Balatonvidék, 1900 (4. évfolyam, 1-25. szám)
1900-05-27 / 21. szám
IV. évfolyam. Keszthely, 1900. május 27. 21. szám Társadalmi, szépirodalmi s közgazdasági hstíiap. Megjelenik heteiikint, e(r.v8z«r : \ a>:ii ii;i p. Szerkesztőség KESZTHELY, FÖGIMN. ÉPÜLET. Kidóhivatal a volt gazd. tanintézet épületében. Kéziratokat a szerkesztőség rímére, pénzes- I utalványokat, hirdetési megbízásokat és reklamációkat a kiadóhivatalhoz kérünk. kéziratokat n^m adunk vissza LA l'TULA.IJIONOS A SZERKESZTŐSÉG. Fii LE LOS SZEliKEsZTÖ MAGASHÁZY ANTAL DR. KIADÓ SUJÁNSZKY JÓZSEF. ElőflzetesI árak: Egriül évre . ... • 10 korona Fél évre 5 „ Negyei! évre ..... 2 „50 fillér [gyes tiám ára 20 r Nyilttér petitsora 60 fillér. Színügyünk. (N. J.) Sok jeles nemzeti sajátságunk mellett, hagyományos, szinte utolérhetetlen utánzóképességünkben excellálunk leginkább. A mit a külföld, jót, vagy rosszat produkál, minden válogatás és kritika nélkül magunkévá teszszüle és — utánozzuk. Nem törődünk azzal, vájjon az a külföldi uraságoktól levetett valami megegyezik e nemzeti 7elleniünk, érzés- és gondolkodás-módunkkal, erkölcseink és érdekeinkkel. Legyen ez a külföldi termék egy mencsikoffszabás, tuinör, vagy éppen triviális színmű, — mi azt minden gondolkodás nélkül átplántáljuk a honi talajba. Nem törődünk azzal sem. hogy az idegen szellemű csemeték nem hoznak-e mérges gyümölcsöket, melyek aztán nemzetünknek ugy is meggyengült szervezetét, mint százados tölgyet lassanként megőrlik és elkorhasztják. E tekintetben a legutóbbi években határozottan dekadens francia szellemben mozgunk. Szinte gyárilag készülnek színdarabok, melyek félrelökve minden nemesebb eszmét és érzést, mellőz/e az erkölcsi, költői, sőt a közönséges szinpadi igazságszolgáltatást is, a ' .írva naturalizmus, a hétköznapiadnál is közönségesebb felfogások szolgálatába szegődnek s nem is annyira a hatás, mint inkább a kasszára tekintenek. Mind az, a mit a századvégi, erkölcstelen, testi, lelki mételyt árasztó, meztelen színdarabok, ledér színpadi erkölcsök« hazája Franciaország csak produkál, nálunk fogékony talajra talál! A »romboló szenvedélyek« a »házasságtörési drámái' elfajult kultusza*, »szellemes becstelenséget, mind hangot találnak szinirodalmunkban és némely színpadunkon! Vagy mit bizonyítanak mást a meztelenségeiben kérkedő, »Osztrigás Micic, »Teknősbéka«, stb. etajta színmüvek ? A BALATON VIDÉK TÁRGAJA, Bordal. léire a gonddal, léire n bánd! Rajta barátim, vígan igyunk! Ős Badacsonynak isteni nedve, Tölti be mostan a poharunk. Éljen a bornak istene : Bachus! — Éljen az élet, éljen a hon ! Éljen a honnak apraja, nagyja, Mig neve szent lesz ajkaikon! Éljen a honnak atyja'- királyunk; Adjon az Isten néki erőt, Es tegye széppé drága hazánkat, Kagg hatalommal áldva meg öt! Ós Badacsonynak isteni nedve Tölti be mostan a poharunk: Félre a gonddal, félre a búval, Rajta barátim, vígan igyunk! Stemmer Kálmán. Hamis gyürii. Kondor Géza egyszerű fiu volt, olyan bizalmi féle mindenes az ispán urnái. Ha. a bankba b* kellett vinni nékény ezer forintot, csak reá bizta az öreg ispán. Iía át kellett, adni száz darab kihizlalt gőbölyt, csakis ő végezte az átfdást. Egyszerű, félig művelt Írástudó ember volt Kondor Géza, szellemi tehetségét, nála a becsületessége pótolta. Ezért azután kijárt neki az uraságnál évi 600 frt., szabad lakás, egyöl tűzifa és némi gabona. Igényteleu ember volt Kondor Géza és beérte ezzel a fizetséggel, nem vágyott többre és boldognak érezte magát. De boldogságát nemcsak megelégedése okozta, szerelmes volt,! Urasági házban lakott az özvegy számtisztné, a leányával. Férje Kováos Gida bácsi negyven esztendeig szolgálta hűségesen a grófékat és a grófi család, mikor az öreg tisztviselő lehunyta szemeit, teljes fizetését biztosította az elárvultak számára. Kovácsné ki sem mozdult a faluból és szép tizennyolc éves leányának, Terkának például fogalma sem volt arról, hogy milyen lehet a főváros ? Tarkába volt, szerelmes az igénytelen fiu, kit most ott, találunk a leány ablaka mellett szótlanul, mig Terka kihajolva vigan cseveg és számtalan kérdést intézett a fiúhoz. — Ugy, hát, csakugyan a fővárosba megy? Este indulok. A nagy gép miatt küld az ispán ur, ő maga nem mehet ós mindjárt velem el is küldi az árát. Már át is vettem a péuzt — Csak azután el ne veszítse, Géza. — Tudod, Terus, hogy ez felesleges aggodalom. — Az igaz, Géza, felelte meleg pillantással a leán}', de arra már csakugyan kérem, hogy ha már Pesten volt, hozzon is nekem Pestről valamit. Még sohasem voltam Pesten. —En is most meg3 Tek először, nem is térek vissza üres kézzel, Terus, arról nyugodt lehetsz. — Egy meleg kézszorítással váltak meg. Terka kisasszony behúzta a fejét ós betette az ablakot, mert az ispán fiát közeledni látta. Géza pedig szemére húzta pörge kalapját, a kis nád botot csizmájába szorította ós sietett haza, hogy kevés előkészületét az útra megtegye. Mikor összetalálkozott az ispánur jogász fiával, udvariasan megemelte kal«pját és hangosan köszönté : — Adjon Isten a tekintetes urnák ! Egy kis fejbiccentés volt a válasz. A mi mindebben a legszomorúbb az, hogy mig a külföld, avagy hazánk jeleseinek darabjait, vagy a feledés pora födi, vagy ha némely elszánt intézet, vagy színigazgató sort kerit is nekik, azokra kötéllel, akarom mondani félhelyárakkal is alig fog közönséget. Mig holmi, a házasságot paro'dizáló, liázasságtöréseket, ledér erkölcsöket szenvelgő darabok, mindenkor -rteU ház< tapsai közt adatnak. Es a közönségnek ily irányba terelt s megnyilatkozó Ízlését egyes szinmüiró-cégek felhasználva s csak az üzleti szempontot tartva szem előtt, irnak darabokat, melyek a társadalmi illem, júizlés legeleniibb'szabályain is könynyen túlteszik magukat. Mit nekik illem, jóizlés ! Csak a kassza teljék! Az pedig bőven telük ! Ehez ismét nem kell 'egj'éb, csak egy szenzációs jelentés! A szinirodalom s a szinpad azonos érdekeiknél fogva sietnek is e századvégi izlést kasszájuk javára kihasz-