Balatonvidék, 1900 (4. évfolyam, 26-52. szám)

1900-09-16 / 37. szám

1900. szeptember 16. BALATON VIDÉK 7 Fábiánits Gyula és Győrffy János bizottsági ta­gok ismertették a vármegyei tisztviselők szo­morú helyzetét és igazán gyönyörű szavakban s egész odaadással kérték a javaslat elfogadá­sát, mely ellen a szép számban jeien volt s egy­formán érdekelt bizottsági tagok közül csak Koller István és Szily Dezső bizottsági tagok szóltak kevés hatással, melyre ismét Haudek Ágoston dr. szólalt fel és mintegy rosszalással fogadta a két ellenszónok felszólalását és kérte a javaslat elfogadását. Megvitatás után névsze­rinti szavazás következett s a javaslat mellett 107 s az ellen 81 szavazatot adtak be s igy a javaslat 76 szótöbbséggel lön elfogadva. A közgyűlés tehát a vármegye összes tiszt­vi-elöinek fizetését teljesen újból rendezte és a velük egyenlő rangban levő állami tisztviselők­nél levő fizetési dij osztályba sorozta oly kép, hogy a vármegyei tisztviselők jövőben azt a fizetést élvezik, amelyet az államnál alkalmazott liasonrangu tisztviselőknél a legkisebb díjosztály­ban levők élveznek olykép azonban, hogy az irodatisztektől elkezdve fölfelé 5—5 évenkint 5- -5°/ 0 korpótlékban részesülnek s ez által kár­pótolva lesz az a tisztviselő, aki önhibáján ki­vül előmenetelben nem részesülhet. Az igy tör­tént törzsfizetés rendszeresítésére szükséges ösz­szeget a vármegye 1901. évtől kezdve kivetendő pótadóval fogja fedezui, mely pótadóból Nagy­Kanizsa és Zala-Egerszeg rend. tan. városok ál­lami adójára 0 08, mig a vármegye többi köz­ségei állami adójára 0-16°/ 0 esik. .Keszthely község képviselőtestületének köz­ségi ingatlan eladása tárgyában hozott határo­zatát a bizottsági közgyűlés jóváhagyásra alkal­masnak nem találta s azt hiány-pótlás végett visszaküldetni rendelte. A vármegy 7ei személyzet szaporítása és a központi hivatalos helyiségek kibővítése iránti intézkedések első sorban a vármegye közönsége leiadatát képezvén, ennek mikénti megoldása céljából a közgyűlés a vármegye alispánjának elnöklete alatt a vármegyei főjeg3'zo, főügyész, főorvos, árvaszéki elnök, főszámvevő, Barcza László, Eperjessy Sándor, Hajik István, Haudek Ágoston dr., Koller István és Skublics Jenő bi­zottsági tagokból álló küldöttséget küld ki. A balatontavi gőzhajózási részvénytársaság további segélyezése tárgyában kimondotta a közgyűlés, hogy az e tárgyban 1899. évi feb­ruár hó 13-án, valamint szeptember hó 11-én hozott határozatait teljes mérvben fentartja s ezúttal is kimondja, hogy a társaság részéről két uj hajó beszerzése és üzemben tartása által nyújtandó nagyobb mérvű ellenszolgáltatásért nevezett társaságot jövőben évi 10.000 koroná­val fogja 10 éven keresztül segélyezni, ha a társaság a fenthivatkozott határozatokban felso­rolt kívánalmaknak eleget tesz, mert csak azok teljesülése által látja a balatoni hajózás fejlesz­tését, s az ehhez fűződő helyi és országos érde­keket biztosítva. Az állatorvosi közszolgálat államosítása folytán az állatorvosok működési területét és székhelyét a közgyűlés következően kívánja életbe léptetni : Sümeg, Z.-Szt..- Grót, Keszthely, Kauizsa, Pacsa, Z.-Egerszeg, Nova, Alsó Lendva, Letenye és Poriak székhelylyel egy-egy járási ni. kir. állatorvos, továbbá Tapolca székhelylyel — tekintve ezen járásnak különleges fekvését és igen nagy kiterjedését — két járási m. kir. állat­orvos, vnlamint Csáktornyán, mely határszéli állomás és nagy kiterjedésű szintén két járási állatorvos beosztását és végül Z.-Egerszeg és N,-Kanizsa rend. tan. városok I-ső fokú ható­sága mellé szintén egy-egy városi állatorvos beosztását. A vármegyei árvaszéki pénzkezelési sza­bályrendelet módosítása tárgyában folyamatban levő intézkedéseket a közgyűlés egyelőre fel­függesztette. Koller István bizottsági tag inditványának egyhangú elfogadásával elhatározta a közgyűlés, hogy az országgyűlés képviselőházához felterjesz­tést t.esz az iránt, hogy az 1883. évi XX. t. c. III. fejezete 9 ik §-ának g) pontjában (vadászati törvény) a foglyokra január hó 1-től augusztus hó l-ig elrendelt tilalom augusztus hó 15-ig ki­terjesztessék. A törvényhatósági bizottság választott tag­jai sorában 1900. évben tagsági képességüket vesztett, önkényt, való kilépés ós elhalálozás ál­tal megüresedett tagsági helyeknek választás utján leendő betöltésére határidőül 1900. évi november hó 6-ik napja tüzetett ki, amennyiben pedig ezen napon megtartható nem lenne, vagy igazolási eljárás folyamán megsemmisíttetnék, ugyanezen évi november hó 27-én lesz. Válasz­tási elnökök és helyettes elnökökül a követke­zők választattak meg. Ukki kerületben elnököknek Gyömörey Gáspár, h. elnöknek Szűcs Zsigmond, karma­csiba Dunst Ferenc dr. és Fekete Gergely, ba­kiba Németh Gábor ós Marton György, zala­egerszegibe Czinder István dr. ós Krosetz Gyula, letenyeibe Filipics János és Taboly Gyula dr., csesztregibe Isoó Ferenc és Szanveber József, bellatinciba Ylassics Nándor és Kajdos Károly ós végre a domboruiba Böhm Szidney ós Grész Alajos, mindenütt az előlnevezett elnöknek s az utóbbi helyettesnek. A keszthely-fenéki hidvám díjtételeit a köz­gyűlés következőkép állapította meg : 1. Minden drb. sertéstől, juhtól, kecskétől, szamártól, ösz­vértől s metsző borjutói 1 fillér. 2. Minden drb. felnőtt állattól um. lótól stb 6 fillér. 3. Minden űres szekértől magától 6 fillér. 4. Egy terhes rövid szekértől 10 fillér. 5. Egy terhes hosszú szekértől 20 fillér. Gondoskodik továbbá a hatá­rozat a vámdíjmentes tárgyakról is. Ángyán János megyei írnokot nyolc heti katonai kikópeztetési idejére fizetésének teljes élvezetében a. közgyűlés meghagyja. A gyámpónztárak pénzkészletének az Or­szágos Központi Hitelszövetkezetnél leendő el­helyezését a közgyűlés ezúttal sem határozta el. A vármegyei árvaszókhez egy nyilvántar­tói állás rendszeresítése iránt a közgyűlés újból a miniszterhez ir fel. Pest-Pilis-Solt-Kiskunvármegye járás főszol­gabiráinak a hivatalos érintkezések egyszerűsí­tése iránti javaslatát a közgyűlés a vármegye alispánjának tanulmányozás végett kiadta. Ezek után a közgyűlés több kevésbé érde­kes ügy letárgyalása után szeptember hó 11-én délelőtt véget ért. Közigazgatási bizottsági ülés. Zalavármegye közigazgatási bizottsága .Jan­kovich László dr. gróf főispán elnöklete alatt f. lió 11-én tartotta rendes havi ülését, melyen —- tekintettel arra, hogy a közigazgatási bizott­sági ülés a közgyűléssel összeesett — alispáni jelentés nem tétetett. A főorvos jelentése szerint a felnőttek köz­egészségi állapota augusztus hóban viszonyítva az előző havihoz elég kedvező volt, habár a hasi liagymáz esetek száma majdnem meghárom­szorodott, de azok lefolj'ása jó s igy aggodalomra okot nem szolgálhat. A gyermekek közegészsógi állapota nem volt teljesen kielégitő, mert mig a heveny, gyomor és bélhurut, úgyszintén ron­csoló toroklob nagyobb számban észleltetett s ehhez képest volt a halálozás is, addig a hök­hurut és a vörös N.-Kanizsáu járványosán lé­pett fel. Roncsoló toroklobból ápoltatott 12, vörhenyből l(i, kanyaróból 9, hasihagymázból 23, hökhurutból -16, vörösből 19. hólyagos him­lőből 1, vérhasbói 6 és bárányhimlőből 1, meg­gyógyúlt összesen 56, meghalt 19, ápolás alatt maradt 58. Rendőri boncolat történt kétszer, az egyik esetben a halál oka volt vizbefnllás, a másiknál szívszélhűdés, külső hullaszemle előfordult 9-szer, súlyos sértést bejelentettek 10 esetet, öngyil­kosságot elkövetett 3 egyén, véletlen szeren­csétlenség általi halál történt három, szerencsét­len szülés volt kettő, mezeknél az anyák elhal­tak, elmekórnak egy esete képezte hivatalos beavatkozás tárgyát, hét évnél fiatalabb gyer­mekek gyógykezeltetését pedig elmulasztották 43 esetben. Tanfelügyelő jelenti, liogj' az elmúlt hó­ban meglátogatta a csáktornyai állami tanítóképző intézet átalakitási munkálatait, továbbá Dráva­Szent-Mihályon az állami iskola céljaira felaján­lott bérhelyiséget, Sümegen értekezett a gazda­sági ismétlő iskola fejlesztése ügyében, Zala­Szent-Gróton a várossal, gondnoksággal és tan­testülettel megállapította a legközelebb megnyi­tandó iparosinas iskola és gazdasági ismétlő is­kola összes személ} Ti és dologi viszonyait. A bizottság Schaller Irén, Oppenheim Ka­talin, Vaszary Kálmán és Juhász Ántal készt- i helyi községi iskolai tanítók, illetőleg tanítónők | megválasztását jóváhagyta. Pénziigyigazgató jelentése szerint augusz­tus hóban befolyt egyenes adóban 505,886 kor. 57 fill., hadmentességi dijban 3996 ker. 42 fill., szőlődézsmaváltságban 259 ker. 35 fill., oélyeg­és jogilletékben 51289 kor. 35 fill., illetékegyen­értékben 3841 kor. 52 fill., fogyasztás és ital­adóban 42372 kor. 75 fill és italmérési illeték­ben 3360 kor. 20 fill. Leírásba hozatott 36186 kor. 60 fillér. Az ülés több kevésbé érdekes ügy letár­gyalása titán délután fél 3 órakor véget érc. Tanulmányi kirándulás a Bala­ton-melléki szőlőkbe. A zalavármegyei gazdasági egyesület ál­tal a f. hó 8. és 9-ére tervezett szőlészeti tanul­mányi kirándulás a programm pontos betartása mellett és szép érdeklődéssel a mnlt szombaton és vasárnap végbe ment ; kedvezett jórészt az idő is ; az esőzés csak a vasárnap reggeli szem­léket zavarta. A kiindulás Készthelyről történt, az Ama­zon vendéglőből. Első sorban megtekintették Nagy Aladár becei szőlőjét, liol igen tanulsá­gos dolgokat láttánk ; nemcsak hogy pl. szén­kénegezéssel és gyakori trágyázással 13 éven át hogyan lehet egy 30 éves szőlőt igen jó karban fenntartani, hanem azt is,] hogy csak annak a szőlősgazdának hálás a szőlője, a ki szenvedélylyel ápolja azt és szakértelemmel gondozza. A mutatkozó óriási termés tanuja ennek. A programm második pontja volt a lesen­ce-tomaji telepek megtekintése, hol Deym gróf szőlőjében ismét sok tanulságos dolgot látha­tott a tanulni vágyó gazda. Nemcsak a példá­san kezelt nagy szőlőtelep, mely szakértelem felől tanúskodik, hanem az ottan Wiriusz tiszt­tartó által bemutatott uj ojtási rendszer — (melyet lapunkban már ismeroettiink) érdekessé tette ezt az utat és nem egy szemlélőben, kü­lönösen az ojtási rendszer gyakorlati oldala és nagy fontossága jooos reményeket ébresztett fel a szőlészet jövője iránt. Mert ha 40 frtért fog kapni a jövőben megbízható ojtásokat a gazda, bizonyára szivesebben hozzálát az el­pusztult szőlötelepek felújításához, mint jelen­leg, hol a betelepítés még O!J t felette költsé­ges. De készítheti idővel ő maga is az ojtá­sokat, melynek igen szép sikerét a telepeken láttuk. Hercelendy Ferenc gazd. egyesületi elnök szőlője a múlt havi jégkár folytán igen sokat szenvedett, ezért nem mutathatta be magát olyan előnyösen mint a többi szőlőtelep. A társaság a tapolcai és sümegi járások­ból összesereglett ujabb tagokkal megszapo­rodva értek déli 1 órakor Tapolcára, hol az Ízletes ebéd csakhamar kipihenni engedte a fáradalmakat. Délután az állami vincellér is­kolában Tus Antal igazgató, ki fáradha­tatlan volt és mindenütt csak a kirándulók szakszerű felvilágosítására gondolt, előadást tartott a szőlők ellenségei megismertetése kö­réből — és bemutatta az állami szőlötelepet, mely úgy szakszerű kezelése, valamint beren­dezése és jókarban való tartása által minden jelenlevőt kellemesen lepett meg. Este felé járt már az idő, a midőn a kocsisor megindult Badacsony-felé. A távolról is összasereglett kirándulókat a szép holdvilá­gos este a Hableány előtti sétányon kellemesen lepte meg, különösen a Vasmegyéből sőt Ér­mellék-bői első . izben itt időző uti társakat, kik nem győzték dicsérni a Balaton-mellék szépségét. Vasárnap reggel egy zuhogó zápor zavarta meg a tanulmányutat, mindamellett 10 óra felé megtartatott a viharágyu-verseny. Megjelentek Faragó és Farkas-Emmerling és Fehér Ferenc budapesti cégek, továbbá Lordber József saclisenfeldi gyáros (Stájeror­szág) ugy saját rendszerű gyártmányaival, va­lamint a Greinitz-féle mozsár rendszerű vihar ágyúval. A részletes és szakszerű bírálat után, melyet az ágyuk működése kisérte — s a mely részből a gyorstüzelés volt a leghathatósabb, ki lett hirdetve, hogy első dijat azaz díszokle­velet Farkas és Faragó budapesti, továbbá ugyancsak diszoklevelet Lorber sachsenfeldi cég kapott; elismerő oklevelet nyert Emmer­ling-féle budapesti gyáros. Az igen érdekes 6

Next

/
Thumbnails
Contents