Balatonvidék, 1900 (4. évfolyam, 1-25. szám)

1900-05-13 / 19. szám

2 BALATONVIDEK összes hatóságai és csendőrőrsei értesülést szereztek az esetről. Azt az ellenvetést tehetné valaki, hogy ezt távirati uton is el lehet intézni. Ez ellen felhozhatjuk azt, hogy nincs minden hatóság székhelyén táviró hivatal, hogy a távirat néha egy egész napig késik, mig rendeltetési helyére jut, s hogy végre a táviratban csak néhány szóval Jeliet a dolgot előadni, miért is ez gyakran értelmetlen, vagy legalább is nem egészen világos. Számtalan példával támogathatnék nézeteinket, de feleslegesnek tartjuk azt, mert a telefon olyan korszakotalkotó találmány, amelynek létjogosultságát a gyakorlati tapasztalatok szentesitik. Éppen ezért nem is képzelhetjük. liog3* a megye elzárkózzék a terv megvalósítása elől, még akkor se, ha az áldozattal jár. A telefonhálózat létesitése nagy költségbe kerül ugyan, de az a pénz nem vész el, sőt inkább folyton-folyvást erkölcsileg és anyagilag kamatozik. Természetes, hogy ha ilyen nagy fába vágjuk a fejszénket, fél munkát nem szabad végeznünk, hanem a tervet olyan mértékben kell megvalósítanunk, amint azt a viszonyok megengedik. A legminimálisabb követelmény az, hogy a járási székhelyek összeköttessenek a megye székliel}"ével; de sokkal ideálisabb állapotot teremtene — és aránylag nem sokkal többe kerülne — ha a jegyzőségek is telefon utján érintkezhetnének főszolgabíróikkal. Mint értesültünk, az alispán a távírda igazgatóság szakvéleménye alapján teszi meg a technikai részre vonatkozó előterjesztését, igy hát ebben a tekintetben teljesen nyugodtak lehetünk. Ami a dolog pénzügyi oldalát illeti, aggodalomra itt sincs ok, mert bizalommal viseltetünk az illetékes körök iránt, bízunk lelkiismeretes gondosságukban és meg vagjamk győződve arról, hogy — amint eddig is tették — ezt az intézményt is olyan bölcsen fogják financirozni, hogy azzal a vármegye közönségének teljes bizalmát kiérdemeljék. Égető kíváncsisággal nézünk az ügj' befejezése elé, mert a közérdeket szivünkön hordozzuk és végtelen megelégedettséggel tölt el az a tudat, hogy hasznos és áldásdus tettekkel szolgáljuk a hazát. Gazdák gyűlése. A sümegvidéki gazdakörnek május 5-én tartott közgyűlésén a gazdák a szokottnál kevesebb számban jelentek meg. Ugy látszik, a sok esőzés miatt égetővé vált a mezei munka s ez akadályozta őket a gyülésezésben. Maga az elnök, Szűcs Zsigmond sem jelenhetett meg, azért helyette Sümegi Tivadar alelnök vezette a közgyűlést. Először is tudatta, hogy már a decemberi közgyűlésnek bemutatott számadásokat a számvizsgálók átvizsgálták s mindenben helyesnek találták. Erre a közgyűlés Mojzer József volt és Talabér Károly jelenlegi pénztárost a felelősség nlól fölmentette. Az 1900-ra szóló költség és munkatervezetet Mayer István jegyző terjesztette elő. Ezt 10(51 K.' bevétellel és" 2231 K. kiadással elfogadták. az 1171 K. hiány fedezésére az anyaegyesülettől (300 K., a földmivelésügyi minisztériumtól pedig a remélhető 1200 K. segedelem szolgál. Ezután többrendbeli miniszteri leirat került felolvasásra. Ezek egy részét tudomásul vette a kör, mig a népies gazdasági előadásokra vonatkozót az igazgató-választmánynak oly utasítással adták ki, hogy ez a tervezetet és költségvetést készitse el. Ezzel kapcsolatban Fűzik Gyula melegen fölkérte a gazdakör tagjait, hotry az előadasok látogatására buzdítsák a népet, mert csakis ugy lesz a miniszter nemes intencióinak eredménye, ha a földmiveló osztály' nagyobb mérvű érdeklődést tanúsít. Az anyaegyesület fölhívta a sümegvidéki gazdakört is, hogy az olasz bor beözönlése ellen népgyűlést tartson. Minthogy ezt a kör még február hó folyamán megtartotta, a fölhívás tárgytalan volt. A választmányban egy hely megüresedett, mire Eitner Zsigmondot választották meg. A gyűlés további folyamán Gyümöroy Vince terjesztette elő azokat az indítványokat, amiket Tarányi Ferenc még a februárban tartott népgyűlésen nyújtott be. Egyik pinceszövetkezet szervezését ajánlja. Ezt a gyűlés a választmányhoz tette át. A másik indítvány pedig a viharágyuk fölállítása érdekében szól. E tárgyban némi eszmecsere indult meg, melynek kapcsán elfogadták Barcza László csabrendeki földbirtokosnak azt az indítványát, hogy a mi190

0. május 13 niszteriumtól szakértő kiküldését kérik, a dolog további rendezését pedig az igazgatóválasztmányra bizták. Ezután elnök megköszönvén a tagok szives figyelmét, a közgyűlést bezárta. Járásköri gyűlés. A zala-egerszegi tanítói járáskör tavaszi közgyűlését f. hó 5-én tartotta Bakon, mely a kedvezőtlen idő dacára is elég népes volt. Csiszár József elnöki megnyitó beszéde után felkérte Németh József baki tanítót, hogy a^ IV-ik osztályban tartsa meg gyakorlati tanítását. Egyúttal a tanítás megbiralására felkérte üogyay Ernő, Békefi Elek, Horváth János, Baján Ferenc és Nóvák Mihály rendes tagokat. Tananyagul a kertészet köréből a fa-nemesítés szolgált, melynek helyes feldolgozásáért a bizottság jzkvi elismerést szavazott. Az idő előrehaladottsága miatt Kovács Jolán baki tanítónő tanítása elmaradt. Ezek után elnök az őszi közgyűlés határozatainak végrehajtásáról a következőkben számolt be. 1. A zalaszentgróthi tantestület azon kérését, hogy az egerszegi járáskörhöz csatoltassnnak, a központhoz beterjesztette, mely azt indokoltnak találván, a sümegi járáskör hozzájárulása után a zalaegerszegi járáshoz való csatolás biztosra vehető. 2. A járáskör 25 éves történetét 200 példányban 76 koronáért kinyomtatta, melyből minden tagnak egy-egy példány megküldetett, • a megmaradt 30 drb. az ujonan belépő tagok közt osztassák ki. 3. A „Tanítók Háza" javára a járáskör által jegyzett 2 drb. részvény első részletéül törlesztésképpen beküldött 20 koronát. I. Baján Ferenc alelnök a segélyegyleti ügyek kezelésével bízatott meg. 5. Az őszi közgyűlésről való elmaradását az alapszabályok értelmében 2 tag nem igazolta, kikre a választmány a büntetést alkalmazta. Idővel a mulasztások elfogadhatóan igazoltatván, a kirótt büntetés töröltetett. (). A megyei központi választmány Báró Eötvös .lózsf összes müvei uj kiadását egy példányban megrendelte s arra 24 koronát utalt ki; a hiányzó összeg fedezésére pedig a járásköröket kérte fel. A zalaegerszegi járáskor választmánya tekintettel ama körülményre, hogy az Eötvös alappal szemben két részes jegy váltására kötelezte magát és hogy pénztárából a tagokat segélyezi, a hozzájárulást nem véleményezi. 7. A nagyméltóságú minisztérium 82117. számú rendelete értelmében az osztatlan iskola tanterve kérdését a választmány Horváth János S most, pihenőre, örök pihenőre Kehlére térsz . . . kehlére zár e föld, Midőn bevégzed a kínok tusait, Midőn bürökkelyhed iniár betölt , . . Oh ! legyen álmod édes, csendes álom . . Mert te csak alszol, nem haltál te meg,Dicsőséget, ragyogva nemzetedre Örökkön él teremtő szellemed ! Soos Lajos. Festetics Gjyörgy gróf és a magyar leöltök. irta : Lakat03 Vince. „Siijokba dőltek sok jeles emberek Nevekkel együtt; mert csak azok, kiket Megtisztelt a virtust imádó Múzsa dicső szava, nem halandók." Virág. Az igazi nagy férfiak korszakos munkásságát előbb szokta megörökíteni a lant, mint az ecset, mint a véső. A nagy férfiak érdeme régen oda van vésve a nemzet szivébe már akkor, mikor a szobornak még eszméje sem született meg. A lant kíséri egy-egy nemzet mozgalmas életét, törekvését, munkásságát ; az ecset csak az eredményeket jelölheti meg, a véső egyegy nagy alakot állit elénk, ki azoknak a küzdelmeknek, törekvéseknek, lelke, vezetője, istápja, intézője volt. Achilles haragját előbb énekelték a lantosok, mint a szobrász nemes alakját ércbe önté ; Árpád apánk honfoglalását előbb magasztalta a költői kar lelkes éneke, mintsem Munkácsynak hatalmas festménye elénk állította De minek a póldázás, szóljanak a költők maguk. Festetics György gróf kétségkívül korszakos ember volt, ki a mellett,, hogy a főldmivelés előmozdítása által halhatatlan érdemeket szerzett magának, az irodalom pártolása által is oly népszerűvé tette magát, hogy akkori költőink egész kara fakadt lelkes dalra, hogy öt magasztalja. Mindakót irányú munkássága egyformán tiszteletet érdemel, s mindkettőnek van nyoma akkori költőiuknek róla szóló verseiben. Baróti Szabó Dávid, Virág Benedek, Bacsányi János, Kazinczy Ferenc, Kisfaludy Sándor, Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel sietnek a hála ós tisztelet adóját iránta leróni, nem a maguk, hanem a magyar nemzet nevében. Virág epigrammája kiemeli a földmivelós körül szerzett érdemeit, midőn így szól : „György, te nem énekléd (mint a nagy római költő líagyta mayáról) ezt. : ,,pascua, rura, boves." Formáltad nagy oJcosságú ! a szép haza földét, Es annak, mit amaz verseze, lelket adál." «Gróf Festetics György Onagyságának* c. ódája pedig magasztalja mint olyat, kinek érdemeit a »mostoha régiség irigy fogávaU meg nem töri ós nagy híre, neve kihat a késő maradékra. B. Szabó Dávid, mint a balatoni hajózás elöharcosát ünnepli X. »alagyájábau« 1798-ban. Az alagya címe: »A vitorlás hajójú Balatonról.* Örvendett, úgymond, Neptunus, mikor a minap meglátta a gályát a Balatonra »felülni«, mely az előtt hasztalanul terjedett, mértföldekre. Sokáig várta a szép viz, mig eljövend, ki fontos hasznát felismeri : „Festeticset várták az iidők. Ez végire hajtá, A mivel eddig elé más nem is álmodozott. Nyújtsd hátad Balaton; s úgy vedd mindenkor hajóját, Mintha hajójával Festetics ülne reád.

1

1 Ugyanezt a haiót megénekli Bacsányi, a Balatonmellók szülötte is »A keszthelyi hajóra 1798.« c. versében. Aző költeményéből kitetszik, hogy 1798-ban nem volt újság a vitorlás hajó, mert : ,,A mindent elrontó idő hatalmának Már egyszer e hajó is engedett: üe közjóra termett jelen nagy urának Szavára még egyszer feléledett." Az uj hajó lelkes eszmére kelti a költőt, kiben egy szebb hajnalnak sejtelmes vágj'a fogamzik meg ekkor ós lelkesen buzdítja nemzetét j-