zással, hogy a bizottság a szükséghez képest önmagát kiegészítheti s azon megbízással, hogy az alapszabályokat dolgozza ki, a taggyüjtést indítsa meg s az alapszabály-tervezet elkészülte után az első rendes közgyűlést hivja össze s az alapszabály-tervezetet elfogadás végett a közgyűlésnek mutassa be. E végrehajtó bizottság az alapszabály ter­vezet elkészítésére Lovassy Sándor dr., Lénárd Ernő es Csak Árpád bizottsági tagokat kérte fel, a kik azt elkészítve, az 1898. évi január 9-én összehívott végrehajtó bizottságnak bemu­tatták. a mely azt helyesnek találta és el­fogadta. A közgyűlés a jelzett helyen és időben, nagy számú közönség résztvevése mellett tar­tatott meg, melyen a Balatonvidéknek egy szép jövőre jogosító kulturális intézménye ju­tott a megvalósulás stádiumába. A végrehajtó bizottság nevében annak el­nöke Lovass}' Sándor dr. számolt be a bizott­ság működéséről s annak eredménye g3'anáut bemutatta az alapszabálj'-tervezetet s a beér­kezett taggyüjtő iveket. Az a fényes névsor, mely a beérkezett taggyüjtő iveket betöltötte, — örök időkre fé­nyes bizonyságául szolgál annak, hogy nem halt még ki az emberekből az idealisnius érzete, s bogy számithatunk még egymás támogatására akkor, a mikor egy-egy szép eszme megvalósí­tására, vagy hazafias cél elérésére törekszünk. Az éljenzéssel fogadott beszámoló után a közg3'ülés tanácskozási elnökül Lovassy Sán­dor drt., jegyzőül pedig csekély személyemet választotta meg. A közgyűlés a nagy gonddal készített alapszabály-tervezetet elfogadta s a megválasz­tandó igazgató-választmányhoz utalta azon meg­bízással, hogy azt a törvényszerű záradélkotatás céljából, felsőbb helyre felterjessze. Ez után következett a tisztikar megvá­tasztása. A Balatoni Muzeum-Egyesület elnökéül: Lo­vassy Sándor drt., alelnökéül: Henc Antalt, titká­rul : engem, pénztárnokul : Lehrman Ferencet, az archaeologiai szakosztály vezetőjéül : engem, a természetrajzi osztály vezetőjéül: Vutskits György drt., a tájrajziszakosztály vezetőjéül pe­dig Illés Ignác drt. választotta meg a közgyűlés. Majd következett a 36 igazgató tagsági állás betöltése. A közgyűlés azonban azon megokolással, hogy a taggyüjtés még nem fe­jeztetett be s az egyesület vezető férfiainak biztos tudomása van tőbb oly egyéniség köze­lebbi belépéséről, a kiket az egyesület érdeké­ben az igazgató választmányban .óhajt látni,— a 36 igazgató választmányi tagsági hely közül csak 29-et töltött be. Az igazgatóságba választattak: Festetics Tassilo gróf, Széchenyi Imre gróf, Jankovich László dr. gróf, Tallián Gyula, Beck Sándor, Bezerédy Lajos, Burány Gergely dr., Csanády Gusztáv dr., Darnay Kálmán, Dezsényi Árpád dr., Griinhuth Fülöp, Gyömörey Gáspár, Györffi Endre, Hertelendy Ferenc, Hoffmann Soma, Huszár Károly, Imrik János, Kránitz Kálmán, Lénárd Ernő, Nagy István, Oltay Guido, Ováry Ferenc dr., Rainprecht Antal, Reischl Imre, Schreiner János, Schvarcz Zsigmnnd dr., Szű­kíts Nándor dr., Takách Imre és Ullmann Vencel. íme, tisztelt közgyűlés! ez a Balatoni Muzeum-Egyesület megalakításának története ! Ennek előrebocsátása után áttérek most már titkári jelentésem tulajdonképeni tárgyára, arra t. i. hogy az önök által megválasztott tiszt­viselőség és igazgató-választmány miként felelt meg feladatának és miként teljesítette köte­lességét. Most, midőn egyesületünk igazgató vá­lasztmánya és tisztikara, — csekély személyem által — számot adandó lesz első évi sáfárko­dásáról, megvallom, meg vagyok hatva a pilla­nat komolyságától és fontosságától. Egy évi fárasztó anyagi és szellemi mun­kásság eredménye tűnik fel előttem és vonul el lelki szemeim előtt ; és ha az elért eredményt tekintem, lehetetlen, hogy abból reményt ne merítsek ugy az igazgató-választmány, mint a tisztikar számára a végből, hogy kifejtett tevé­kenységünkért a tisztelt közgyűlés megelégedé­sével fogunk talátközui. Ha talán egyben-másban egy kis hiányos­ság észleltetnék is, elnézést kérünk azért, tisz­telt közgyűlés ! és kérjük minden esetre figye­lembe venni azon körülményt, hogy egy év — bármily hosszúnak is tűnjék föl egyébként — még nagyon kevés idő ahhoz, hogy az alatt egy nagyszabású kulturális intézményt ne csak lé­tesítsünk, hanem azon fölül még azt a megkí­vántató színvonalra is emeljük és virágzóvá te­gyük. Hiszen vita tárgyát sem képezheti, hogy egy muzeumot, egy év leforgása alatt nem le­het nagygyá, hatalmassá fejleszteni és rendel­tetésének megfelelő magaslatra emelni ! Hosszú évtizedek fáradságos munkája, so­kaknak kitartó szellemi és fizikai tevékenysége és temérdek anyagi áldozat kell ehhez. Ezen eszközök pedig rendelkezésünkre nem állottak. De habár ezek hiányában működtünk is, bátran el merem mondani, hogy meg lehetünk elégedve az elért eredméuynyel. Az egyesületi tagok sorába, egyesülbtünk első évében, összesen 524 egyén s illetve er­kölcsi testület lépett be, akik között 73 alapitó és 451 rendes tagja vau egyesületünknek. Az alapitó tagok összesen 5280 koronát jegyeztek, mely összegből a lefolyt egy év alatt 2480 korona folyt be. A 451 rendes tag közül 407-en 814 koronát fizettek be. Az egyesület bevételét képezte ezen felül még a befizetett alapítványi dijak 182 koronát tevő kamatai; adományképen befizetett 11 ko­rona ; a mulatság rendezésből befolyt 181 ko­rona és a 600 korona államsegély. Összes bevételünk tehát e szerint ez évben 4270 korona volt, metyből 2480 korona tőké­sítve lett, 1740 korona pedig a muzenm-helyi­ség bérletére, ásatásokra, muzeumi bútorok és nyomtatványok beszerzésére a természetrajzi gyűjtemény szaporítására, képkeretek vételére stb. fordíttatott. Az igazgató vÁlasztmánj' 1898. évi augusz­tus hó 25-én tartotta első érdemleges ülését. Az ülés főbb mozzanatai a következők voltak '. Miután az általam felajánlott archaeologiai gyűjtemény kellőkép elrendezve, egy magában is a nagy közönség számára megnyitható osz­tályt képzett, az igazgató-választmány szüksé­gét látta egy ideiglenes muzeum-helyiség meg­szerzésének. Elnök e célra ugy fekvésénél, mint bizton­ságánál fogva, a Keszthely város tulajdonát ké­pező s a régi gazdaségi tanintézeti épület eme­letének sarok-helyiségét találta legalkalmasabb­nak, mely helyiség egy teremből és két kisebb szobából áll. Áz igazgató-választmáuy elfogadta az elnökség indítványát s egyszersmind meg­bízta, hogy Keszthely város képviselőtestületét kéresse meg az érintett helyiségnek a Balatoni Muzeum céljaira leendő díjmentes, vagy egé­szen méltányos bérösszegért leendő átenge­déseért. Az eredmény az lőn, hogy Keszthely vá­ros képviselőtestülete a kérdéses helyiséget évi 200 korona bérért a Muzeum céljaira átengedte. Fraknói Vilmos püspöknek, a vidéki mu­zeumok országos főfelügyelőjének 1898. évi ok­tóber hó 23-án egyesületünk elnökségéhez sür­gönyileg intézett kérdésére, buzgó elnökünk a Balatoni-Muzeumnak állami felügyet alá helye­zése tárgyában sürgönyileg válaszolt, elfogadván a felügyeletet, minek következményeül tekinthető a 600 korona államsegély, a melyet az első év­ben kaptunk s a melyre — sőt még többre is — évenkint számithatunk. Az, egyesület vezetősége 1899. évi január 15-én egy meleg hangú felhivást intézett Zala-, Somogy- ós Veszprémvármegye íntelligeus pol­gáraihoz a Balatoni Muzeum-Egyesület támo­gatása végett. A lelkes felhivást a három test­vér-vármegye legtöbb hetilapja átvette és kö­zölte és hogy a sziv igaz érzéséből fakadó, buz­dító szavunk nem voltak a pusztában kiáltónak

Next

/
Thumbnails
Contents