Balatonvidék, 1900 (4. évfolyam, 26-52. szám)

1900-09-16 / 37. szám

4 BALATONVIDEK 1900. szeptember 16 lövetű revolver rendszerű viharágyu, melyet Feliér Ferenc állított ki, dicséretet nyert. El­bírálva azonban ágyuja nem lett, mert még az műszakilag kipróbálva nincsen. A Greinitz-féle mozsárágyú kitüntetve nem lett, mert ez a rendszer már elvesztette gya­korlati értékét. A badacsonyi szőlőkultúra megtekintésére a reggeli eső miatt nem sok idő maradt, mert a viharágyuk versenye és birálata sok időt vett igénybe. Mindazonáltal több kiránduló megte­kintette a herceg Eszterházy-féle badacsonyi sző­lőt, kik annak bő termése, szép kezelése felől elragadtatva beszéltek. A biráló bizottság tagjai a következők voltak : Hertelendy Ferenc egyl. elnök elnök­lete alatt Eauin Oszkár a m. kir. budapesti meterelogiai intézet I. assisteuse, Tus Antal vincellériskolái igazgató, mindkettő a földmive­lésügyi m. kir. minister részéről kiküldve, Mag­hetti urad. felügyelő, Malatinszky Ferenc egy­leti tag, Takáts István a muraszombati gaz­dakör titkára, Handleiy Gusztáv tapolcai szőlő­birtokos, Ulicsny Károly borászati felügyelő és Grunner Lajos a gazd. egy. titkára. A bírálat a következő pontozatokra ter­jedett ki : a) Az anyag minősége, b) a szerkezet egyszerűsége, e) az ágyú magatartása a rob­banás által előidézett hőfokra, d) könnyű ke­zelhetőség és a kezelő személy biztonsága, e) az ágyú magatartása a zuhogó záporral szem­ben, f) a hatás másodpercenkint (azaz mely ideig hallható a dörrenés ? ezen időkor viszony­lik a léggyürük által előidézett mozgás ma­gassága méterekben), g) a lőpor mennyisége a hatáshoz irányítva, h) a lövet ára, í) az ágyú beszerzési ára. A bírálat kihirdetése és az ebéd elfogyasz­tása után pont 2 órakor hajóra szállt a társa­ság Rév-Fülöp felé indulva, hol a szép fejlő­désnek indult kikötőhely annak szelid kör­nyéke kellemesen lepte meg a kirándulókat. Itten megtekintették Eugelbrecht borá­szati főfelügyelő, Hirsch Lipót tapolcai lakos és Tus Antal vincellériskolái igazgató példá­san és szépen kezelt, bő termést ígérő gyö­nyörű szőlőit, örülvén ezen szemet hizlaló dus tenyészetnek. A Balaton mellékén mindenütt a legjobb igyekezetet talált a társaság arra nézve, hogy hazánk ezen drága gyöngyét — a phyloxera és minden más ellenség ellenére is — megtart­suk a jövőnek ; jobb és szakszerűbb művelési eljárások követése, — nagy pénzáldozat, fárad­ság és kitartó szorgalom kellett ehhez de a szőlészet iránt érzett szenvedély is hozzá­járult ahhoz, hogy virágzó kultusz állapotok létesüljenek ezen még nemrégiben siralmas ál­lapotokat mutató vidéken. És csak elismeréssel adózunk mindazon intéző köröknek és férfiak­nak, kik példát és jóakaratot mutatva, ezen vi­rágzó állapotokat előteremtették, Ez idén bő termés is jutalmazza a meg­érdemlett szorgalmat. A legjobb benyomást magunkkal vive — elbúcsúztunk a tapolcai járásból velünk tar­tott szíves kisérőinktól. Este 5 órakor Bog­lár felé hajóztunk, a honnan mindenki sietett haza a családi otthonba. G. L. Tanitógyülés. A keszthelyi és sümegi esperesi kerüle­tekhez tartozó róm. kath. tanítóegyesület f. hó 11-én, Keszthelyen tartotta őszi rendes köz­gyűlését. A két esperesi kerületből mintegy 60 tanító ós tanítónő jelent meg ; kik nem sajnálva a hosszú ut. fáradalmait, messzebb vidékről is eljöttek, hogy egy érdemekben megőszült 3 a terhes tanítói pályán 52 óv óta müködö kar­társuknak jubileumát megünnepeljék, tiszte­letük adóját leróják ós elismerésüket nyil­vánítsák. A lélekemelő ünnepély lefolyását a követ­kezőkben adjuk : A rendes közgyűlést a jubiláns tisztele­tére rendezett diszgyiilós előzte meg. Az ünneyóly előtt a r. kath. templomba vonult a tanítói kar, hogy egyrészt hálát adjon az Egek urának azon kegyelméért, melylyel jubiláló Kelemen Ferenc sárosdi róm. kath. ta­nítónak megengedte félszázadnál több időt el­tölteni a terhes és- rögös tanítói pályán; — másrészt, hogy áldását ós kegyelmét kérjék munkálkodásukra. Isteni tisztelet után pont 10 órakor, az elemi fiúiskola IV. osztályú tantermében a Szózat eléneklése után a diszgyülóst Fekete Gergely nyitotta meg. Megnyitóját az ő szokott kedves modorával és ékesszólásával, az üune­póly jelentőségétől mólyeu meghatott hangou mondotta el. Beszédében megemlékezett a mult hóban lefolyt országos katholikus kongresszusról, vala­mint a magyar katholicizmusnak 900-dos jubi­leuma alkalmából. Esztergom ós Budapesten rendezett ünnepségekről, melylyel kapcsolatba hozza mai gyűlésüket is, s Hzt, felavatja szin­tén jubiláló gyűléssé. Beszéde végén meleg szavakkal üdvözölte Kelemen Ferenc jubiláló tanítót. Utána Pozsogár Gyula vógedi tauitó, a kör világi elnöke, melegen üdvözló a megjelen­teket, majd az ő virágos s magasan szárnyaló költői nyelvezetével, szive melegével és kar­társi szeretettel üdvözlé Kelement, mely közben az elnöki asztalhoz vezeti őt s a két elnök között a legfőbb helyet udja át neki. Az elmondott szavak és a jubiláns felve­zetése oly mélyen meghatotta a jelenvoltakat, mikóp nemcsak a hölgyek, de férfiak szemeiből is könyárt fakasztottak. Ezután Pozsogár Gyula világi elnök Ke­lemen életrajzát olvasta fel, mely szerint szül. 1822-ben. 18 éves korában a győri képzőbe ment, hol elvégezvén tanulmányait., kitűnő tanítói oklevelet nyert. Több helyen működött, mig­végre Zalamegye Sárosd községébe került, hol 42 óv óte oly áldásosán működött, hogy — mint a sárosdiak önmaguk is beismerik — er­kölcsileg újjáteremtette az egész községet. Ugyanis 40 — 50 évvel ezelőtt Sárosdnak az a hire volt, hogy égés-'. országban nincsen annyi zsivány, mint magában Sárosdban. Nem volt az országban fegyház, börtön, melybeu több-kevesebb sárosdi fogoly ne latt volna ; — s most büszkéu mondhatják: >Most már sárosdi embert egy börtönben sem találnak, s ezt, egye­dül Kelemen Ferenc buzgósága ós példás er­kölcsű működésének köszönhetjük.* Erdemekben megőszült tanitó ! Ez olyan siker, minőt elérni igen kevósuek adatott. Ezek hervadhatatlan levelei órdetnkoszorud­nak. Sárosd község erkölcoi újjászületése leg­nagyobb bizonyítéka nemes lelkednek, s mi a nagy közönséggel szívesen emeljük előtted kalapunkat. Bár auyagi jutalmad ;s ehhez mért lehetne / De sajnos ! mi azt nem adha­tunk. Elismerésünk melle tt elégedjél meg lelked tiszta öntudatával. (Szerk.) A lelkes éljeuzés, mely Pozsogár szavait követte, fényes bizonyitéka annak, bogy az öreg kartárs iránt minden tauitó meleg szere­tettel viseltetik. Több üdvözlő irat lett még felolvasva. Első Báró Hornig Károly dr. veszprémi püspök üdvözlő és elismerő irata volt. Üdvözlő iratot küldtek még Sárosd község képviselőtestülete és iskolaszéke; — mely utóbbinak uevóben Holub János szegvári plébános, mint a jubiláns plébánosa, iskolaszóki elnöke üdvözölte kedves »komáját* is. — Szavai újra kicsalták a közön­ség szemeiből a könnyeket s a meghatottság tetőpontját érte el akkor, midőn tisztelete és baráti szeretete jeléül a jubilánst megcsókolta. Ezután üdvözölték a szegvári plébánia te­rületén működő tanítók nevében Brenner Jó­zsef szegvári tamto, a sümegi esperesi kerület nevében Hock Pál türjei ós a keszthelyi esperesi kerület nevében Nyers Imre alelnök, zala-száu­tói tanítók. A szeretet, tisztelet, ragaszkodás ós elis­merésnek ennyi megnyilatkozása tulárasztották az ünnepelt jubiláló tanitó szivét s a megha­tottságtól zokogva alig tudott pár szóhoz jönni, melylyel a kitüntetést megköszönje. Ezután Pozsogár elnök rövid, de megható beszéddel bezárta a díszközgyűlést, melyet a »Hymnus elóneklésóvel fejezte be. 10 percnyi szünet után kezdődött a tulaj ­donképeni közgyűlés, mely a mult gyűlés jegy­zőkönyvét ós az elnöki megnyitót tndomásul vette. E jelentós egyik vontja megérdemli, hogy felemlítsük. Ugyanis Pozsogár jelentette a köz­gyűlésnek, hogy Kránitz Kálmán kanonok, egy­házmegyei főtanfelügyelő a kör üdvözlő felira­tára a legkedvesebb h mgon válaszolt s 100 K. adományt, is küldött, mely összeget a kör cél­jaira adta. A vidékünkön szeretve tisztelt ós ismert magas műveltségű egyházi notabilitás eme tetteivel nemeslelküsógéuek ós jószívűsé­gének ismét szép jelét adta. Az uj tagok bemutatása után Konkolyi Gornélia, szalapai tanítónő »Mária Teréziáról* tartott gyakorlati előadást. Folyékony ós vonzó elöadásáert zajosan megtapsolta a közgyűlés Majd Liszner Antal kis görbői tanitó ol­vasta fel »A. hazai történelem tananyaga a ne­velés szolgále.táb au * cimü nagy szorgalom- és gonddal kidolgozott értekezését. Ot is hangosan megéljenezte a közgyűlés. Következett a pénztári jelentós, melynek tudomásulvétele után Nyers Imre alelnök, mint a két esperesi kerület kiküldött képviselője ol­vasta fel beszámoló jelentését a f. évi augusz­tus 13, 14 és lö-én Budapesten ós Esztergom­ban megtartott második országos katholikus tanítói ünnepi kongresszusról és ünnepélyről. A beszámoló jelentésűek az előórtekezletre vonatkozó s különösen a tanítói nyugdíjtörvény revíziójáról szóló részt feszült figyelemmel hall­gatta a közgyűlés ; de a jelentés további részét, az idő előhaladottsága miatt (délután 1 ós fél órakor) egy-két, türelmetlenkedő kíméletlen meg­jegyzésére a szerző nem olvasta fel, noha a felolvasás folytatását az elnök és a többség óhajtotta ós kérte. Jelentését egyébként a közgyűlés köszö­nettel, és elisuierószel tudomásai vjtte. Az indítványok tárgyalása után Pozsogár Gyula elnök ugy a maga, valamint tiszttársai nevében megköszöni a 3 éven át beléjük helye­zett bizalmat és lemond. Mire Fekete Gergely egyházi elnök a kör nevében megköszöni a tisztikarnak fáradozását s beszédében kiemeli, hogy e most leköszöut tisztikar működése alatt a kör az egész egyház­inegyében a legelső helyet vivta ki magának, miért is felsőbb hatósága nevében is elismerését és köszönetét fejezie ki ; — mely után indítvá­nyozza, hogy egy 5 tagu kandidáló bizottságot válasszon a közgyűlés, mely hivatva lesz elnö­köket s a többi tisztviselőket kijelelni. Nyers Imre azonban hivatkozva Pozsogár Gyula kitűnő tehetségére s arra, hogy csupán az ö fáradhatatlan buzgósága, tapintatának s köte­lességének köszönheti a kör jelenlegi jó hírne­vét, azt ajánlja, hogy válasszák meg újra Po­zsogárt,, nálánál jobb vezért nem találnak. A frenetikus és szüuui nem akaró taps, mely Nyers szavait kísérte, a legfényesebben doku­mentálta a kör üatártalan szeretetét é« bizalmát Pozsogár iránt. — Azonban ő az elnökséget se­hogy sem fogadta el. Mire néhányan nagy hangon Szabó Béla zalavári tauitó nevét hangoztatták ; Fekete Gergely egyházi elnök azonban Nyers Imre zala-szántói tanítót ajánlotta ; mire Szabó hívei jelöltjük zajos ólt3t,ósével, mely alatt a kör tag­jainak nagy része tüntetőleg kivonult a terem­ből, Szabót választották (akkor már többsége levén,) elnökké. Elnökségre felkérték Nyers Imre zala­szántói tanítót, azonban ö megköszönte a bi­zalmat s kijelentette, hogy semmiféle tisztséget nem fogad el. Erre alelnökké Sárváry József dabronci tanítót pénztárossá Proszt Ignác sár­melléki s jegyzővé újból Virágh Sándor Zala­szent.-gróth polgárvárosi tanítót választották. Ezzel véget ért a közgyűlés. A kör tag­jain kivül képviselve volt a clerus is Szabó Antal alesperes, Holub János szegvári ós Vida József alsó-páhoki plébánosok személyében. Jelen voltak a gyűlésen a keszthelyi taní­tónői és tanítói kar, majdnem teljes számban. Gyűlés után a »Koroná*-ba gyülekezett a tanítóság, a hol a fehér asztalnál lelkes felkö­szöntőt mondtak Fekete Gergely, Pozsogár Gyula, Holub János, Nyers Imre, Hock Pál. stb. Varga Tamás aranymiséje. Gyönyörű, lélekmegható ünnepély folyt le f. hó 10-én. Mária nevenapján Gyömörőn, ebben a kis zalamegyei falucskában. E napon tartotta arauymiséjót Varga Tamás nyugalomba vonult plébános, a veszprémi egyházmegyének közsze­retetben álló Tamás bácsija. Az érdemes öreg

Next

/
Thumbnails
Contents