Balatonvidék, 1900 (4. évfolyam, 1-25. szám)

1900-01-28 / 4. szám

sO BALATON VIDÉK 1900. január 21. A pénzintézeteknél előfordulni szokott sikkasztások hamis ügykezelés vagy könyvelés legtöbbnyire a felügyelet közönyösségéből eredt vagy abból, hogy a felügyelet g}~akorlására képtelen volt. Mindkettő nagy hiba, a mely a veszélynek csiráit hordja magában. A szokásos záradékok rá vitele a könyvelne még nem felel meg a felügyelői tisztnek ; vagy a negyedévek és az év lejárta után néhány percig tartó úgynevezett «atrich próbák* megtétele nem tekinthető számvizsgálásnak, ahhoz sokkal több érdeklődés, és bizonynyal több munka kell. Ha a törvény intentiójának megfelelő ellenőrzés van a pénzintézetnél, ugy az igazgató és tanácsa, valamint a részvényesek és minden érdekelt nyugodtak lehetnek, a felelősség vállaikról nagy terhet von le és mindenki kielégitést nyerhet a felmerülő viszonyokhoz képest. Távol áll tőlünk még a legcsekélyebb beavatkozás is bármelyik pénzintézet ügyvezetésébe, de a közügy és közjó szempontjából kijelentjük, hogy a pénzintézetek nemcsak a részvényesek, de a velők összeköttetésben levők érdekeit is kötelesek egyaránt megvédelmezni, egyiket se részesítse előnyben a másik terhére. Miután a betétesek és az adósok biztosítják a pénzintézet évi jövedelmét, azért azok érdekeit is kellő elbírálásban és méltánylásban kell részesíteni. Ha a körülmények olyanok, hogy a kamatláb ingadozásnak van kitéve, ebből eredő előny vagy hátrány érje mindegyik felet., részvéi^est, adóst, betétest egyará.nt. A kamatláb emelkedése ne csak az adóst terhelje, változtasson az a betétes viszonyán, állapotán is, mert csak akkur nevelhető a pénzintézet humánusnak, ha nemcsak a saját, hasznával számol, hanem tekintetbe veszi többi érdekeltjeit is. Szükségesnek tartjuk ezt annyival is inkább hangoztatni, mert a humánus eljárás szerzi meg a bizalmat a pénzintézetnek a társadalom részéről. A bizalomra pedig minden pénzintézetnek nagy szüksége van. mert az a pár ezer forint részvénytőke nem elég garantia a nagy mennyiségben elhelyezett és forgalomban levő tőke biztosítására; a bizalmat a pénzintézeteknek a lelkiismeretes ügykezelés, az intézők puritán becsületessége és jelleme, a felüg}

relet kifogástalansága, az érdekelt felek meg nem rövidítése adhatják csak meg. Addig is, mig a törvény intézkedik a pénzintézetek hivatalos ellenőrzéséről rovancsolói által, szóval mig a reformálás bekövetkezik az érdekeltség megvédelmezésére, addig is a renomirt pénzintézeteknek nem lehet Hecuba a társadalom bizalmának megnyerésére való törekvés. Ha azt elérték különösen a vidéken, hol tőbbny

;re csekély intelligentiáju földbirtokossal van dolguk, ugy feladatuk magaslatán állanak az intézetek, jótékonyságot gyakorolnak, melyeknek nemcsak áldás kél nyomában, hanem meg fognak felelni ama nemes intentiónak is, metyet Széchényi István, a legnagyobb magyar kijelölt. - s. — s. Névtelenül. Vfiti az önzetlen jóságunk, a colját i's jutalmát öumagábau hordó jótékonyságnak és emberszeretetnek egy :fenkölt és a legnagyobb elismerésre méltó megnyilatkozási módja, t. i. mikor az néctilmül törtmik. A kórágyon sínylődő beteg, az utcán kolduló éhinséges, a hidegtől már-már megdermedő árvafiu gyakorta köszönheti életét,, mindenét egy-egy ilyen névtelen jótékonyságnak, s tárgyat netn tnláló hálaérzete benső imádságba fordul ár, mely et a tiszta angyalok visznek fel a mindent tudó mindent látó és halló, a mindent meg is jutalmazó nagy Isten elé. Ez a legfenköltebb névtelenség ! Van a szerénységnek, az emberi lélek e szép virágjának, egy olyan hősies foka, melyről minden viszontszolgálat kicsinyesnek, az érdem minden megjutalmazása feleslegesnek, sőt bántónak, a dicséret és magasztalás minden, bár legparányibb tömjénfűstje fojt.ogatónak látszik. Közkatonaképen harcol legjobb erejével minden szépért és jóért s édes gyönyör árad el szivén, a gondolatra, hogy csak szivében hordja jutalmát. Valóban, ez is tisztetetve méltó névtelenség! Van az ember gyarlóságának egy sajátos tulajdonsága, mely minden, bár a legjobb szándékú tanács és birálat taglalásánál, figj'elembe vételénél azt tartja a legfontosabb kérdésnek : ki szól ? s nem azt, hogy mit ? Termeszetünk eme fogyatékossága teszi szükségessé, hogy a birálói tisztet — minden téren — lehetőleg névtelenül gyakoroljuk, hogy igy a jótanács termőföldbe essék s a birálat elfogulatlan elméhez szóljon. Ez a hasznos és okos névtelenség! L)e van a névtelenségnek egy más válfaja is, melynél a homál}' csak palástolásul, a bizonytalanság csak megtévesztésül szolgál s maga a névtelenség csak]az emberi lélek legaljasabb indulatainak, az emberi szív legocsoiányabb szenynyének ellenőrizhetetlen s igy büntethetlen orgiáihoz ad szabadságlevelet. E: a gonosz és aljas névtelenség ! Névtelenül megrontani (mint csak a minap is, bár sikertelenül történt városunkban ilynemű vállaik ozá^ a családok békéjét; névtelenül a botrányéhes nyilvánosság piacára vetni az egyesek emberi gyarlóságait; névtelenül megrágalmazni a legtisztabbat, a legbecsületesebbet; névtelenül meggyanúsítani a mások legöuzetlenebb muti'iá->ágát, elkeserítem a legártatlanabb lelket, megtéveszteni a legélesebb elmét, megrontani a legszelídebb kedélyt; névtelenül eg\ másra zuditani valamint egyeseket, ugy egész osztályokat; névtelenül felforgatni a társadalmat; névtelenül megmételyezni a sziveket, boldogtalanokká, szerencsétlenekké tenni egyeseket, pokollá varázsolni az életet: ez az emberi léleknek olyan megtévelyedése, melyet kiirtani minden tisztességes ember kötelessége, de melyet megbocsátani mi. gyarló népség, sohasem. talán csak az angyalok tudnak. Csak a minap törléut, hogy a helybeli rakod is, sőt holmi nem épp^n kellemes ciró^atás váltotta fel; a nemzetek kőzett az ököljog szülte dc> udvarias mezbe öltöztetett, háború Ütötte fel fejét. A mig Ábrahámnál a testvéri viszálkodás Lóthtal könynyü n óddal eszközölt békekötéssel ért véget; a háborús állapot rövid ideig t.nrtó volt, mert egymásközött megegyezésre jutottak, — mi az embereknél ritka esemény számba, megy, — ós külön váltak. Sokrates és felesége Xant.ippe között élethossziglan tartott a családi ostromállapot; a békét a házas felek között csak a méreg-pohár kiürítésével járó csendes kimúlás, a halál köthette meg, hacsak azután is nem küldötte áldásos természetéből kifolyó jó kívánat,ait a másvilágra az árván maradt jó feleség. A családi dráma már nagyobb szabású Ilyumban. Priamus trójai király, Páris fia miatt, ki Menelaus spártai király szép feleségét, Helenát elszeretve elrabolta, 10 evig tartó öldöklő harcot viselt a felbőszült görögök ellen. A családi békét felbontó Páris iigye nemzeti kérdéssé elesedett ki, mely Trójának bukásával végződött s a melyből későbben a hatalmas római nemzet származott. Ha nincs Páris, nincsen római birodalom, Bóma, de még római pápánk sem volna. Ki tudná elképzelni, hogy mennyire változnék meg a világ képe, ha szép Helenáért lene viselni '? most is minden 10 évig tartó hadjáratot kelKz egy volua az emberiség megsemmisülésével. Mert nem hiszem, hogy e földtekén, mely másfél milliárd omber súlyát hordja, voina egy ember is, kinek fegyverben ne Kellene állán: részint önmagáért, részint hozzátartozói és önzetlen barátai miatt. Ez volna csak igazán furcsa háború! A kapzsiságból származott háborúskodások sem • oltak igen ritkák az ó kortól kezdve akar egész Burilig. A hosszú kezű Artaxerxes, macedoni Fülöp és Sándor, a jó rómaiak és karthagoiak hódító hadjáratai elég bizonyságot tesznek; nem hiányzott eme jó tulajdonság a gavallér spanyolnál sem, ki a közművelődés előmozdítása szempontjából öntött össze uagy arany glóbusokat az uj világbp n. Most napjainkban is folyik ily nemű kultur-harc, megvallva őszintén nem annyira az aranyért, mint a sokkal bálványozottabb, s/.elid csillogó fényű gyémántokért, ott valahol Dél Afrikában Buriában, hol az emberbaráti szeretet, — a jogegyenlőség örve alatt, — megsokalva vagy megunva a soká tartó béke áldását, lidit bombával árasztja jótékony hatását. Nem elég furcsa háborúk ezek ! Hadi állományban ós készültségben van az egész világ társadalma. Szűkebb körben, egyes családoknál is ostrom állapot uralkodik. A társadalomban duló hadjárat minden eddig fel- és fel nem sorolt hadjáratoknál hosszabb ideig tart. E hadjárat mellett, eltörpülnek az ó és ujabbkor leghosszabb hadjáratai. A 10 éves hellén-trójai, a 7 éves porosz, a 30 éves vallásháború csak kicsinységek ehhez képest, mert a társadalom ós a családban duló hadjárat a világ vécéig fog tartani. Mikor fogja megérni azt az ember, hogy az örök béke a társadalomban megvalósuljon? Ez ideálnak :s sok volna. Ha ez valóban lehetséges volna, akkor sok olyan dologról kellene lemondanunk, a melyekről pedi^ mint ős ap.uukiól c ökségképpen ránk hagyott jogi ól nem szabad semmi szin alatt lemondanunk : t. i. a házban a férji az ur. Erről a jussról nem mondhat le senki, ki magát férfinak cimezteti. A nagy- tekintély dacára mégis alig akad olyan férfi, a ki az aszszony akaratával szembeszállni merészelne. De hiszen liasztalau dolog, üres szalma-csépelés, vagy éppen s:;t»recsen-mosás volna minden e téren megkisérlett törekvés. Oh az asszonyi akarattal szembeszállni vakmerő vállalkozás. Kevés halandónak jut osztályrészül azt megmásítani vagy az elhatározást megváltoztatni. Az megtagadná az aszszouy természetet. A szapulást — a mi nem ritka jelenség, —a mi pedig rendesen legtöbb vihart szül a társadalomban, a családi életben, ki volna képes niegszüutetni ? Annak neve méltó volna a megörökítésre. , Hát a nem éppen kisebb társadalmi erényekről: mint a gőg, mások lenézése, kisebbítése, mit szóljunk ? Azt hisszük, a rozsda fogja megemészteni őket ? Nem, azok mindig éles fegyverek maradnak; a társadalom örökharcKi. üllő orvosi észleletek alapján immár dönt,hetetlenül meg van állapitva, hogy Ferencz József keserűvíz szerencsés összetételnél fogva, az egyedül tartós hatású és kellemes izü hashajtószer. A régi hirnevü Ferenc József keserű vizet mindenüttárusítják. 3 — 9 Kapható : Marton Mór, Wünsch Ferenc és Vas Sáudor urak üzletében.