Balatonvidék, 1900 (4. évfolyam, 1-25. szám)

1900-02-04 / 5. szám

1900 február 4 BALATON VIDÉK. Farsang. Kalikó-bál. Tisztelt Szerkesztő Ur ! íme bebizonyítom, liogy szavamnak embere vagj'ok, sietek a keszthelyi jótékonjr nőegylet január 23-án rendezett kalikó-bálról, La uem is terjedelmes, de mégis elég érdekes (?) tudósítást, küldeni. Igaz, szerkesztő ur, azt hangoztatta előttem, hogy ha tudósítással kedveskedem, a hölgykoszorú névsorát is irjam le. Hát, szerkesztő ur, ezt igen könnyű a szerkesztőnek kívánni, de igen nehéz a tudósítónak azt teljesíteni, mert tessék csak megpróbálni eg}' oly virágos kertben sétálgatni, a hol a jázminok szebbnél-szebb fajai illatoznak, a rózsák, a virágok a királynénjáak száz színű bimbói mosotyognak, a hiacintok koronái büszkélkednek, a violák szinvegyülete olvad össze, a pázsit-virágok apró csillagai teritik be a tőidet, s a sarokban szerényen meghúzódva int felénk a természet bájos gyermeke: a nefelejt.s, mig mellette a gyöugyvirág csengői harmonikus zenévé olvadnak. Tessék csak itt végig sétálni és meglátja, mily zavarba fog jönni, hogy melyik virágot szakítsa le s tűzze gomblyukába. Éppen ugy van a báli tudósító a nő-koszoru névjegyzékével. Minden bál, minden mulatság egy-egy téli kert, melyben a legszebb tavasz virul, az alig feslő bimbótól a kinyilt tearózsáig, a kis nefelejcstől a legszebb tulipánig, minden faja, minden neme ott virul, ott illatozik e téli kertben ; már most aztán válasszon ki a báltudcsitó egy oly virágcsokrot, a mely az Ízlésnek is a legkellemesebb sziuvegyületében is visszaadja a festői hatást ! Ez oly nehéz, mondhatnám lehetetlen, hogy én legalább ily •csokor egybeállítására vállalkozni nem merek és nem mertem. Képzelje csak, szerkesztő ur, mit szólna például az a kis nefelejts szemű leányka, La ötet kihagynám a csokorból Lisz az a szerény kis virág ép ugy illatozik, mint a színpompában játszó viola — ós mit mondana például az az eperajku, rózsás arcú urleány. kinek fürtjében tengeráj honol, ha en ö' egy és ugyanazon csokorba, a hol az a sugár termetű gyöngyvirág karit hölgy van, — vagy mit szólna a teljes pompájában kinyilt rózsa ott, a kit az ndvarlók raja zsong körül, ha. ö kimaradna a csokorból ; pedig tessék- elhinni nekem, hogy mióta emberek voltunk, vagyunk és leszünk, egyik azt mondja : »Minek a S7Őke énnekem«, a másik azt énekli »Szöke kis leány a szerelem violája« ; egyik a feslő rózsabimbó után kapkod, mig a másik a teljesen feluyilt virág kelyhét csókdossa. Higyje meg, szerkesztő ur, fázik . . . borsódzik a hátam). La csak reá gondolok is azokra az átkokra, melyek tejemre szállnának, ha egy ilyen virágcsokrot állítanék össze — ezért szerkesztő ur ez egyetlen, de egyetlen kívánságát nem teljesíthetem s csupán anuyit tudatok, hogy a kalikó-bál fényesen sikerült. A terem nem teit ugyan meg, mint az előbbi években a zsúfolásig, de éppen annyian voltak, hogy a táncolás kényelmét a tultömöttség nem gátolta meg. A leányok és a menyecskék egy nagy része kalikóban kedveskedtek. A tánc 9 órakor vette kezdetét Illés Ignác dr., ezredorvos ez estély alkalmára szerzett »Nőegyleti csárdás«-sal. A rendezőség — dicséretére legyen mondva — kifáradhatatlan volt a táncban s a jelen volt fiatalság követte a jó példát ós igy nem csoda, hogy pezsgő jókedv, kimeríthetetlen vígság s kedélyesség jellemezték a bált eunek első csárdásától a késő hajnalban ellejtett utolsóig. Silphydi alakok, kreol arcú tündérek, igéző angyalok repültek át a légkörben s valódi téli kert volt az >Amazon« terme élő, illatozó, kápráztató virág szinvegyülékben s midőn kora reggel elhagyta a közönség a termet, mindenki azzal a gondolattal távozott, hogy haza megy ós tovább álmodja az élvezetes éj folytatását. Ha még felemlitem, hogy a kalikó-bál nemcsak élvezetet nyújtott a jelenvoltaknak, hanem a szegények javára is elég szép összeg maradt, elismerést kell szavaznom az egylet vezetőinek, továbbá HofFmann Mórné az egylet nemesszivü alelnökének, Stieder Kálmánné pénztárnoknak, kik a pénztár körül szivvel-lólekkel buzgólkodtak. * * Kedves szerkesztő ur! Meglepetést szerzek Önnek azzal, hogya hölgykoszorú névsorával is kedveskedhetek. Epen, hogy tudósításomat befejezem, belép szobámba egy kedves uri ember, a ki a névjegyzéket, rendelkezésemre bocsátja. A szívességet megköszönve, ím itt meg is örökítem a következőkben. Asszonyok : Ajkay Miklósné, Bendekovits Istvánué, Biesson Jánosué, Barna Györgynó, Bozó Gézáné, Bóry Imréné, Börzsönvi Gyuláné (Vörs), Csanády Gusztáv drné, Csathó Alajosué, Cavallár Józsefné, Dezséini Árpád drné, Ejury Nándorné, Erdődy Lajosné. Frisch Samunó, Götz Ferencné, Grohman Károly né, Garay Sándorné, Hoffmann Mórné, Horváth Károlyné, özv. Hermán Yincéné, Hegedűs Jenőné, Hetyey Gézáné, Illés Ignác drné, Jankovics Józsefné, Imrik Janosné, Meszlényi Józsefné, Mérey Ignácné, Nagl Józsefné, Puly Jánosné, Pollák Ferencné, Ri^ger Antalné (Zalavár), Reischl Yencelné, Riedl Ferencné, Stieder Kálmánné, Somogyi Elekné, Szabó Ida, Szenftner Ottóné, Sövegjártó Lajosné, Schadl Jánosné, Tantossy Sándorné. Tatarek Lajosné, Weltner Jakabné, Vetiáp Ferencné, Varga Elekné. Leányok : Ajkay Flóra, Csanády Mariska, Csatkó Lenke, Csorba Matild, Csorba Vilma, Dunst. Mariska, Erdődy nővérek. Ejury Mariska, Götz Gizike és Margit, Hoífmann Irma, Hoffmann Margit, Hegedűs Hanna, Hegedűs Irma, Hetyei Margit, Imrik Amálka, Imrik Lenke, Jankovics Margit, Károlyi Zsófi, Kossá Mariska, Meszlényi Etel, Nussal Terka (Gy.-Keszi), Nagl Aranka, Orosz Boriska, Pollák Tercsi, Pollák Margit, Puly Margit, Rieger Mariska (Zalavár), ReiscLl Heda, Rónay Margit, Szabó Frida, Somogyi Ilonka, Szabó Margit (Mánd), Stefanics Margit, Tatarek Terka, Tatarek Irma, Varga Sárika. Rip. — Deák koncert. A keszthelyi kath főgimn. tanuló ifjúsága jan. '28-án tartott a már néhány év óta közkedveltségnek örvendő deák-koncert ügyében gyűlést, melyen megfakult a rendező bizottság. A koncert elnökévé : Hanny Andor VIII. o., pénztárosává : Lénárd János VII. o. ellenőrökké Csirke Jenő VIII. és Oppfel Imre VII., úgynevezett cigány vajdává Tulok Jenő VIII. és jegyzőjévé Göuez Dénes VIII. osztályú tanulót választották. A hangverseny febr 2l-re tüzetett, ki. A n.-kanizsai főgimnázium ifjúsága tartotta meg Langversenynyel eg3'bekötött táncmulatságát a «Polgári Egyleti nagytermében. A koncerten nagyszámú diszes közönség vett részt, mely rokonszenves tapsokkal jutalmazta a deákok müködsét, kik a programm számait ügyesen adták elő. Az ifjúsági zene- és énekkar az előbbi Szauermann Mihály polg. iskolai, az utóbbi Salánky István főgimn. tanárok vezetése alatt néhány, valóban bravúros technikával, összevágóan előadott darabja dicséretére válik mind az ifjúságnak, mind vezetőinek. Különösen Abt : Vándordalának és néhány jó magyar népdalnak előadása részesültek nagy tetszésben, Bartha József 6. o. tanuló, Váry József 6. o. tanuló zongora kisérete mellett hegedűn Seitz koncertjét mutatta be. A fiatal műkedvelő tiszta és nyugodt játékát nagy figyelemmel kisérte és a végén lelkesen megtapsolta a közönség. Hasonlóan tetszésben részesültek Vajda Béla és Eczete« József 8. o. tanulók szavallatai is, kik előadó képességüket igen előnyösen mutaták be. A mulatság virradatig széles jókedvvel folyt. A négyest körülbelül 70 pár táncolta. — A tapolcai kath. legényegylet saját pénztára javára, 1900. febr. Ló 10-én a .Balatonszálló termeiben jótékonycélu zártkörű táncmulatságot rendez. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak. A sümegi iparos ifjúság egyesület* 1900. évi február hó Í0-én a «Kaszinó» nagytermében póztára javára zártkörű táncestélyt rendez. Belépő dij : személyjegy 1 kor. 50 fii., családjegy 3 kor. Kezdete 8 és fél órakor. Tombola-estély A zala-egerszegi vörős-kereszt egylet tombolával egybekötött táncestélyt rendezett a kaszinó helyiségeiben. Az est legmozgalmasabb részét természetesen a tombolanyeremények kisorsolása képezte. A tombolát kővető táncot fesztelen jó kedv jellemezte. Jelen voltak : Csesznák Melania és Stefi, Szabó Etelka, Skublics Gizella, Lenke és Irma ; Arvay Lajosné, Barthelmes Walterné, Boschán Gyuláné, özv. Csesznák Sándorné, dr. Ciuder- Istvánná, bebenburgi báró Karg Felixné, Krosei.z Gyuláné, Krosetz Istvánné, Láilyi Kálmánná, Medgyesy Lajosné, Skublics Jenőné, Sperlágh Gézáné, Szabó Jenőné (Kis-Kölkedröl), Sztaniszlavszky Adolfné, Trsztyánszky Ödönné. NYILTTÉR Boldogult édes anyánk elhalálozása alkalmából, a részvét családunk irányában oly sok oldalról nyert kifejezést, hogy ezért köszönetünket személyesen leróni képtelenek vagyunk miért is mindazon családunk barátai ós ismerősei, kik részvétüket Írásban s részben személyesen is a temetésnél megjelenésük által kifejezni szívesek voltak ez uton fogadják hálás köszönetünket. Keszthely, 1900. febr. 3. A gyászoló Wlasits család. CSARNOK. A rózsa. Irta : Kardos S. I. A rózsa eredeti hazája a távol kelet., honnét évszázadokkal ezelőtt hozták be i nyugoti országokba; hol ma már számtalanok tenyésztik, ékesítik vele szobáikat, parkjaikat, kertjeiket s ablakaikat. Keleten még folyton az a hit van elterjedve, hogy az első rózsa Mohamed prófétának egy könycsepjéből eredt, ; kevésbé idealisztikus nemzetek állítása szerint a rózsa eredete egy régibb korba nyúlik vissza. A világtörténelem szerint már az ó korban használtak rózsákat szerelemitalul. A rómaiak Domiciáuus király uralkodása alatt hozták országukba a rózsát s nagyban tenyésztették. Antiochus rendesen rózsalevelekből készített ágyban feküdt ; — és boldogtalannak érezte magát, ha ezt egyszer is nélkülözni volt kénytelen. Antonius arra kérte Kleopátrát, hogy sirdombját rózsadombokkal díszítse és ügyeljen arra, hogy ezek folyton ápoltassanak. »Mea rosa« volt a római szerelmesek kedvenc szójátéka, mit különben nálunk is használnak főképp a szerelmesek, mikor >Uedves rózsájuk«-nak nevezik imádott.jukat. Homer rózsákkal díszítette Achilles pm'zsát ós Hektor sisakját. A görögöknél szokásban volt, hogy az elhunyt végrendeletileg kötelezte örököseit, hogy sírján folytonosan egy rózsakert tartassák fönn ; és Velence környékén találnató feliratokból az tűnik ki, hogy ez a szokás Olaszországban is divatban volt. Fiatal leányok sírkövére egy fehér rózsát — a rózsa ölében pillangóval — szoktak vá gatni. Törökországban ma is láthatni hajadonok sírján rózsacsokrokat. Babylonban a rózsával impregnált lábbelibőrt nagyrabecsülték ; és Zorvoszterről beszélik, hogy Dárius jelenlétében, mikor ez tőle egy csoda teljesítését kérte, egy rózsafát növesztett a földből, mely nyomban bimbózott és virágzott. Egy könyvben, mely állítólag Salamon királytól származik, az örök bölcseséget Jerichó rózsáihoz hasonlítják. Nurmahal hercegnő, egy keleti magyar háremének legszebb asszonya, rózsavízzel töltőtett meg egy csatornát és férjével azon csónakázott ; a nap melege az olajat a víz felületére emelte, s midőn ő fenségeik ezen tüneményt észrevették: nagyon csudálkoztak felette. Igy találták föl a rózsaolajat ; legalább igy tartják ezt keleten. Egy római császár halastavát rózsavízzel tölteté meg. Arról azonban hallgat a krónika, hogy a halak miként fogadták uruknak ezen intézkedését. A tea rózsa Kínából honosult meg Európában s állítólag onnan eredt az a »baksia« rózsa tö, melyet 1813-ban Bonplardt küldött