Balatonvidék, 1900 (4. évfolyam, 1-25. szám)
1900-01-21 / 3. szám
Társadalmi, szépirodalmi s közgazdasági hetilap. Megjelenik hetenkint egyszer: vasfi i-nat j >. Szerkesztőség es kiadóhivatal : Keszthely, fögymn. épület. Kéziratokat nem adunk vissza. I 1Előfizetési Arak : Égési évre 10 korona Felelős szerkesztő éa kiadrt -iféi éne . . 5 „ MAGASHAZY ANTAL ^fmgr^évre 2 „ 50 fitté l! Egyes iiám ára ?t> „ Hyitttér petitsora 60 filter. Megszivlelésiil. A keszthelyi községi elemi iskola ajtai — alispáni rendeletre — bezáródtak ; az apró népség között gyilkos járvány pusztít, letépve üde arcok rózsáját. megrabolva a szülök örömét. S ha még csak egy-egy izolált esetről volna szó! ámde a kis pihegő, lázas betegek egyre növekvő száma önkénytelenül is eszmélödésre serkent: vájjon tulajdonképen a véletlenben vag} T közegészségügyi viszonyaink rendezetlenségében keressük-e a baj igazi okát ? Szorgos utánjárással arra az eredményre jutottunk, hogy a járvány főképen a szűkösebb sorsú családok körében szedi áldozatait. S ez természetes is. Az elégséges és egészséges táplálkozás hiánya. a nedves és szellőzetlen földes szobák túlzsúfoltsága mindenkor gazdaglerakodóhelyei voltak a járványos betegségeknek. A BALATONVIDÉK" TÁRCÁJ A" Bocsánat. Nyugodt lehetsz', megsértett lelkem Boszx'd az égtől nem Javán ; Legyen feledve, mit te adtál', A bit. csalódás és sirám. Hogy gúnyt i'tzél s csalárd játékot Egy tiszta szív érzelmivel, Bocsássa meg a kegyes Isten S ne is büntessen semmivel! Szerettelek, te is hazndtad, S boldoggá tett hazúg szavad; Szívembe szívtam ál igédet, Mikép virág a sugarat. Szerelmet, hűséget Jogadtál, Pedig szived nem ér ezé; De én hivék s a balga álom A ködbe foszlott . . . semmivé! Az ilyen nyomorgó népségnek fogyatékos az érzéke a tisztaság iránt, kenyérre sem, nemhogy orvosra és gyógyulásra volna elég költsége s hogy ingyen kapjon, restelli a fáradtságot. így azután egyik kis gyermek a másik után Oi/ o«/ hervad, pusztul el. vagy a csenevész jövő nemzedék vagy a szomorú gyermekhalandó-ág amúgy i? nagy számát szaporítva. Csakhogy még egy szomorú következménye van a dolognak ! A járványos betegségben szenvedő kicsinyek, inig csak ágyba nem dönti őket a sorvasztó láz s a pusztitó nyavalya, bejárnak az iskolába. a minek a levegőjét is megfertőztetik, s így egészséges társaik életét is veszélyeztetik. Il}'en körülmények között lehetetlen arra. nem gondolnunk: vájjon nem volna-e jó hasonló, járványos esetekben az egészségügyi utasításokat megszigorítani. Mert azt hiszem, a mint az egyes Jött . . . jött a barna, vészes árnyék, Mely elborítá szép egem': S hol ezelőtt csillag sugárzott, Eltűnt a kék ég hirtelen. Setét az éltem, mint a mély sír, Hová le nem hat fénysugár; Hiába minden! érzi lelkem : Oda az élet üdve már\ ... S te tetted ezt! Te rombolád szét Egy ifjú lélek álmait, Te tépted el — mit is tagadnád ? — Remény •— s örömvirágait. De légy nyugodt: én megbocsátok, Szivem gyűlölve is szeret; Te rég halott vagy énnekem már, Nem illet más, — csak kegyelet . . . ÉRÁSZT LUIZA. emberre az egészség, ugy egyes városra nézve is az egészségügy jósága és rendezettsége a legnagyobb jelentőségű kérdés, a legkevésbbé elodázható feladat és kötelesség. Ne csak akkor jajduljunk fel és átkozzuk vétkes könnyelműségünket, sirassuk pótolhatatlan mulasztásainkat, — ha már majd minden családnak meglesz a maga kis betege vagy halotta, hanem okos előrelátással igyekezzünk elejét venni minden bajnak és fájdalomnak. A halogatás e téren kész veszteség s könnyen ugy járhatunk, mint a kórház vajúdó ügyével, melyről — épen ez esetből kifolyólag — szintén meg kell. emlékeznünk. Közel egy éve már, hogy a megyei közigazgatási bizottság sürgetésére azzal a férfias kijelentéssel élt a városi tanács, hogy Keszthely uj kórháza 1900-ban át fog adatni rendeltetésének. És azóta tanácskozás tanácskozást, bizottság bizottságot ért, de pozitív eredményt — talán Ujrafelvétel. (Egy bünügy.) Irtz: PATAKY ISTVÁN. Amint az öreg törvényszéki elnök Tarkői bácsi felállott, a nagy teremben minden jelenlevő megmozdult s felállva hallgatta a tiszteletreméltó elnöknek már azon szavait is, bog}' >Ő felsége a király nevében !« Az öreg elnök barátságos arcán szinte meglátszott, bog}' mennyire örvend annak az Ítéletnek, melyet rögtön kihirdet. Atyailag, biztató lag tekint a vádlottak padjánál álló daliás huszár őrmesterre, mintha azt mondaná, ne neheztelj, hogy a formaságoknak is eleget kell tenni, hogy pár perc elmúlik, mig az ügyedben meghozott Ítélet tartalmát megismered, meghallod, mert előbb még el kell mondanom, hogy nyilvánosan tárgyaltuk ügyedet, meghallgattuk a kir. ügyész indítványát, a te védelmedet, nyilatkozatodat, s nehogy tévedésben légy, azt is meg kell hallauod, hogy az Ítélet itt, e helyen, és nem másutt, s hogy az ma és nem máskor hozatott. Az öreg elnök szava messze cseng a teremben, meghalhatni azt a legtávolabbi szegletben is. Mert hát ma csakugyan ott is vannak. Sokakat érdekelt ez a mai ügy. Nem mintha