Balatonvidék, 1900 (4. évfolyam, 26-52. szám)

1900-11-18 / 46. szám

IV. évfolyam. Keszthely, 1900. nov. 18. 46. szám. Társadalmi, szépirodalmi s közgazdasági hetilap. Megjelenik hetenkint egyszer: vasárnap. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL, a volt gazd. tanintézet épületében. Kéziratokat a szerkesztőség cimére, pénzes utalványokat, hirdetési megbízásokat é* reklamációkat a kiadóhivatalhoz kérünk Kéziratokat nem adunk via»ia LAP'J'ULA.IDONOS SZERKESZTŐSÉG K1CLEL0S SZE11K 1SSZTO BON'IZ JÓZSEF. 11 1 A 1) Ó SUJÁNSZKY JÓZSEF. Elöflzelesl Arak : ligást évre Fél évre . . . Negyeil évre . Egyes siám ára 10 korona 5 „ 2 „ 50 IIII ér ... 20 ,, Nyllttér petiisora alku szerint. I Adófizetési határidők. Értesülés szerint a pénzügyministeriumban tárgyalások folynak annak a módozatnak megállapítása iránt, hogy miként lehetne az adófizetési határidőket elhalasztani. A most életben lévő és a közadókról szóló 1883. évi XLIII. törvénycikk azt rendeli, hogy minden adózó polgár évi adótartozását négy részletben köteles megfizetni és pedig február hó 15-én az első negyedévre eső részletet, május hó 15-én a másodikra, augusztus hó 15-én a harmadikra és végül november hó 15-én a negyedik évnegyedre járó részt. Az adó tehát minden negyed év középső hónapjának középső napján válik esedékessé. A ki ezen napig adófizetési kötelezettségének meg nem felel, tartozásának 6%-át tartozik késedelmi kamat fejében az állampénztárba befizetni. Az adófizetésnek ilyeténképpen történt beosztása a gyakorlati életben nem vált be ; főként nagy a pa

nasz országszerte a harmadik negyed évi esedékességi idő ellen. Augusztus 15-én, a mikor az esedékesség napja van, az aratás befejeződött ugyan, de még a csépléssel nem végzett a gazda. Már most két alternatíva előtt áll ; vagy eleget tesz fizetési kötelezettségének s akkor nyakra-főre el kell adni gabna termését, mi gyakran veszteséggel jár, vagy -riteszi magát annak az eshetőségnek, hogy a végrehajtó teszi nála tiszteletét s dobra üti a termést s ehhez járul még az is. hogy tartozása után megveszik rajta a késedelmi kamatot. Ha a gazda gabnatermését már a cséplés folyama alatt kénytelen áruba bocsátani és — hogy pénzhez juthasson, a kereskedőnek el is adni, ez annak a félreismerhetlen jele, hogy pénz dolgában meg van akadva; mi természetesebb, tehát mint hogy a vevő a gazdának ezen, általa fölismert, szorult helyzetét a maga javára igyekszik kihasználni és olyan árt fizet, mely aránytalanul csekély. Ebből a szomorú következmény származik, hogy a gazda csak azért, hogy az állam iránt tartozó kötelezettségének idejében megfelelhessen, munkásságának gyümölcsét — gabnatermését — haszon nélkül, nem ritkán veszteséggel kénytelen eladni. Másképp állana a dolog, ha mint most tervezve van, a fizetési határidőnek ezt a pontját, tudniillik az augusztus 15-ikit elhalasztják. Elhalasztják olyan időre, a mikor a gazda termését illő áron értékesítheti és nem kénytelen kótya-vetyére bocsátani, vagy uzsora pénzhez nyúlni. Ahhoz, hogy a gabnának az ára positiv módon formálódjék, bizonyos idő kell. A gabnaárakat nem a kisgazdák által áruba bocsátott és piacra szállított néhány zsák gabna állapítja meg, hanem megszabja az a nagy quantum, a mit a nagybirtokos termel s áruba bocsát. A közép árakat tehát csak akkor lehet pontosan meghatározni, ha már A BALATONVIDÉK TÁRCÁJA. J7Z elhagyott liget. Sárgul a fák koronája, Oly szomorú a liget, Szerelmes pár, kis madárka Tájékára vem siet. A ligetben magam bolygók. Most is kedves az nekem, En sem voltam mindig boldog, A gyászolót szeretemMikor még e liget zöldült, Meghallgatta panaszom', E fák között sokszor enyhült Szivemben a fájdulom. Árva liget, most én hoztam Számodra egy kis vigaszt S hirdetem mély bánatodban: Bizzál, érsz még uj tavaszt l Nagy Lajos. A szép boszorka. (Egy boszorkány per adataiból.) Yrta : Pataky István. Az üdv. 1706, évében került vissza Szántódra Szőrös Szabó András, miután 14 hónapig a nagy Bercsényi mellett szolgálta a kurucok igaz ügyét. Nem tudta senki ugy fújni a tárogatót, mint András legény, a ki, a midőn szájához vette a tárogatót, se látott, se hallott, hanem fújta a mint az Isten engedte, s a bánatos hangok messze elszálltak a gyönyörűségére, a kik hallhatták. S fújták a tárogató mellett a haza szabadságáért nélkülöző hadfiak a híressé vált »Repülj fecském ablakára« és a >Zöld asztalon ég a gyertya« nótáját. No meg a Cedron Imre »Rajta, rajta* nótáját ugy verd : A föld rengjen, Az ég visszazengjen, A ki él meghallja, Sőt ki meg van halva, azt is felriassza. Rajta, rajta, rajta ! Andrást megdicsérte nemcsak Cedron[uram, hanem a később Rákóczyval Rodostóba bujdosott hires Czinka is. A csatákban pedig elöljárt András, mintha teljesen elfeledte volna, hogy hűséges kedvesének Bognár Annának megígérte, hogy haza megy ós feleségül veszi. Bizonyára most is ott jár szegény Anna a Balaton partján s várja, mikor érkezik András csónakja, hogy kirakja belőle a fogott halakat. A tárogató hangja nem visz el a somogyi oldalra, de András ugy fújta, mintha hinné, hogy annak az édes — bánatos hangoknak oda is el kellene jutni, s Annának megnyugodni abban, hogy András még a haza dolgát nem intézte el s nem ér rá a maga meg az Anna bánatával törődui, De majd ha az egész országból kitisztulnak a labancok, akkor hazamegy, hogy keblére ölelje az ő szépséges Annáját s elvigye a paphoz azzal a kéréssel, »uram most már add ránk azjlstenáldását, mert ezután már csak az ásó-kapa választhat, el.« De bizony nem várhatta meg a labancok teljes elpusztulását, mert egy csetepatéban egy labanc golyó a jobb lábában keresett fekhelyet. Hisz' Andrásnak ez az egy golyó nem csinált volna bajt, de az már most baj volt, hogy lóra nem ülhetett. Nem tudott szorítani a lábával, nem tudta kormányozni a lovat. Busán bicegett Bercsényihez 1706. márc. 16-án Keszthelyen, András tárogatós s majdnem sírva beszólt. Lapunk mai száma 13 oldalra terjed.